Ötéves gyerekek és a (bVn) változó Mátyus Kinga Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Magyar Nyelvészeti Alprogram

Az előadás tartalma Elméleti háttér Hipotézisek Módszertan Eredmények Következtetések Módszertani tanulságok Összefoglalás

Elméleti háttér Chambers (2003) „A nők többször használják a sztenderd változatot, mint az ugyanahhoz a társadalmi csoporthoz tartozó férfiak (162).” MNSzV - Kontra (2003) Grammatikalitási ítéletes feladatokban a nők a férfiaknál nagyobb arányban választották a sztenderd változatot a (bVn) változó esetében. Gyermeknyelvi variabilitás nemzetközi szakirodalma (Romaine (1984), Reid (1978), Eckert (2000) etc.) Romaine (1984): Nemek közti nyelvi variabialitás bizonyos változók használatában hatéves gyerekeknél.

Hipotézisek Olyan beszédhelyzetekben, ahol a beszédpartner sztenderdebb, mint az adatközlő, az ötéves lányok többször használják a sztenderd változatot, mint az ugyanennyi idős fiúk. A szegedi adatközlők több sztenderd változatot használnak, mint a mindszentiek; s ez mind a lány, mind a fiú adatközlőkre igaz.

Módszertan Változó: (bVn) Adatközlők: 5 éves gyermekek (4;8 – 5;8), 10 lány és 10 fiú, összesen 20 adatközlő Helyszín: Mindszent, Szeged Feladatok: képleírás Adatok gyűjtése és feldolgozása: ≈20-30 perces interjúk Olympus WS-310M digitális diktafon (12 órányi felvétel) Olympus AS 4000 átírókészlet (150 oldal gépelt szöveg) SPSS

Eredmények 1 Adatközlő Kor (év; hó) (bVn) [bVn] Sztenderd tokenek aránya ML14; ,63% ML25; ,67% ML35; ,38% ML44; ,33% ML55; ,94% ML teljes ,86% MF15; ,07% MF24;118555,88% MF35; % MF45;37622,63% MF55; ,42% MF teljes ,30% Adatközlő Kor (év; hó) (bVn) [bVn] Sztenderd tokenek aránya SZL15; ,12% SZL25; ,02% SZL35; ,94% SZL45; ,36% SZL54; ,86% SZL teljes ,29% SZF15;58633,49% SZF25; ,78% SZF35; ,95% SZF45; ,05% SZF55; ,12% SZF teljes ,29% Minden adatközlő(bVn): 1605[bVn]: 89956,01% 1. TÁBLÁZAT: Eredmények (az összes adatközlő)

Nemek szerinti megoszlás Nem(bVn)[bVn]Sztenderd tokenek aránya Lányok % Fiúk % 2. TÁBLÁZAT: Nemek szerinti megoszlás SPSS t-teszt: 5%-os szinten szignifikáns

Lakóhely szerinti megoszlás Lakóhely(bVn)[bVn]Sztenderd tokenek aránya Mindszent % Szeged % 3. TÁBLÁZAT: Lakóhely szerinti megoszlás SPSS t-teszt: nem szignifikáns

Eredmények 2 Kisebb audiomonitoros kontroll – több nem sztenderd változat. A két változat akár ugyanabban a mondatban is szerepelhet. Nincs összefüggés az adatközlő nyelvi megnyilatkozásai és általános szellemi fejlettsége között (vö. Réger 1990:14).

Következtetések A magyarban is megfigyelhető nemek szerinti variabilitás a (bVn) változó használatában – már ötéves gyerekeknél. A lakóhelynek itt nincs szignifikáns hatása a változó használatára. Nagy szórás mind a négy csoportnál → kommunikatív kompetenciájuk alakulófélben van → ilyen hatások érik őket Nagy eltérés a nemek között →← anya hatása (kiegyenlítődés) (vö. Labov 1990). Lakóhelyek szerinti eltérés → anya hatása? A magasabb társadalmi osztályhoz tartozó anyák többet beszél(get)nek gyermekeikkel, ill. választékosabb inputtal szolgálnak (vö. Hoff- Ginsberg 1944).

Következtetések (folytatás) „Nemi paradoxon” (Labov 2001: 293) „A nők a férfiaknál jobban alkalmazkodnak azokhoz a szociolingvisztikai normákhoz, amelyek nyíltan elő vannak írva, de kevésbé azokhoz, amelyek nincsenek előírva.” (ford. Kontra 2003: 194) Eltérő minták követése (Romaine 1978) A lányok a presztízzsel rendelkező változatot részesítik előnyben, míg a fiúk inkább azokat, amelyeknek kevesebb, vagy esetleg rejtett presztízsük van.

Módszertani tanulságok Sok fölvétel – kevés adat. A terepmunkás sokat beszél – nagy odafigyelést igényel, hogy nyelvhasználatát végig azonos szinten tartsa. Ez sokszor csak az átírásnál derül ki → előkutatás fontossága. Nagy figyelmet kell fordítani az adott életkornak megfelelő sajátosságokra (+ környezet befolyásoló hatása) → előkutatás fontossága. Ha meghatározott változókat akarunk vizsgálni, egészen specifikusan arra kell koncentrálni.

Összefoglalás Olyan beszédhelyzetekben, ahol a beszédpartner sztenderdebb, mint az adatközlő, az ötéves lányok többször használják a sztenderd változatot, mint az ugyanennyi idős fiúk. + 5%-os szinten szignifikáns A szegedi adatközlők több sztenderd változatot használnak, mint a mindszentiek; s ez mind a lány, mind a fiú adatközlőkre igaz. + tendencia

A kutatás további lehetséges irányai Ugyanez a módszertan – több adatközlő → pontosabb eredmények Ugyanez a korcsoport – ugyanez a változó – több beszédhelyzet – több stílus → a változó stílusérzékenységének vizsgálata Ugyanez a korcsoport – ugyanez a változó – több óvoda → a változó részletesebb szociolingvisztikai leírása Ugyanez a korcsoport – más változók → más változóknál is kimutatható-e nemfüggőség, s ha igen, milyen mértékben Más korcsoportok → a változó használatának változásai Felnőtt adatok gyűjtése hangfelvételek segítségével → összehasonlítható adatok

Irodalom Chambers, Jack. (2003). Sociolinguistic Theory: Linguistic Variation and its Social Significance. Second Edition. Oxford: Blackwell. Hoff-Ginsberg, E. (1994). Influences of mother and child on maternal talkativeness. Discourse Processes Kontra, Miklós ed. (2003). Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest: Osiris Kiadó. Labov, William. (1990). The intersection of sex and social class in the course of linguistic change. Language Variation and Change 2: Labov, William. (2001). Principles of Linguistic Change. Volume 2: Social Factors. Oxford: Blackwell. Réger, Zita. (1990). Utak a nyelvhez. Budapest: Akadémiai Kiadó. Reid, Euan. (1978). Social and stylistic variation in the speech of children: Some evidence from Edinburgh. In: Peter Trudgill (ed.) Sociolinguistic Patterns in British English. London: Edward Arnold, Romaine, Suzanne. (1978). Postvocalic /r/ in Scottish English: Sound change in progress? In: P. Trudgill (ed.) Sociolinguistic Patterns in British English. Baltimore: University Park Press Romaine, Suzanne. (1984). The Language of Children and Adolescents: The Acquisition of Communicative Competence. Oxford: Basil Blackwell.

Köszönöm a figyelmet! Mátyus Kinga