Takarmányok fehérjetartalma

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A takarmányok emészthetősége Emészthetőnek a táplálóanyagoknak azt a részét nevezzük, amely az emésztőtraktusban lebomlik és felszívódik. pl. fehérjék.
Advertisements

A TAKARMÁNYOZÁSTAN ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA a ménesgazda szak I
Állóeszköz-gazdálkodás
Az állati termelés táplálóanyag szükséglete III.
Statisztika I. VI. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
A kérődző állatok emésztési sajátosságai
Az állati termelés táplálóanyag szükséglete
Vízforgalom. Víz és vízforgalom izomszövet %-a sza. izomszövet %-a sza. vér 90 %-a víz vér 90 %-a víz Vízforrások az állati szervezet.
GAZDA – ÁLLATTARTÁS I. 15. Jellemezze az ipari abrakkeverékeket és a takarmány kiegészítőket! - Premixek (vitamin, ásványi anyag) - Koncentrátumok - Tápok.
GAZDA – ÁLLATTARTÁS I. 14. Jellemezze az alább felsorolt melléktermékeket! - A melléktermékek jelentősége a takarmányozásban - Cukoripari melléktermékek.
LOVAK TAKARMÁNYOZÁSA I.
Növényi rostok nyersrost NSP élelmi rost NDF ADF ADL cellulóz*
Takarmányismeret 4. Magvak.
A takarmány nyers táplálóanyagainak sorsa a szervezetben:
A takarmányozás jelentősége
Takarmányismeret 5. Melléktermékek.
A takarmányok összetétele: Szerves anyagok:
A takarmányok összetétele
A táp önmagában etethető, teljes értékű koncentrált abraktakarmány
LOVAK TAKARMÁNYOZÁSA IV.
A takarmányok összetétele
A takarmányok összetétele
Közbülső anyagcsere 2.. Közbülső anyagcsere  =A megemésztett és felszívódott tápláló- anyagok kémiai, biokémiai átalakulásának sorozata  N tartalmú.
Az életfenntartás táplálóanyag szükséglete
A kérődző állatok emésztési sajátosságai
A takarmányok összetétele
A takarmányok összetétele
Takarmányismeret 5. Melléktermékek. Növényolajipari melléktermékek Táplálóanyag-tartalmukat befolyásolja a feldolgozás módja: -hidegen sajtolt (olajpogácsa)
Takarmányok fehérjetartalma
A TAKARMÁNYOZÁSTANI ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA az agrármérnöki szak III. évfolyamán szeptember 06. – december 13. HétIdőpontTéma 1.IX. 06.A Weende-i.
Takarmányok táplálóértékének mérése
A TAKARMÁNYOZÁSTANI ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA a Gazdasági agrármérnöki szak III. és a Növényorvosi szak II. évfolyamán szeptember 15. – december 15. HétIdőpontTéma.
A szervezet nitrogén- és fehérjeforgalma
Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék
Táplálkozási irányzatok és megítélésük
Nem esszenciális aminosavak szintézise
Poszttranszlációs módosítások Készítette: Cseh Márton
Az esszenciális mikroelemek jelentősége
Gyermekek fejlődése és gondozásuk módszertana
Egészségügyi Mérnököknek 2010
GAZDA – ÁLLATTARTÁA II. 14. Jellemezze a sertés hizlalását!
Takarmányozástan.
A létfenntartás táplálóanyag szükséglete
Takarmányok fehérjetartalma Az állati szervezet létfontosságú vegyületei fehérje természetűek Az állati termékek szintén Fehérjét az állat csak N-tartalmú.
A Weende-i takarmányanalitikai rendszer
Gazdasági állataink vízforgalma A víz létfontosságú építőanyaga az állat és az ember szervezetének: –10%-os hiánya már anyagforgalmi zavart okoz, 15%-os.
Takarmányok fehérjetartalma
Cellulóz vázanyag (10-15 ezer glükóz egység) vízben nem oldódik a felsőbbrendű állatok szomatikus enzimjeikkel nem tudják bontani az előgyomrokban, utóbél.
Takarmánykiegészítők a. , hozamfokozók: javítják az egészséges
A szervezet nitrogén- és fehérjeforgalma
A szervezet energiaforgalma
Az állati termelés táplálóanyag szükséglete a. Növekedés hústermelés A fejlődés, növekedés során eltérő az egyes szövetek aránya, az állati test kémiai.
Vízforgalom. Víz és vízforgalom izomszövet %-a sza. izomszövet %-a sza. vér 90 %-a víz vér 90 %-a víz Vízforrások az állati szervezet.
Testtömeggyarapodás és fejlődés nem szükségszerűen egyidejű: Kompenzációs növekedés Szűkös takarmányozás: kompenzálja hosszú ideig szűkös tak.: csökött.
Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar
A vegetáriánus táplálkozás megítélése
Kérődző állatok emésztési sajátosságai
Takarmánykiegészítők a. , hozamfokozók: javítják az egészséges
A TAKARMÁNYOZÁS ELMÉLETI ALAPJAI
Növényi rostok Cellulóz
Nitrogénmentes kivonható anyagok, emészthető szénhidrátok
Fehérjeszekvenálás Mikronalalitikai kurzus fehérjeszekvenálás.
TENDENCIÁK ÉS TRENDEK A NAGYTELJESÍTMÉNYŰ BROJLEREK TAKARMÁNYOZÁSÁBAN
10. rész :Táplálékunk összetevői Fehérjék Klikk a folytatáshoz.
Ipari keveréktakarmány-gyártás hazánkban a 60-as években indult fejlődésnek (húscsirkeprogram) színvonala befolyásolja valamely ország állattenyésztésének.
Takarmánykiegészítők a., h ozamfokozók: javítják az egészséges állatok termelését. Antibiotikumok: gombák vagy mikrobák olyan anyagcsere-termékei, amelyek.
Takarmánykiegészítők a. , hozamfokozók: javítják az egészséges
A létfenntartás táplálóanyag szükséglete
Pulyka az egészséges táplálkozásban
Nitrogénmentes kivonható anyagok
Előadás másolata:

