alkotmány – állam- és kormányformák

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szent Korona alapú jogrendszer „Állami jelképekről és ünnepekről” szóló, 3. főtörvény Szent Korona alapú jogrendszer.
Advertisements

Korrupció az igazságszolgáltatásban és a bűnmegelőzésben Állami szereplők és a korrupció „Kormányzati válaszok” Sántha György, dr. IRM Miniszteri Kabinet.
A hatályos és a január 1-jén hatályba lépő közbeszerzési szabályozás
Új közbeszerzési törvény évi CVIII.
Nemzetközi Médiakonferencia Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
Az Európai Unió szervezeti felépítése
A Lisszaboni Szerződés nemzeti parlamenteket érintő rendelkezései Sinka László OGY KH EU Budapest, February 10 & 11, 2009.
Összeállította: Könyves Tóth Pál
Az Európai Konvent működése Bakos Gábor BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar.
„vissza a természethez!”
A köztársasági elnök. 1. Alkotmányos helyzete ► 1.1. Megbízatás keletkezésének módja - prezidenciális rendszerek > végr. hatalom > közvetlen választás.
EU alapismeretek E-Learning.
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, III.
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, II.
12.4 A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. Középszint A választójog: az általános, egyenlő, közvetlen és titkos.
SÍKLAPÚ TEST METSZÉSE SÍKKAL.
Az Európai Unió intézményrendszere
Európai Uniós ismeretek Mintafeladatok. Válassza ki a helyes megoldást! 1.Mikor írták alá a Római Szerződéseket? a)1948 b)1957 c)1967 d)1978 Megoldás:
Marosi Ildikó PPKE ÁJK április
A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK
VETÉLKEDŐ EMBERI JOGOK.
FÜGGETLEN KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI
Gazdasági kihívások az egészségiparban; Budapest, január Csatlakozás az Európai Unióhoz: iparjogvédelmi hatások az egészségiparban Ficsor Mihály.
A francia kormányzati kohabitáció sajátosságai Működésképtelen rendszer vagy ideális kormányzati szisztéma? Hegedűs Márk Politológia szak 2011 OTDK.
A POLGÁRMESTEREK VÉDELMI IGAZGATÁSI FELADATAI A JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK TÜKRÉBEN MISKOLC, JÚNIUS 06. FAZEKAS GYÖRGY ALEZREDES.
Politikai rendszerek típusai II. Állam és kormányformák
Politológia 6.előadás Politikai intézmények I. A törvényhozás működése.
Alkotmány és alaptörvény Kormányzati és politikai döntéshozatal  kurtán 2012.
Döntések a magyar parlamentben 2. Kormányzati és politikai döntéshozatal  kurtán 2012.
© kurtán sándor 2012 kormányzás és politikai döntéshozatal.
A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése évi XXXI. törvény parlamenti uralom kisebbségi vétó erősítése ellensúlyok – AB erős helyzete 1990.
Kormányformák.
Transzparencia, információszabadság és közérdekű adatok nyilvánossága Dr. Fazekas Judit Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős helyettes.
Európai közjog és politika Jogász szak (nappali/levelező képzés) 2006/2007./I. félév Széchenyi István Egyetem (Győr)
Megpályázható tevékenységek BM/ /2012. sz. nyílt pályázati felhívás alapján Európai Integrációs Alap.
Történelem – középszintű témakörök
Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szent Korona alapú jogrendszer Alaptörvény - vázlat Alaptörvényvázlat.
Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szent Korona alapú jogrendszer „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény.
Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szent Korona alapú jogrendszer Rövid indoklás.
Az Európai Unió szervezeti felépítése
Gazdasági Tanácsok a felsőoktatási intézményekben január 13.
Országos népszavazás és népi kezdeményezés
Az Országgyűlés szerkezete és működése Egy- vagy kétkamarás parlament Intézményes létezés Törvényalkotás.
Az Alkotmánybíróság.
2005.évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről
Földes Ádám A Paksi Atomerőmű és az információszabadság egy fejlődő demokráciában.
Európai Unió Európai Unió 27 tagállam lakos km
Jogi alapfogalmak. Társadalmi normák A társadalmi normáknak nevezzük az emberek életét, tevékenységét meghatározó magatartási szabályok összességét, amelyeknek.
Mezey Barna Egyetemi tanár
ÁLLAMTAN I.A magyar államszervezet II.Az egyes szervtípusok III. A jogforrási hierarchia.
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása pluribus unum (sokból egy)
Rendszerváltás Diktatórikus államberendezkedés demokráciává alakul Magyarországon ezt a folyamatot rendszerváltásnak nevezzük. Magántulajdon Hosszú,
Alkotmányjog 2. A köztársasági elnök.
ÁLLAMTAN I.A magyar államszervezet II.Az egyes szervtípusok III. A jogforrási hierarchia.
A demokrácia alapvető intézményei A hatalmi ágak megosztása Politológia I.Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév.
Az alkotmány és az alkotmánybíróság.
4. Az Alkotmány.
Az EU intézményrendszere
Bevezetés a jog- és államtudományokba
Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában
A kormányzati rendszerek
Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD)
A jogforrási rendszer II.
Németország közigazgatása
A magyar kormányzati rendszer
Franciaország közigazgatása
A jogrendszer tagozódása
A felvilágosodás elterjedése
A politikai rendszerek tipológiája I.
Az LMBTI-személyek egyenlőségének előmozdítása az Európai Unióban
Előadás másolata:

alkotmány – állam- és kormányformák 1. óra alkotmány – állam- és kormányformák kormányzati és politikai döntéshozatal 2012-09-17  kurtán 2012

http://kurtansandor.blog.hu

AZ ALKOTMÁNY DEFINÍCIÓJA Írott és íratlan elvek és szabályok összessége, amelyek a közhatalom forrásait, céljait, felhasználását és korlátait fogalmazzák meg (Bogdanor, 2001)

AZ ALKOTMÁNYOK LEGÁLTALÁNOSABB SZERKEZETE [A. Preambulum] B. Szervezeti „ábra” C. Jogok katalógusa D. Módosítási eljárások

PREAMBULUMOK AZ EU-TAGORSZÁGOKBAN 1 országban nincs írott alkotmány 13 országban az alkotmánynak nincs preambuluma 13 országban az alkotmánynak van preambuluma

MIT KELL VIZSGÁLNUNK? alkotmány alkotmányos gyakorlat tradíciók szokások

MI AZ ALKOTMÁNY? 1. JOGI SZEMPONTBÓL: az ország legfőbb törvénye POLITIKAI SZEMPONTBÓL: politikai kiáltvány szervezeti „ábra” hatalmi „térkép”

MI AZ ALKOTMÁNY? 2. POLITIKATUDOMÁNYI SZEMPONTBÓL: a legfőbb államhatalmi szerveztek és azon folyamatok leírása, amelyek alapján a különböző társadalmi csoportok érdekkonfliktusainak megoldása zajlik

Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban (szerk.: Trócsányi László/Badó Attila) Budapest, 2005

FELADATOK AZ ALKOTMÁNYOKKAL KAPCSOLATBAN 1. Mikor fogadták el az alkotmányt?

FELADATOK AZ ALKOTMÁNYOKKAL KAPCSOLATBAN 2. Volt e azóta jelentős módosítás?

FELADATOK AZ ALKOTMÁNYOKKAL KAPCSOLATBAN 3. Hány cikkelyből áll?

FELADATOK AZ ALKOTMÁNYOKKAL KAPCSOLATBAN 4. Melyek a fejezetcímek?

FELADATOK AZ ALKOTMÁNYOKKAL KAPCSOLATBAN 5. Mennyiben felel meg az alkotmány szerkezete az általános szerkezeti felépítésnek?

FELADATOK AZ ALKOTMÁNYOKKAL KAPCSOLATBAN 6. Ha van, mit tartalmaz a preambulum?

FELADATOK AZ ALKOTMÁNYOKKAL KAPCSOLATBAN 7. Melyek a legfontosabb, az alkotmány által meghatározott politikai intézmények?

