Redukciós-oxidációs (redox) reakciók

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Készítette: Bráz Viktória
Advertisements

Kristályrácstípusok MBI®.
Redoxireakciók alatt olyan reakciókat értünk, melynek során az egyik reaktáns elektront ad át a másiknak, így az egyik reakciópartner töltése pozitívabbá,
Galvánelemek.
Szervetlen kémia Hidrogén
A kémiai tulajdonságok, az elektronegativitás és a főbb kötéstípusok
A FÉMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
Tartalom Az atom fogalma, felépítése Az atom elektronszerkezete
Az Oxigén.
Atomok kapcsolódása Kémiai kötések.
Kémiai kötések.
Redoxi-reakciók, elektrokémia Vizes elektrolitok
KÉMIAI KÖTÉSEK.
A HIDROGÉN.
Kémiai kötések Molekulák
Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Környezettechnológia kémiai módszerei
Az elemek lehetséges oxidációs számai
A PERIÓDIKUS TULAJDONSÁGOK
Szervetlen kémia Hidrogén
Szervetlen kémia.
Reakciók maximális hasznos munkája, Wmax,hasznos = DGR
Reakciók vizes közegben, vizes oldatokban
Kémiai baleset egy fővárosi gimnáziumban, öten megsérültek
Az elemek periódusos (= ismétlődő) rendszere
Wunderlich Lívius PhD. BME 2010
A biogén elemek.
A fémrács.
Kovalens kötés különböző atomok között.
Kémiai kötések Kémiai kötések.
12. előadás A fémek vezetőképessége A Hall-effektus Kristályok
A halogén elemek SÓKÉPZŐK.
Elektronhéjak: L héjon: 8 elektron M héjon: 18 elektron
A VÍZ HIDROGÉN-OXID KÉMIAI JEL: H2O.
Alkalmazott kémia Általános-, szervetlen- és szerves kémiai alapismeretek áttekintése után olyan ismeretek nyújtása amelyek a készség és gyakorlat szintjén.
Az anyagszerkezet alapjai II.
Periódusos rendszer (Mengyelejev, 1869)
Az anyag felépítéséről
A kvantum rendszer.
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
48°. 2, Egy 8 cm-es gyújtótávolságú gyűjtő lencsével nézünk egy tárgyat. Hova helyezzük el a tárgyat, hogy az egyenes állású kép a d = 25 cm-es tiszta.
Előadó: Dr. Dóró Tünde 2011/12, I. félév III. előadás
Szerves laboratóriumi gyakorlat II/14. évfolyam
Ionok, ionvegyületek Konyhasó.
ATOMSZERKEZETI ISMERETEK. Az atomok és az elemek.
Kölcsönhatás a molekulák között. 1.Milyen fajta molekulákat ismerünk? 2.Milyen fajta elemekből képződnek molekulák? 3.Mivel jelöljük a molekulákat? 4.Mit.
Elemmolekulák Az elemmolekulák azonos atomok kovalens kötésekkel történő összekapcsolódásával jönnek létre. H 2, Cl 2, Br 2, I 2, O 2, N 2.
Hidrogén-klorid. A hidrogén gáz és klór gáz hő vagy fény hatására robban – klór- durranó gáz. A hidrogén folytatja „égését” a klórgázban. H 2 + Cl 2 =
A molekulák képződése. I.IV.V.VI.VII.VIII. H1He2 C4N5O6F7 Ne8 P5S6Cl7Ar8 Br7Kr8 I7Xe8 Rn8 A nemfémek atomjainak a fémekkel ellentétben „sok” vegyérték.
Molekula A molekula semleges kémiai részecske, amely két vagy több atom összekapcsolódásával alakul ki.
ÁLTALÁNOS KÉMIA 2. ELŐADÁS. Az atomok elektronrendszerei kovalens, ionos és fémes kötés létesítésével léphetnek kölcsönhatásba. Kovalens kötés: Kvantummechanikai.
Kovalens kötés I. elemmolekulák. 1.Hány vegyérték elektronjuk van a nemesgázoknak? 2.Miért nemesgáz a nevük? 3.Sorold fel a nemfémes elemeket főcsoport.
Elektromosságtan.
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
Korszerű anyagok és technológiák
A kémiai egyenlet.
Kovalenskötés II. Vegyületet molekulák.
Ki tud többet kémiából?.
Másodrendű kötések molekulák között ható, gyenge erők.
Molekulák A molekulák olyan kémiai részecskék, amelyekben meghatározott számú atomot kovalens kötés tart össze. pl.: oxigén: O2; víz: H2O; ammónia: NH3;
Ágotha Soma Általános és szerves kémia
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 201
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Kémiai kötések.
Alkossunk molekulákat!
Összeállította: J. Balázs Katalin
Kémiai alapismeretek Ismétlés évfolyam.
Előadás másolata:

