1.3 A megmunkálások helye a technológiai folyamatban

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
5.3. GYALULÁS, VÉSÉS külső alakzatokhoz belső alakzatokhoz Gyalulás
Advertisements

TIA A termelésinformatika alapjai
A PROGRAMDOKUMENTÁCIÓ
DTFSZTIR Diszkrét termelési folyamatok számítógépes tervezése
Sajtolóhegesztés.
Hidegalakítás.
Számítógéppel segített folyamattervezés (CAPP) helye és szerepe CIM rendszerben A tevékenységmodellekben a számítógéppel segített folyamat-tervezés egy.
2. Forgácsolás modellezése
Forgácsolás, fúrás, furatmegmunkálás
1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája
5.4. MARÁS A – Megmunkálási mód, mozgásviszonyok, szerszámok A marás
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi adjunktus.
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Esztergálás.
NC - CNC.
NC - CNC.
A termelésinformatika alapjai 5. gyakorlat Dr. Kulcsár Gyula
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
A virtuális technológia alapjai Dr. Horváth László Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Alkalmazott.
Dr. Horváth László Budapesti Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Szak CAD/CAM szakirány Forgácsolási technológia számítógépes tervezése II. 4.
Mérnöki objektumok leírása és elemzése virtuális terekben c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek.
9. Előadás Gyártási folyamatok modellezése
Dr. Horváth László – PLM – CCM – 2. előadás: Határfelület-ábrázolás és Euler -i topológia A CAD/CAM modellezés alapjai Dr. Horváth László Budapesti.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 2. Előadás 2,5 tengelyű marási ciklusok.
MÁMI_71 rögvest kezdünk. MÁMI_72 kérem, kapcsolják ki vagy némítsák el mobiltelefonjaikat, hogy ne zavarják vele az előadást köszönöm!
Gyártási modellek Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 7. előadás.
Technológia / Fémek megmunkálása
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Mérnöki objektumok leírása és elemzése virtuális terekben c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek.
2. FOGAZATOK MEGMUNKÁLÁSA III.
Megmunkálási eljárások I.
4.1. Megmunkálási módok és mozgásviszonyok
3. Külső hengeres felületek megmunkálása határozott élű szerszámokkal
Szerszámanyagok A szerszámanyagokkal szemben támasztott követelmények
a forgácsleválasztás kinematikája mindkét esetben azonos
3.2. A munkadarabok felfogása és központosítása
3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA
5.1. FŰRÉSZELÉS Általában előgyártásban alkalmazzák
Belső hengeres felületek (BHF) megmunkálása
Prof. Dr. Kundrák János FORGÁCSOLÁSELMÉLET Prof. Dr. Kundrák János
6.1. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ MEREV SZERSZÁMMAL
Belső hengeres felületek (BHF) megmunkálása
3.3.Technológiai adatok meghatározása
6. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ SZERSZÁMMAL
Megmunkálási eljárások I.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 4. Előadás Vezérlésfüggetlen NC ciklusok.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 5. Előadás Fúrási és esztergálási.
Bevezetés az alakmodellezésbe II. Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I.
Számjegyvezérlésű forgácsoló megmunkálás tervezése CAD/CAM rendszerekben Dr. Horváth László.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 3. Előadás Felületek megmunkálásának.
Fémporok gyártása és feldolgozása
KOVÁCSOLÁS.
Marás Marás Marógépek fajtái Szerszámok Megmunkálási eljárások.
Lemezalakító eljárások
Győr, február Előadó: Bellovicz Gyula igazságügyi szakértő
Technológia / Fémek megmunkálása
Szerszámpálya tervezés, NC programozás, hatékony CAM rendszerek
FORGÁCSOLÁSI ELJÁRÁSOK
FORGÁCSOLÁSI ELJÁRÁSOK Marás
A szerszámot érő igénybevételek alapján a megmunkálási technológiák csoportosítása Hidegalakítás Melegalakítás- és fémöntés Forgácsolás Műanyag alakítás.
FORGÁCSOLÁSI ELJÁRÁSOK
Rólunk részletesen… Bemutatkozás Tevékenységeink Technológia
Technológiai folyamatok tervezése I. 5. előadás
A szerszámanyagok kiválasztása
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Járműgyártás és –javítás Tanszék H-1111, Budapest Bertalan L. u. 2. Zép. 608.
LEGYEN A JÖVŐD TUDATOS VÁLASZTÁS!
FINOMFELÜLETI MEGMUNKÁLÁSOK
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
SZAKASZVEZÉRLÉS (HORONYMARÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA)
Előadás másolata:

1.3 A megmunkálások helye a technológiai folyamatban A technológiai folyamat három fontos részfolyamata: előgyártás TF alkatrészgyártás TF szerelés TF Gépipari termék előállításának (megmunkálásának) feltétele: munkatárgy gyártóeszközök (megfelelő technikai eszközök ) eljárások (mint a TF fontos elemei ) (megmunkáló, forgácsoló )

1.3.1.A megmunkálás feltételei 1.3.1.1. Munkatárgy Munkatárgy: az ipari termék gyártás közben mindaddig, amíg kész állapotát el nem éri Munkadarab: olyan munkatárgy , amely geometriailag határozott szilárd test 1.3.1.2. Gyártóeszközök * szerszámgépek * szerszámok * készülékek (mdb és szerszámbefogó, stb.) * mérő és ellenőrző készűlékek (mérőeszközök) *egyéb gépi és kézi eszközök

MEGMUNKÁLÁS : a munkatárgy állapotát megváltoztató, tudatosan 1.3.1.3. Megmunkáló eljárások MEGMUNKÁLÁS : a munkatárgy állapotát megváltoztató, tudatosan alkalmazott hatás, a gyártás része célja: testek alakjának és/vagy anyagtulajdonságainak megváltoztatása, kapcsolatok létesítése, megtartása, megváltoztatása Megmunkáló eljárás: valamely meghatározott célú megmunkálást megvalósító, műszaki jellemzőkkel jól meghatározható módszer. Megmunkáló művelet: megmunkálást tartalmazó technológiai művelet Technológiai művelet: a technológiai folyamat egy munkahelyen megvalósuló befejezett része.

1.3.2. Megmunkáló eljárások felosztása /RENDSZEREZÉSE/ FŐCSOPORTOK

1.3.2. Megmunkáló eljárások felosztása /RENDSZEREZÉSE/ CSOPORTOK Szétválasztás: egy szilárd test alakjának megvál- toztatása az elemei közötti kapcsolat helyi megszüntetésével; a munkadarab egészére vonatkoz- tatva a kapcsolat csökken. Ennél az eljárásnál a kezdeti alak magában foglalja a végalakot.

1.3.3. Forgácsoló megmunkálások (Megmunkálás forgácsolással) FORGÁCSOLÁS: szétválasztás, amelynél a munkadarabról a szerszám élének (éleinek) segítségével anyagrészecskéket választanak le mechanikai úton, forgács formájában, a munkadarab alakjának és/vagy a felületének (tulajdonságának ) megváltoztatása céljából Cél: előírt - méretű - alakú - helyzetű - felületminűségű alkatrészek hatékony gyártása. A forgácsoló megmunkálást határozott és határozatlan élű szerszámokkal végezzük. Köv: forgácsoló eljárások felosztása

1.3.5. Forgácsoló megmunkálások CSOPORTOK Határozott élű a szerszám forgácsoló éleinek - száma élgeometriája, és a - munkadarabhoz viszonyított helyzete meghatározott !!

1.3.5. Forgácsoló megmunkálások CSOPORTOK Határozatlan élű a szerszám forgácsoló éleinek Száma élgeometriája, és a - munkadarabhoz viszonyított helyzete meghatározatlan!!

1.3.3. Forgácsoló megmunkálások ALCSOPORTOK Határozott élű a szerszám forgácsoló éleinek - száma élgeometriája, és a - munkadarabhoz viszonyított helyzete meghatározott !!

