5. SÍKFELÜLETEK (SÍKF) MEGMUNKÁLÁSA

5. Sík felületek megmunkálása TARTALOMJEGYZÉK 5.1. Fűrészelés Megmunkálási mód, szerszámok Technológiai adatok megválasztása Pontosság Felületminőség Termelékenység 5.2. Síkesztergálás 5.3. Gyalulás, vésés 5.4. Síküregelés 5.5. Marás

5. Síkfelületek megmunkálása Sík felületeket határozott élű szerszámmal a következő módon állítunk elő: fűrészelés esztergálás gyalulás-vésés üregelés marás stb. (pl. fúró-marómű, megmunkáló központ)

5.1. FŰRÉSZELÉS Általában előgyártásban alkalmazzák Rudak, idomacélok, tömbanyagok darabolására A - Megmunkálási mód, szerszámok A fűrészelés olyan forgácsolási mód, melynél egyenesvonalú vagy forgó főmozgást végző, többélű szerszám segítségével a munkadarabot több részre bontják. A fűrészelés általános jellemzője, hogy a vágási felület két párhuzamos sík, amely egymástól a fűrészelő szerszám szélességének megfelelő távolságban helyezkedik el Szerszámai : fűrészlap – alternáló főmozgás szalagfűrész fűrésztárcsa

5.1. FŰRÉSZELÉS ls = 320-630 bs = 1,6-2,5 t = 2,5 – 6,3 A - Megmunkálási mód, szerszámok Fűrészlap: Jellemzők: - homlokszög = 0 - fogosztás t helyet biztosít a forgácsnak - fogterpesztés közötti súrlódása csökkentése bs + 2 b =b forgácsszélesség - forgácstérfogat Vc = bxhxb = b x Aszelvény S W Méretei szabványosítva vannak: ls = 320-630 bs = 1,6-2,5 t = 2,5 – 6,3

5.1. FŰRÉSZELÉS A - Megmunkálási mód, szerszámok Fűrésztárcsa: Lényegében egy kis b/d viszonyú tárcsamaró Hornyok megmunkálására és darabolásra Élgeometria megegyezik a tárcsamaróéval A tárcsaszélesség a központ felé csökken Közötti súrlódás csökken, Nem szorul be Élkiképzés az anyag fgv.-ben S W Ismertesse a fűrésztárcsa legfontosabb jellemzőit !

5.1. FŰRÉSZELÉS b forgács szélesség általános b=(0,16…0,25 ) A - Megmunkálási mód, szerszámok Fűrésztárcsa Anyag S jele Homlokszög t fogosztás Fogazat b forgács szélesség Lágy-szívós W 10-25 nagy ritka általános N 5-16 közepes normál b=(0,16…0,25 ) Kemény-szilárd H 0-8 kicsi sűrű b=(0,05…0,25 ) Megjegyzés: t – sűrű fogazat ajánlott mély hornyok marása vékony, lemezszerű darabok, csövek b – függ a forgácsszilárdságtól, a forg. kitöltési tényezőtől

5.1. FŰRÉSZELÉS A1 xA1 B – Technológiai adatok megválasztása Alacsony termelékenységű megmunkálás. Fontos - a fogankénti előtolás ( fi ) ill. - a fogra megengedhető maximális forgácsvastagság (hmax) Forgács(horony) keresztmetszet Kitöltési tényező: Szívós anyag: 4-5 Rideg anyag: 3-4 Forgács hosszmetszete A1 xA1 Forgács elhelyezhetőségének feltétele: Az egyidejűleg forgácsoló fogak száma: Fogosztás Forgácsolósebesség (m/min): acél : 16-50; öntöttvas: 20-40; színes és könnyűfém: 125-250 Forg. út, mint marásnál

5.2. SÍKESZTERGÁLÁS A - Megmunkálási mód, szerszámok Érintőirányú f Keresztesztergálás Sugárirányú f Állanó vagy változó vc (n gépfüggő) Hosszesztergálás Tengelyirányú f

5.2. SÍKESZTERGÁLÁS A - Megmunkálási mód, szerszámok keskeny, gyenge szerszám, viszonylag nagy mélység - nehéz hőelvezetés és forgácseltávolítás - forgácsolási adatok kis értéke, bő hűtés Fontos - a merev szerszámkonstrukció - az élgeometria választás - a beállítás pontossága Szúró esztergálás

5.2. SÍKESZTERGÁLÁS B – Technológiai adatok megválasztása Ua. mint esztergáláskor, de sebesség számítása dk közepes átmérőre