Redukciós-oxidációs (redox) reakciók Elektronátadással járó reakciók: Elektronleadás (pl. Na  Na+ + e-): oxidáció, oxidálódás Elektronfelvétel (pl. Cl2 +2e-  2Cl-): redukció, redukálódás Együttjáró részfolyamatok (oxidálódás/redukálódás, avagy ráhatással oxidálás/redukálás): töltésmegmaradási, ill. elektron(anyag)megmaradási elvek érvényesek! A számbavételt segítő fogalom: oxidációs fok, ill. (átlagos) oxidációs szám, amely azonos Egyszerű ionos vegyületekben az egyes ionok töltésének az értékeivel Poláros kovalens kötésű molekulákban az egyes atomok képzeletbeli töltésével, ha a kötéseket létrehozó egyébként közös elektronpárokat az elektronegativabb atom(ok)hoz rendeljük hozzá. Azonos elektronnegativitású atomok közti kovalens kötés esetén a kötő elektronpárt megosztva, egy-egy elektronként rendeljük mindkettőhöz! Az elemek oxidációs foka megállapodás szerint nulla, 0! Oxidáció, az oxidációs szám növekedésével, redukció az oxidációs szám csökkenésével járó részfolyamat.

Oxidációsfok-számítási szabályok: Alapszabályok (elektronpár megosztás a Pauling-féle elektronegativitások (EN) szerint): Egyszerű (bináris) ionos kötésű vegyületekre Pl.: NaCl Na+ Cl- EN (DEN>1,5) 0,9 3,0 Oxidációs fok +1 -1 Poláris kovalens kötés(ek) esetén Pl.: HCl H+d Cl-d EN (DEN=0,9 <1,5) 2,1 Azonos atomok közti kovalens kötés esetén (elemekre 0) Pl.: Cl2, Cl-Cl Cl EN (DEN=0)

Oxidációsfok-számítási szabályok: Alapszabályok következményei: Elemek az oxidációs foka 0, pl. atomos nemes gázok, H2, O2, N2, Br2, I2, P4, S8, C60, fémek, atomrácsos elemek. Vegyületeikben az alkáli fémek (1A csoport) +1, míg az alkáli földfémek (2A oszlop) +2 oxidációs fokúak. A fluor (F, max. EN!) minden vegyületében -1 ox. fokú. A halogének kisebb EN-ű elemekkel képzett bináris vegyületeikben -1 oxidációs fokúak. Az oxigén vegyületeiben általában -2 ox.fokú, kivéve a peroxidokat és a szuperoxidokat. A hidrogén oxidációs foka általában +1, kivéve amikor fémes elemekkel hidrideket képez, amikor is -1. Az oxidációs számok összege a vegyületekben mindig 0, míg sokatomos összetett ionokban megegyezik az ion töltésével.

Oxidációsfok-számítási szabályok: Az oxidációs számok összege: Pl.1: HClO4, ox. fok(Cl)=? +1+x(Cl)+4(-2)=0, x(Cl)=+7 Pl.2: [SO4]2-, ox. fok(S)=? x(S)+4(-2)=-2, x(S)=+6

Bizonyos elemek jellegzetes oxidációs állapotai A legnagyobb és a legkisebb oxidációs fokú állapotok kiemelésével: C N O P S Cl +4 CO2 +5 HNO3 0 O2 +5 H3PO4 +6 H2SO4 +7 HClO4 +2 CO +4 NO2 -1 H2O2 +3 H3PO3 +4 SO2 +5 HClO3 0 C +3 HNO2 -2 H2O 0 P4 +0 S8 +3 HClO2 -4 CH4 +2 NO -3 PH3 -2 H2S +1 HClO +1 N2O 0 Cl2 0 N2 -1 Cl- -1 NH2OH -2 N2H4 -3 NH3

