Növény biotechnologia 1 Prof. Fári Miklós Gábor DSc DE AGTC Növényi Biotechnológiai Tanszék

01. Bevezetés 02. Fogalmak 03. Múlt példái 04. Mai példák 05. A jövő ígéretei Tartalom

Fogalmak 01. Biodiverzitás / Biológiai alapok 02. Biotechnológia / Kertészeti biotechnológia 03. In vitro / in situ 04. Növényi sejt- és szövettenyésztés 05. Organogenezis 06. Embriógenezis 07. Sejttenyésztés 08. Protoplaszt- kultúra 09. Kallusz / kallusz- tenyésztés 10. Portokkultúra 11. Embriókultúra 12. Mikroszaporítás 13. Mesterséges mag (Sen-seed) 14. Mesterséges ovárium (APO/Syn-plant) 15. Transzgénikus növény (GMO)

Bevezetés: A világ szükséglete és a természet Biodiverzitás Biológiai alapok

A világnépesség növekedésével az egy személyre jutó megművelhető terület drasztikusan csökken ban 1 ha termőterület jutott 1 személy táplálására körül ugyanazt a hektárnyi területet 4 személy táplására kellett megosztanunk. Az előrejelzések szerint 2025-ben ugyanrról a szelet földdarabról 5 személyt kell táplálni. Bevezetés: A világ szükséglete

A Világ szükséglete (folyt.) Úgy kell növelni a mezőgazdasági termelést, hogy az egybevágjon a táplálék iránti globális igényekkel. Az intenzív és fenntartható mezőgazdaság számára nincs más alternatíva. A tudomány és az agrobiznissz tudja majd a termelőket megsegíteni, azért, hogy többet tudjanak termelni, miközben segítenek megvédeni az élő és élettelen környezetet. A modern biotechnológia különböző ágain belül a növény biotechnológia jelentősége az utóbbi évtizedben világméretekben megnőtt. Alkalmazása a jövőben központi szerepet tölt be az egészségesebb mezőgazdasági termékek előállításában, és a fenntartható fejlődés biztosításában.

10,0005, BCAD Research and Development (relative index) Bread, Cheese, Wine,Beer Transgenic animals, plants (‘80) Molecular breeding Key Agricultural Developments Landmarks in Biotechnology Historical Time Scale (years) Plant and Animal Domestication Mendel’s Laws (ca. 1865) Green Revolution (‘60) Hybrid Crops Pasteur (ca. 1860) Fermentation Gene Cloning (1974) Double Helix (1953) Arie Altman (1998) Agricultural Biotechnology (modified) Ereky (1918) Coinage of „biotechnology”

A „biotechnológia” születése Múlt

Fogalmak Biotechnológia „A biokémia, a mikrobiológia és a műszaki tudományok olyan integrált alkalmazása, amelynek célja a mikroorganizmusok, tenyésztett növényi, állati sejtek vagy azok valamely részének technológiai felhasználása”

A BIOTECHNOLOGIA UTTÖRŐI 1 4th International Symposium on In Vitro Culture and Horticultural Breeding, 2-7 July, 2000, Tampere, Finland - ISHS Károly Ereky A „biotechnológia” fogalom apja Raoul H. Francé ” J.B.S. HaldanePatrick Geddes Lancelot Hogben 1: Bud, R. (1999): The Uses of Life. A History of Biotechnology. Cambridge University Press

Karl Karmarsch, a „mechanicai technologia” tudomány megalapítója Id. Entz Géza, az első magyar biológiai iskola megalapítója (Ereky Károly és Francé Rezső tanára)

A hely, ahol az első „biotechnológia” koncepció született: az Ereky Károly által megálmodott és felépített Sertéshízlalda bejárata Budapesten (1914) 4th International Symposium on In Vitro Culture and Horticultural Breeding, 2-7 July, 2000, Tampere, Finland - ISHS Fári, M.G et al. : Ereky’s Envisions (unpublished)

A nyersanyag transzformációjának láncolata „mezőgazdasági üzemben” (J. Pohl, 1885 ábrája). Ereky, K. (1909)

A „biotechnológia” klasszikus műve Ereky Károly: „A hús-, zsír-, és tejteremelés biotechnológiája mezőgazdasági nagyüzemekben” Paul Parey Berlin 1919

I. Weiser, Köztelek, 1919 október 18,

H. Pringsheim, Die Naturwissenchaften, 1920, V.7, 112

Robert Bud (1989): Nature, Vol. 337, 10