5.2. SÍKESZTERGÁLÁS C - Pontosság Helyettesítő modell vizsgálható Nagyolás Félsimítás Simító IT12 - IT14 IT10 - IT11 IT8 – IT9 D – Felületi érdesség Ra = 12,5 µm Ra = 12,5- 3,2 µm Ra = 1,6 – 3,2 µm E – Termelékenység Ua. mint esztergálásnál, de dk –ra vonatkoztatott sebesség

5.3. GYALULÁS, VÉSÉS külső alakzatokhoz belső alakzatokhoz Gyalulás A - Megmunkálási mód, mozgásviszonyok A gyalulás vízszintes, függőleges és ferde helyzetű sík felületek megmunkálására alkalmas forgácsoló művelet. (De lehet ezekkel határolt alakos és hengeres is !) A vésés függőleges helyzetű sík és alakos felületek (pl. agyban lévő retesz- és ékhornyok, belső négyszögek, hatszögek stb.) megmunkálására alkalmas forgácsoló eljárás. gyalulás vésés Gyalulás Vésés külső alakzatokhoz belső alakzatokhoz

5.3. GYALULÁS, VÉSÉS A - Megmunkálási mód,mozgásviszonyok Jellemző mozgások: gyalulás gyalulás főmozgás: a vízszintes síkban végzett egyenesvonalú, váltakozó irányú (alternáló), s az erre merőleges szakaszos mellékmozgás (előtoló mozgás), mely a forgácsolt felület elhelyezkedésének megfelelően lehet vízszintes, függőleges és ferde irányú. Az egyes mozgásokat a gyalugép kialakításától függően vagy a munkadarab, vagy a szerszám végzi.

5.3. GYALULÁS, VÉSÉS A - Megmunkálási mód,mozgásviszonyok vésés vésés függőleges síkban végzett egyenes vonalú váltakozó irányú főmozgás - a szerszám végzi – és az erre merőleges szakaszos mellékmozgás, melyet a munkadarab végez. A forgácsoló művelet A forgácsoló mozgás Az előtoló mozgás megnevezése jellege végzi Harántgyalulás S W S Hosszgyalulás W Vésés

5.3. GYALULÁS, VÉSÉS A - Szerszámok Gyalulás A szerszám határozott élgeometriájú, egyélű forgácsolókés, általában esztergakés. Nagyolás: nagy szárkeresztmetszet, rövid kinyúlás, merev befogás, Kr = 45 - 70; nyers felületnél első fogással távolítsuk el a kemény réteget. Simítás: a) hegyes késsel, kis előtolással b) széles késsel, nagy előtolással (főleg öntött-vasaknál) A forgácsleválasztás szakaszos, a leválasztott forgács állandó keresztmetszetű. A szerszám csak előremenetben (munkalöketben) forgácsol, a visszafutás (üresjárati löket) alatt nem.

5.3. GYALULÁS, VÉSÉS

5.3. GYALULÁS, VÉSÉS A - Szerszámok vésés A szerszám határozott élgeometriájú. egyélű forgácsolókés, alakja és mérete a követelményeknek megfelelően változik. Mivel a szerszám szára a főmozgással párhuzamos, a fővágóél mindig előbbre áll, mint a kés szárának homloklapja. A forgácsleválasztás szakaszos, a leválasztott forgács állandó keresztmetszetű. A szerszám csak lefelé haladása közben (munkalöketben) forgácsol, fölfelé menetben (üresjárati löket, visszafutás) nem. Jellemzői: - a szerszám bekezdéskor dinamikus igénybevétel - üresjáratban a szerszám hűl

5.3. GYALULÁS, VÉSÉS

5.3. GYALULÁS, VÉSÉS B – Technológiai adatok megválasztása Forgácsméretek, erők, élgeometria, éltartam, teljesítmény mint esztergálásnál. Forgácsolósebesség: ahol sebességviszony n: - löketszám Az ütésszerű igénybevétel miatt az esztergálás sebességét módosítani kell: Kgy=0,74; Kv=(0,5...0,6). (A többi gyakorlaton.)

5.3. GYALULÁS, VÉSÉS C – Pontosság, felületminőség Fokozat Cél Érdesség (Művelet) P, Q IT,Ra IT Ra, m Nagyolás max 12 12,5 -100 Simítás min 9 -10 3,2 -12,5 Gyalulás, vésés 1. deformáció a játékok átrend.-ből 2. deformáció a rugalmas alakvált.-ból 3. eredő A síktól való eltérés hibája: =ab-at, ahol

5.3. GYALULÁS, VÉSÉS D – Termelékenység ahol: t - egy munkadarabra vonatkoztatott forgácsolási idő q - átlagos anyagleválasztási sebesség A termelékenység növelhető több szerszám alkalmazásával.