Bizonyos fémes elemek jellegzetes oxidációs állapotai A legnagyobb és a legkisebb oxidációs fokú állapotok kiemelésével: Cr Mn Fe Co Cu Hg +6 CrO42-, Cr2O72- +7 MnO4- +3 Fe3+ +3 Co3+ +2 Cu2+ +2 Hg2+ +3 Cr3+ +4 MnO2 +2 Fe2+ +2 Co2+ +1 Cu+ +1 Hg22+ +2 Cr2+ +2 Mn2+ 0 Fe(sz) 0 Co(sz) 0 Cu(sz) 0 Hg(f) 0 Cr(sz) 0 Mn(sz)

Redox-egyenletek rendezése: a) (fél)részreakciók módszerével CuSO4(aq) + Fe(sz) = FeSO4(aq) + Cu(sz) Cu2+(aq)+SO42-(aq)+Fe(sz) = Fe2+(aq)+SO42-(aq)+Cu(sz) +2 0 +2 0 Cu2+(aq)+ Fe(sz) = Fe2+(aq) + Cu(sz) +2 0 +2 0 Részreakciók módszere (elektronszámváltozások számbavételével: Cu2+(aq)+ 2 e- = Cu(sz) : 2 e--os redukciós részfolyamat Fe(sz) = Fe2+(aq) + 2 e- : 2 e--os oxidációs részfolyamat A részreakciókat itt az elektronok megmaradásához 1:1 arányban kell összeadni.

Redox-egyenletek rendezése: a) (fél)részreakciók módszerével HCl(aq) + Zn(sz) ↔ ZnCl2(aq) + H2(g) H+(aq) + Cl-(aq)+ Zn(sz) ↔ Zn2+(aq) + 2 Cl-(aq) + H2(g) +1 0 +2 0 H+(aq) + Zn(sz) ↔ Zn2+(aq) + H2(g) +1 0 +2 0 Részreakciók módszere (elektronszámváltozások számbavételével): H+(aq)+ e- = 0,5 H2(g : 1 e--os redukciós részfolyamat Zn(sz) = Zn2+(aq) + 2 e- : 2 e--os oxidációs részfolyamat A részreakciókat itt az elektronok megmaradásához 2:1 arányban kell összeadni. 2H+(aq) + Zn(sz) ↔ Zn2+(aq) + H2(g)

Redox-egyenletek rendezése: a) (fél)részreakciók módszerével MnO4-(aq) + Fe2+(aq) ↔ Mn2+(aq) + Fe3+(aq) +7 +2 +2 +3 Részreakciók módszere (elektronszámváltozások számbavételével): MnO4-(aq)+ 5 e- + 8 H+(aq) = Mn2+(aq)+4 H2O 5 e--os redukciós részfolyamat Fe2+(aq) = Fe3+(aq) + e- : 1 e--os oxidációs részfolyamat A részreakciókat az elektronok megmaradásához itt 1:5 arányban kell összeadni. MnO4-(aq)+5Fe2+(aq) +8H+(aq) = Mn2+(aq)+5Fe3+(aq)+4 H2O

Redox-egyenletek rendezése: b) az oxidációs számváltozások módszerével MnO4-(aq) + Fe2+(aq) ↔ Mn2+(aq) + Fe3+(aq) +7 +2 +2 +3 Oxidációs számváltozások: Dox.fok: -5 +1 (+5 -1) Az elektronszámváltozások arányok számbavételével: MnO4-(aq) + 5 Fe2+(aq) ↔ Mn2+(aq) + 5 Fe3+(aq) Az oxigénfelesleget protonok (8H+(aq)) hozzáadásával vízzé konvertáljuk. (Az esetleges oxigénhiányt vízzel vagy OH--ionokkal kompenzáljuk, amelyek a vizesközegben rendelkezésre állnak.) Az elemenkénti (H, O, egyéb atomok szerinti) anyagmérlegeket mindenesetben kiegyensúlyozzuk. Ha jól dolgoztunk az egyenlet töltésmérlege is rendben lesz (mindig ellenőrizzük!): (17+) MnO4-(aq)+5Fe2+(aq) +8H+(aq) = Mn2+(aq)+5Fe3+(aq)+4 H2O (17+)