Laki Mihály MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Piacfejlődés a szocializmus után A Hajnal István Kör 2012.évi konferenciája Piacok a társadalomban és a történelemben Debrecen, augusztus 23– 25

Az előadás vázlata A kutatásról A piac fejlődés fogalma – mutatói - ösztönzői A szocializmus utáni piacfejlődés a vállalatok világában Makro elemzés – a piacfejlődés szakaszai Tanulságok

Miért ezt kutattam? kevéssé vizsgált gazdasági jelenség a gazdaság mindennapi működését és a társadalom nagy csoportjait érintő, befolyásoló folyamat a rendszerváltás utáni piacfejlődés (market evolution) is ebbe a körbe tartozik, hiszen ritka az olyan magyar háztartás, vállalat, amely mindennapi tevékenysége során ne szembesült volna a piacok átalakulásával

„A piac a közgazdászok egyik leggyakrabban használt kifejezése. De ha firtatni kezdjük, kitűnik: mindenki mást ért alatta, s eléggé homályos asszociációk kapcsolódnak hozzá." Kornai János: Anti-equilibrium (1971) 247. oldal

Meghatározások "Elemzési szempontból a piac fogalma számos, csak látszólag kapcsolódó jelenségre vonatkozhat: -különös szervezet, amely tranzakciókat irányít: egyszerű és falusi piacok, számos termék nagybani piaca, tőzsdék, speciális árverések stb. -bonyolult intézmény, amely az idők során a jogok, az ösztönzők és a magatartási normák sűrű hálóját hozta létre: ezt tulajdonképpen piaci rendszernek vagy gazdaságnak nevezhetjük -kultúra, amely a szabad csere elvéhez igazodó gazdasági tranzakciók koordinálásából származó előnyöket dicsőíti -a szabad csereviszonyok stilizálása, egy ideális működési rendszer, amely Pareto optimális megoldásokat hoz létre." Goglio, Silvio (1997): The concept of market from a historical point of view The Emergence and Evolution of Markets edited by Horst Brezinski and Michael Fritsch Edvard Elgar Cheltenham, UK -Lyme, US (20-37 o.)

A piacfejlődés A piac időben változó, sokféle formát mutató intézmény vagy szerkezet. Keletkezésének, épülésének szakaszában a piac tranzakciók rendezetlen halmaza. A keletkezést követi a rendeződés, amikor a tranzakciókban résztvevők hallgatólagos megállapodások, vagy állami kényszer hatására elfogadják a piac kiszámítható működéséhez szükséges szabályokat, a tulajdonjogok (property rights), a vállalatirányítási jogok (corporate governance), a csere és az ellenőrzés szabályait. A piac építése és működtetése (a szabályok kidolgozása és betartatása) ezután az állam, a piaci szereplők és a szereplők önkéntes társulásainak a feladata. Fligstein, Neil (2001): The Architecture of Markets. An Economic Sociology of Twenty-First-Century Capitalist Society Princton University Press, Princeton and Oxford

A piacfejlődés közvetett mutatói a vállalkozások száma a termékek, szolgáltatások, termékcsoportok forgalma a forgalom és a termelés makrogazdasági mutatói a tulajdoni szerkezet a vállalati méretszerkezet

A piacfejlődés szokásos ösztönzői a piacszabályozás az adók az iparpolitika a bankhitelek a gazdasági növekedés

Különös, nem ismétlődő ösztönzők a vállalkozás politikai kockázatát megszüntető intézményi és politikai változások, a tulajdoni szerkezet átalakulása

A magyarországi piacfejlődés jellegzetes szakaszai (az interjúk és esettanulmányok alapján) az új szereplők tömeges beáramlása az ezt gyakran követő piaci zavar, a piac tisztulása, a zavarok elhárítása. a konszolidált piacokon sem áll meg az élet, főként a későn jövők, piacra lépők módosíthatják a szereplők viszonyait és a piacok terjedelmét

Ahol nem volt piacfejlődés (másodlagos források alapján) szovjet birodalom összeomlása miatt megszűnő katonai-stratégiai szállítások a KGST megszűnésének hatásai

A regisztrált vállalatok számának alakulása 1989 után Év Jogi személyiségű gazdasági társaság Egyéni vállalkozó Vállalkozás összesen

Az egyszeres és kettős könyvvitelt vezető vállalkozások jegyzett tőkéjének megoszlása fő tulajdonosonként ÉvÁllamiBelföldi magánBelföldi társaságiKülföldiEgyébÖsszesen

A regisztrált társas vállalkozások (foglalkoztatottak száma fő) Év500 fő és a felett fő fő fő fő1 – 9 fő O és ismeretlen számú

Az ösztönzők és a piacfejlődés két szakasza ösztönzők adók-+ iparpolitika-? bankhitelek-+ gazdasági növekedés- + Piacszabályozás, intézményei++0 tulajdoni szerkezet változása+0

A Magyar Köztársaság Alkotmánya 9.§ (1)Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül (2)(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.” 13.§ (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. (2.) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.”

Az adók a GDP százalékában (%) ÉvCurrent tax burden Total taxes (includincg SSC) as % of GDP in Hungary Total taxes (including SSC as % of GDP EU 25 arithmetic ,637, , ,037, , , , , , , , , ,

Részesedés a belföldi hitelállományból között (%) Időszak végénKormányzat nettó hiteleiVállalati hitelek összesenKisvállalkozók hitelei 1989 december december december december december december december december december december december Forrás: MNB Éves jelentés oldal alapján számolva

A hazai bankok által folyósított vállalati hitelállomány a GDP százalékában Vállalati hitelek összesen Ebből: kis- és középváll. hitelei Forrás: KKV

Növekedés és vállalatszám alakulás Időszak A szakasz fő jellemzői GDP évi átlagos növekedés (%) Ipari termelés Évi átlagos növekedés (%) A piacra lépők száma Lassuló növekedés a szocialista rendszer utolsó éveiben 1.5 Gyorsan nő Transzformációs visszaesés ,6Gyorsan nő Transzformációs fellendülés Gyorsan nő 1998-ig majd lelassul Besimulás, lassulás Lassan nő Forrás: Statisztikai Évkönyvek adatai alapján számolva

A GKI konjunktúra-index és összetevői Forr á s: GKI Zrt. Felm é r é sei