5.4. MARÁS A – Megmunkálási mód, mozgásviszonyok, szerszámok A marás vízszintes, függőleges és ferde helyzetű sík felületek, alakos felületek csavarfelületek fogprofilok stb. megmunkálására alkalmas forgácsoló eljárás. PAMA Marási módok: - szerszám forgástengelyének és a - egymáshoz viszonyított helyzetétől függően két alapvető marási mód van: palástmarás (PAMA) és homlokmarás (HOMA) HOMA

5.4. MARÁS a maró forgástengelye párhuzamos a megmunkálandó felülettel 1. Palástmarás a maró forgástengelye párhuzamos a megmunkálandó felülettel főleg keskeny és hosszú, összetett sík vagy alakos felületek megmunkálására alkalmazzák a palástmarás lehet + ellenirányú és + egyenirányú.

5.4. MARÁS vc a) Ellenirányú marás - a palástmarás általános módja. - a maró és a munkadarab érintkezési pontjában a szer szám kerületi sebességének vektora azonos irányú, de ellentétes értelmű a munkadarab előtolási irányával. - A forgácsvastagság kezdetben h =0, majd fokozato- san nő, és a kilépéskor a legnagyobb (hmax ). - Mielőtt a fog az anyagba behatolna, az éle egy darabig csak csúszik, a fog éle erősen kopik. - A forgácsvastagság változása miatt az erőhatás is hullámzó. - A forgácsolóerő függőleges összetevője a munka- darabot felemelni igyekszik a gép asztaláról, s a kevésbé merev munkadarab könnyen deformálódik, kellő lefogás (szorítás) hiányában a munkadarab berezeg. - asztal játéka nem befolyásolja - termelékeny vc vf

5.4. MARÁS vc b) Egyenirányú marás a palástmarás ritkábban alkalmazott módja. A maró és a munkadarab érintkezési pontjában a szerszám kerületi sebességének vektora azonos irányú és azonos értelmű a munkadarab előtolási irányával. A forgácsvastagság fordított értelemben változik, a fog belépésekor a legnagyobb, kilépéskor 0. A forgácsolóerő függőleges összetevője a munkadarabot az asztalra szorítja, ezért főleg hosszú, keskeny és vékony, kevésbé merev munkadarabok megmunkálására alkalmas eljárás. Hátránya, hogy ha az asztalmozgató orsó és anya kopott (holtjátéka van), rángatja az asztalt, a maró éle könnyen kitöredezik, a felület durva lesz. Ezért csak új, vagy holtjáték-kiküszöbölő berendezéssel ellátott marógépen alkalmazható. Ebben az esetben a megmunkált felület simább, a szerszám kopása is kisebb. vc vf Értelmezze és ábrázolja az egyenirányú palástmarást! Sorolja fel két-két előnyét és hátrányát!

5.4. MARÁS 2. Homlokmarás A maró forgástengelye merőleges a megmunkálandó felületre. Főleg nagyobb sík felületek megmunkálására alkalmas eljárás. Előnye, hogy a forgácskeresztmetszet a teljes marási szélességben közel állandó, a főforgácsoló erő is kevésbé ingadozik, a marógép terhelése is egyenletesebb, nyugodtabban jár. A fog belépésekor majdnem teljes fogásmélységgel dolgozik, nincs csúszás.

5.4. MARÁS Mozgásviszonyok keresztmetszet: változó Forgácsoló mozgás forgó körmozgás - >>>szerszám végzi Előtoló mozgás egyenes vonalú v. összetett - mdb. végzi Forgács: keresztmetszet: változó leválasztás: szakaszos

5.4. MARÁS Marók: határozott élgeometriájú, többélű szerszámok, A – Szerszámai Marók: határozott élgeometriájú, többélű szerszámok, melyek alakja kialakítása és anyaga a mindenkori követelményeknek megfelelően más és más Kemény anyagokhoz sűrű, lágyabb anyagokhoz ritkább fogú marót használnak

5.4. MARÁS palástmarók: forgácsoló élei palást-homlokmarók a) Alak szerinti osztályozás palástmarók: forgácsoló élei hengeres marótest palástján a tengellyel párhuzamosan vagy ferdén (csavarvonal) helyezkednek el palást-homlokmarók homlokmarók vagy fejmarók tárcsamarók (egyenes és keresztfogazású) szögmarók fűrésztárcsák szármarók horonymarók idommarók menetmarók lefejtő marók

