A növények lebontó folyamatai: Az erjedés és a légzés

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
BIOGÉN ELEMEK, A VÍZ BIOLÓGIAI JELENTŐSÉGE
Advertisements

Lehetnek számunkra hasznosak a mikrobák?
A mikrobák világa Szabad szemmel nem látható élőlények Vírusok,
OXIDOK TESZT.
A LÉGKÖRI NYOMANYAGOK FORRÁSAI ÉS NYELŐI
Készítette: Tóth Tünde
A növényi sejt.
A zuzmók, a mohák és a harasztok törzse
A növények teste és életműködése
Szerves kémia Szacharidok.
Upstream / downstream folyamatok
NH4OH Szalmiákszesz Ammónium-hidroxid
Kémiai BSc Szerves kémiai alapok
A légkör - A jelenlegi légkör kialakulása - A légkör összetétele
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
BIOKÉMIAI ALAPOK.
LEBONTÁSI FOLYAMATOK.
A Biogáz (házilag) Felhívjuk a kedves nézők figyelmét, hogy ha a következő szövegek hallatán,illetve képek láttán valakinek bármilyen baja lesz, azért.
Élelmiszerek gyártása
Közbülső anyagcsere 2.. Közbülső anyagcsere  =A megemésztett és felszívódott tápláló- anyagok kémiai, biokémiai átalakulásának sorozata  N tartalmú.
Növényi rostok nyersrost NSP élelmi rost NDF ADF ADL cellulóz*
A tejkészítmények összetétele a tejhez viszonyítva nem változott meg lényegesen
Növények országa. Moszatok törzsei.
A növények ásványianyag-felvétele
EGYÉB HATÁSOK AZ ENZIMAKTIVITÁSRA BIM SB 2001 Ionerősség pH Hőmérséklet Nyírás Nyomás (hidrosztatikai) Felületi feszültség Kémiai szerek (alkohol, urea,
FERMENTÁCIÓS RENDSZEREK LEVEGŐELLÁTÁSA
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA
energetikai hasznosítása III.
energetikai hasznosítása I.
A növények táplálkozása
A baktériumok törzse.
A növények egyedfejlődése
A baktériumok.
Biogáz Tervezet Herkulesfalva március 01..
SZÉNHIDRÁTOK.
Produkcióbiológia, Biogeokémiai ciklusok
A szén és vegyületei.
Nitrifikáció vizsgálata talajban
A levél - a leveleket működésük és elhelyezkedésük szerint csoportosítjuk   - működés szerint: - sziklevelek - viráglevelek - lomblevelek - elhelyezkedés.
A csírázástól az egyed haláláig
A légzés fogalma és jelentősége
IV. RÉSZ NITRÁT MENTESÍTÉS, BIOGÁZ TERMELÉS.
Anaerob szervesanyag bontás
A növények légzése.
TÁMOP „Tehetséghidak Program” kiemelt projekt keretében megvalósuló „Gazdagító programpárok II.” „A” (alap) Fizika és kémia a természetben.
Tagozat, 10. évfolyam, kémia, 16/1
Anyagcsere.
Levegőtisztaság- védelem 11. Hulladéklerakók okozta légszennyezés.
Egyed alatti szerveződési szintek
EGY KIS ISMÉTLÉS MI A PROKARIÓTÁK JELENTŐSÉGE A MINDENNAPI ÉLETBEN?
FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK a tilakoid-membránok lipid-fázisának kb. felét pigmentek teszik ki a többi galaktolipid és foszfolipid kettősréteg (erősen telítetlen.
Elemmolekulák Az elemmolekulák azonos atomok kovalens kötésekkel történő összekapcsolódásával jönnek létre. H 2, Cl 2, Br 2, I 2, O 2, N 2.
TÁPLÁLOKOK, TÁPANYAGOK
A HELYES TÁPLÁLKOZÁS MIT, MIKOR, MENNYIT.
2.2. Az anyagcsere folyamatai
Környezetünk gázkeverékeinek tulajdonságai és szétválasztása.
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Szénhidrátok. Jelentőségük A Földön a legnagyobb tömegben előforduló szerves vegyületek  lehetnek energiaforrások (cukrok),  tápanyagraktárak (keményítő),
Baktériumok.
AZ ÉLET MOLEKULÁI.
A kémiai egyenlet.
Ökológiai szempontok a szennyvíztisztításban
Lebontó folyamatok.
22. lecke A szénhidrátok.
Nem kórokozó baktériumok
Szervetlen vegyületek
32. Lecke A szénhidrátok lebontása
Növényi szövetek 1..
Kell ez nekem....? A szén és vegyületei.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Előadás másolata:

A növények lebontó folyamatai: Az erjedés és a légzés

I. Típusok: 1.) anaerob szervezetek → erjesztés = fermentáció ( ősibb ) a.) obligát anaerob szervezetek: csak O2 - mentes környezetben pl: tetanuszbaktérium b.) fakultatív anaerob szervezetek: O2 - mentes és dús környezetben is pl: élesztőgombák, tejsavbaktériumok

2.) erjedés típusai: a.) alkoholos erjedés: ( Saccharomyces sp. élesztőgombák ) C6H12O6 → 2 C2H5 -OH + 2 CO2 kevés E szabadul fel ( 86kJ ), szaporodáshoz sem elég

b.) tejsavas erjedés ( Lactobacillus sp. → fakultatív anaerobok ) tejcukor → szőlőcukor → 2 mol tejsav (laktóz) (glükóz) C6H12O6 → 2 CH3-CH-COOH OH pl: savanyú káposzta, uborka kefír, joghurt

c.) vajsavas erjedés ( Clostridium sp., Granulobacter sp.) - obligát anaerob élőlények pl: cellulóz bontása ( kenderáztatás emberi vastagbél kérődzők ) d.) ecetsavas erjedés !!! ( Acetobacter sp.) aerob körülmények pl: alkoholos oldatok ecetesedése

pl: bor ecetesedése, ecetsavgyártás CH3-CH2-OH + O2 → CH3-COOH + H2O e.) rothadás → N-tartalmú vegyületek bomlá- sa anaerob kör. között keletkezik: - gázok ( ammónia, metán, szén- dioxid, hidrogén stb.) - hullaméreg - egyéb vegyületek ( korhadás: aerob bomlási folyamat → száraz)

II.) Légzés = Respiráció 1. ) Részlépései : a.) biológiai oxidáció: sejtekben "sejtlégzés" Egyenlete: b.) gázcsere: Oxigén felvétel és szén-dioxid leadás

2.) történhet: - egész testfelületen ( egysejtűek, teleptestűek ) - gázcsere-nyílásokon ( hajtásos növények ) - bőrszöveti sejteken ( gyökér, magvak )

3.) Jellemzése: légzési hányadossal RQ = V (co2) / V (o2) ( respirációs kvóciens ) értéke függ: - anyagminőségtől szénhidrátoknál RQ=1 fehérjék, lipidek RQ= 0,7- 0,8 (több H → több oxigén szükséges ) - életszakasztól csírázáskor nagyon megnő fiatal hajtásnak nagy

virág intenzívebben lélegzik, mint a hajtás, azon belül is: termő, majd porzók sebzett részek is fokozottan lélegeznek - életkörülményektől: hőmérséklet: 10 fokonkénti emelkedés kétszerez grafikon:

- fény: magasabbrendű növényekét fokozza - ásványi anyagok: pl: foszfor hiánynál erő- teljes csökkenés - plazma vízállapota: pl: 10-12 % víztartalmú magvaknál igen gyenge a légzés, 2-3 % növelés esetén 2-3-szoros a légzésin- tenzitás növekedése TK.184-185.o.kísérletek elemzése