FELADATOK AZ ALKOTMÁNYOKKAL KAPCSOLATBAN 8. Mi ezek hatásköre?

FELADATOK AZ ALKOTMÁNYOKKAL KAPCSOLATBAN 9. Mit mond az alkotmány a törvényhozási folyamatról?

FELADATOK AZ ALKOTMÁNYOKKAL KAPCSOLATBAN 10. Milyen jogokat biztosít az alkotmány polgárainak

NÉHÁNY ADAT AZ USA ALKOTMÁNYÁRÓL Elfogadva: 1789 Paragrafusok száma: 24+10 Szerkezet: Preambulum I. cikk (törvényhozás) II. cikk (végrehajtás) III. cikk (igazságszolgáltatás) IV. cikk (új államok felvétele, a tagállamok védelme) V. cikk (alkotmány kiegészítése) VI. cikk (az Unió kötelességei, a szövetségi törvények elsődlegessége) VII. cikk (hatálybalépés) I. cikk, II. cikk, III. cikk, IV. cikk, V. cikk, VI. cikk, VII. cikk, VIII. cikk, IX. cikk, X. cikk

ELNÖKI RENDSZER 1. ELNÖK LB Kongresszus Képviselőház 435 Szenátus 100 fő Közvetve, 4 évre 2 évre 6 évre, két évente 1/3-ot

ELNÖKI RENDSZER 2. ELNÖK LB KONGRESSZUS

ELNÖKI RENDSZER 3. ELNÖK LB KONGRESSZUS KORM. O.H. SZ.

NÉHÁNY ADAT A FRANCIA ALKOTMÁNYÁRÓL Elfogadva: 1958 Paragrafusok száma: 96 Szerkezet: Preambulum fejezet A népfelség II. fejezet A köztársasági elnök Ill. fejezet A kormány IV. fejezet A Parlament V fejezet A kormány és a Parlament viszonya VI. fejezet Szerződések és nemzetközi egyezmények VII. fejezet Az Alkotmánybíróság VIII. fejezet Az igazságszolgáltatás IX. fejezet A Különleges Felsőbíróság X. fejezet A kormány tagjainak büntetőjogi felelőssége XI. fejezet A Gazdasági és Társadalmi Tanács XII. fejezet A helyi-területi önkormányzatok XIII. fejezet Új-Kaledóniával kapcsolatos átmeneti rendelkezések XIV. fejezet Társulási egyezmények XV. fejezet Az Európai Közösségek és az Európai Unió XVI. fejezet Az Alkotmány módosításáról XVII. fejezet Átmeneti rendelkezések

FÉLELNÖKI RENDSZER 1. ELNÖK ME. ISZ. Képviselő- ház (577 fő) Szenátus 5 évre 5 évre közvetve 6 évre, 3 évente a felét

FÉLELNÖKI RENDSZER 2. ELNÖK ME. ISZ. KORMÁNY NEMZET- GYŰLÉS

A FRANCIA ELNÖK HATÁSKÖREI  kinevezi a miniszterelnököt (8.)  elrendelheti a Nemzetgyűlés feloszlatását (12.)  előzetes normakontrolra küldhet törvényt a kihirdetés előtt (61.)  visszaküldheti a törvényt a parlamentnek (61.)  meghozza a szükséges intézkedéseket amikor a Köztársaságot súlyos és közvetlen veszély fenyegeti, (16.)  három tagot jelöl az AB-be (56.)  népszavazást írhat ki (11.)

„TÁRSBÉRLET” FRANCIAORSZÁGBAN, 1959- 1959 De Gaulle 1969 Pompidou 1974 Giscard d’Estaing 1981 Mitterand 1995 Chirac 2007 Sarkozy

PARLAMENTÁRIS RENDSZER 1. ELNÖK ME. ISZ. PARLAMENT

PARLAMENTÁRIS RENDSZER 2. ELNÖK ME. KORMÁNY PARLAMENT többség kisebbség AB.