5.4. MARÁS Szénacél: tömör kivitelben, kis terhelés, b) A szerszám anyaga szerinti osztályozás Szerszám anyag Hőállóság T °C Forg. seb v, m/min Szersz. acél 250 10 Gyorsacél (HSS) 600 30 Keményfém (HM) 1000 100 Kerámia (SK) 1200 300 Köbös bórnitrid CBN 200 Gyémánt 700 500 Szénacél: tömör kivitelben, kis terhelés, kis forgácsolósebesség Ötvözött szerszámacél: tömör kivitelben Gyorsacél: tömör, tompán hegesztett, lapkás és betétes kivitelben Keményfém: lapkás és betétes kivitelben Kerámia: lapkás kivitelben Szuperkemény:

5.4. MARÁS Mart fogazású marók Hátraesztergált fogú marók c) A fogak kialakítása szerinti osztályozás Mart fogazású marók - sík felületek megmunkálására előny: előállítás egyszerű szögek könnyen kialakíthatóak, + gamma hátrány: hátfelületükön is köszörüljük, átmérő csökken, alakos felületek megmunkálására nem alkalmas Hátraesztergált fogú marók - pontos méretű hornyok,  alakos felületek, menetek, fogaskerekek megmunkálására alkalmasak előny: utánélezés a fogak homloklapján átmérő kismértékben csökken, de a hátraesztergálás miatt a hátszög s vele együtt a fog keresztmetszete is változatlan marad hátrány: előállításuk költséges és nehézkes hőkezelésük kényes (csak olyan anyagból készíthetők, melyek vetemedésre és elszéntelenedésre nem hajlamosak) 0 = gamma a profiltorzulás kiküszöbölése miatt, ezért nem a legkedvezőbb forgácsolási viszonyokkal dolgoznak.

5.4. MARÁS Lapkás kivitelű marók Betétes kivitelű marók c) A fogak kialakítása szerinti osztályozás Lapkás kivitelű marók Betétes kivitelű marók Az egyes élek a szerszám egy körülfordulásának csak egy bizonyos részén forgácsolnak, a többi idő alatt a levegővel érintkezve hűlnek. Ezáltal az egyes fogak igénybevétele nem olyan nagy, mint például egyélű szerszámmal (esztergakéssel) végzett forgácsolásnál.

B – Technológiai adatok megválasztása 5.4. MARÁS B – Technológiai adatok megválasztása Az a fogásmélység adott a ráhagyásból. Az fi fogankénti előtolás pl. keményfém váltólapkás maróhoz: nagyolás (0,2-0,5) mm, simítás (0,1-0,3) mm; ujjmaró (0,01-0,1) mm. Ügyelni kell az a/f=(5-20)/1 arány tartására. A fogásmélységet pedig a gép teljesítménye alapján kell ellenőrizni; T=(120-240) (60-120 vagy 15-30) Dinamikai hatás: = erőingadozások csökkentése: - fogszám növelés (korlát: a forgácstár) - kontaktszög növelés (aszimmetrikus szerszámelhelyezés) - ferdefogú marók (hátrány: megnöveli a marótengely irányában az erőt (Fp); ami vagy kihúz vagy betol)

C – Technológiai adatok Forgácsméretek és forgácsolóerők meghatározása: Jellemző Palástmarás Homlokmarás Pillanatnyi forg.vast Minimális forg.vast. (=0) Maximális forg.vast. (=0) Közepes forg.vast. Átlagos forg.keresztm. Max. forg.keresztm. Kapcsolási szám Forgácsolóerő Forgácsolási nyomaték Teljesítmény

D –A megmunkálás pontossága 5.4. MARÁS D –A megmunkálás pontossága A munkadarab helyzet meghatározása és szorítása (követendő elvek) a forgácsolóerő és a szorítóerő ülékre szorítson (a szorítóerő 50-100%-kal legyen nagyobb a forgácsolóerőnél: rezgés kompenzálásához ritka esetben 600-800% is szükséges: ha a súrlódó erő tart egyensúlyt a forgácsolóerővel); inkább több ütközőt és kevesebb szorítóvasat használjunk; a szorítóerő jobban növelhető a szorítócsavarok számával, mint a szorítócsavar átmérőjének növelésével; a szorítócsavar mindig a munkadarabhoz legyen közelebb; a szorítóvas ne álljon ferdén.

D – A megmunkálás pontossága és az átlagos érdesség 5.4. MARÁS D – A megmunkálás pontossága és az átlagos érdesség Marási Fokozat Cél Pontosság Érdesség mód (művelet P, Q IT, Ra IT Ra HOMA NA max 10 - 12 12,5 -100 SI min 8 - 9 3,2 -12,5 PAMA 11 - 13 2,5 -100 9 -10 6,3 - 12,5

5.5. SÍKÜREGELÉS

Ellenőrző kérdések