1.3.3. Forgácsoló megmunkálások A forgácsolás tényezői Alkatrész Előgyártmány M – munkadarab : amelyről egy vagy több rétegben anyagot választunk le (w - workpiece) K – készülék : amely a munkadarab és a szerszám befogására szolgál G – szerszámgép: amely a munkadarab és a szerszám relatív mozgását létesíti S – szerszám: amely az anyagleválasztást végzi MKGS(I) - rendszer Forgács – leválasztott anyagrész

1.3.3. Forgácsoló megmunkálások A munkadarab és a szerszám relatív mozgásai vc – vf együtt folyamatos forgácsleválasztást biztosítja

1.3.3. Forgácsoló megmunkálások A munkadarab és a szerszám relatív mozgásai Kisegítő mozgások fogásvételi hozzáállító

1.3.3. Forgácsoló megmunkálások forgácskeresztmetszet Közepes forgács- vastagság

jellegzetes felületek szerint 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1Megmunkálások elemzése, csoportosítás jellegzetes felületek szerint az alkalmazott forgácsoló megmunkálások szerint szerszámgép (és szerszám) szerint (esztergálás, fúrás, marás, stb. szerszám él(geometria) szerint határozott élű határozatlan élű a forgácsolás fizikai jellege szerint keresztmetszet (állandó, változó) forgácsleválasztás (folyamatos, szakaszos ) alakképzés elve, mechanizmusa szerint formázások (mdb felülete a szerszám felület negatív mása, replikája. Sajtolás, tömbelektródás szikraforgácsolás ) profilozás (a szerszám alakjának-aktív élének-másolása, a teljes profil egyidejű kialakítása, fogazás, stb.) lefejtés (a szerszám aktív származtató felülete legördülő mozgással hozza létre a felületet )

alakképzés elve, mechanizmusa szerint 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1Megmunkálások elemzése, csoportosítás alakképzés elve, mechanizmusa szerint formázások (mdb felülete a szerszám felület negatív mása, replikája. Sajtolás, tömbelektródás szikraforgácsolás ) profilozás (a szerszám alakjának-aktív élének-másolása, a teljes profil egyidejű kialakítása, fogazás, stb.) lefejtés (a szerszám aktív származtató felülete legördülő mozgással hozza létre a felületet ) generálás (szabadon programozható, tetszőlegesen - gép lehetőségein belül – megválasztható szerszámpályák és az egyszerű, univerzális szerszám jellemzi. megmunkálás mozgásviszonyai szerint főmozgás (szerszám v mdb, forgó vagy egyenes v.) mellékmozgás(ok)

1. 4. Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1. 4. 2 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.2.A felületek leírása A felület tovább nem bontható építőelem, az alkatrész gyártásához szükséges egzakt leírásuk. (különösen a korszerű vezérlések megjelenésével) A primér vagy elsődleges forgácsolt felület mindig transzlációs felület, amely úgy jön létre, hogy a szerszám aktív éle mint generátor mozog a térbeli szerszámpálya mint direktrix mentén. Az alkatrészek felületeit modellezik. A pont, az egyenes, a szabályos mintázat az építkezés alapkövei. síkbeli geometriai alakzatok leírása analitikus görbék (kör, parabola,stb.) nem analitikus görbék => pontok sorozatával írjuk le

1. 4. Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1. 4. 2 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.2.A felületek leírása felületek leírása analitikus felületek (gömb, kúp, henger stb. ) nem analitikus (bonyolult, szabadformájú ) felületek transzlációs felületek : nyitott vagy zárt (rendszerint síkbeli) D direktrix görbe mentén a G generátor görbe elmozdul => Öntési vagy kovácsolási szöggel, vagy kimunkálandó zsebbel rendelkező alkatrészek leírásához vonalfelületek: G egyenes mint generátor, két térgörbe (D1, D2) mint direktrix mentén mozog => áramlástani gépek (kompresszorok, turbófeltöltők, turbinák) aktív elemei szoborfelületek : a felület sem analitikusan, sem görbék egymáson mozgatásával nem írható le => gépkocsi karosszéria