Takarmányok fehérjetartalma Az állati szervezet létfontosságú vegyületei fehérje természetűek Az állati termékek szintén Fehérjét az állat csak N-tartalmú anyagokból tud előállítani Az élelmiszerek értékét is elsősorban fehérjetartalmuk határozza meg A hazai fehérjetakarmány termelés nem elég

Emészthető nyersfehérje Metabolizálható fehérje (MF) Kjeldahl N-mérés A takarmány fehérjék átlagos N-tartalma 16% Nyersfehérje = N x 6,25 (100/16 = 6,25) Emészthető nyersfehérje állat-specifikus Metabolizálható fehérje (MF) a vékonybélből felszívódó aminosavak mennyisége MF = em. bakteriális fehérje + em. by pass fehérje by pass: a bendő fermentációt kikerülő hányad a takarmányoknak kétféle MF értékük van MFE = by pass feh. + az energiatartalom alapján szintetizálódó mikrobafehérje MFN = by pass fehérje + a N-tartalom alapján szintetizálódó mikrobafehérje kérődzőknél használjuk Valódi fehérje A szó biológiai értelmében vett fehérjehányad NPN vagy amid anyagok peptidek, aminosavak, nitrátok, ammónium sók, karbamid, betain stb. A legáltalánosabban a nyersfehérje-tartalmat használjuk.

Valódi fehérje NPN vagy amid anyagok A szó biológiai értelmében vett fehérjehányad NPN vagy amid anyagok peptidek, aminosavak, nitrátok, ammónium sók, karbamid, betain stb. A monogasztrikus állatoknál legáltalánosabban a nyersfehérje-tartalmat használjuk

Aminosavak A takarmányfehérjék minőségét elsősorban azok aminosav összetétele határozza meg. Esszenciális aminosavak Feltételesen esszenciális aminosavak Limitáló aminosav(ak) A kérődzők az esszenciális aminosavakból is „önellátók”

Az aminosavak csoportosítása

metionin lizin

Nem csak az aminosavak mennyisége, hanem azok egymáshoz viszonyított aránya is fontos

Az aminosavak iránti igényt befolyásolja az állatok életkora is

Aminosavak hiánya és többlete

Aminosav felesleg hatása csirkék takarmány-fogyasztására

Aminosav felesleg hatása csirkék növekedésére

Aminosavak komplettálása Olyan takarmányfehérje választása, amelyik a hiányzó aminosavban gazdag (pillangósok a gabonaféléket lizinnel) Kristályos aminosav kiegészítők Lizin (fermentációs úton) Metionin (szintetikusan) Treonin Triptofán Arginin A nem esszenciális aminosavaknak is jelen kell lenni megfelelő mennyiségben

Aminosavak racemizációja Az állatok és az ember általában csak az aminosavak „L” módosulatát képes hasznosítani. Kivétel a metionin DL-Metionin, L-lizin

Az aminosavak hasznosulását befolyásoló tényezők A takarmány energiatartalma Aminosav antagonizmus LEU – ILE; LYS – ARG; ILE – VAL; PHE – VAL; THR – PHE Aminosav toxikózis (kristályos MET) Emészthetőség Denaturáció Antinutritív anyagok Hőkárosodás; Maillard reakció A fehérje szerkezete (keratin fehérjék) Időtényező az aminosavak mindegyikének azonos időben kell jelen lenni a fehérjeszintézis helyén

Néhány aminosav emészthetősége sertésben

NPN (non protein nitrogen), nem fehérjetermészetű nitrogén-tartalmú anyagok, más néven amid anyagok Aminok lizin – kadaverin arginin – putreszcin hisztidin – hisztamin betain, trimetil amin Amidok O=C karbamid Nitrátok Alkaloidák Szolanin (burgonya) Lupinin (csillagfürt) Nukleinsavak (RNS, DNS) NH2 NH2

Takarmányfehérjék minősítése Monogasztrikusok esetében meghatározza a fehérje emészthetősége az aminosavak mennyisége és aránya az aminosavak hasznosulása Meghatározása történhet állatkísérletekkel biológiai érték (BÉ) hasznosuló N BÉ = ------------------------------------- emésztett (felszívódott) N felvett N – (bélsár N – bélsár endogén N) – (vizelet N – vizelet endogén N) BÉ = ------------------------------------------------------------------------------------- felvett N – (bélsár N – bélsár endogén N)

Endogén N: Nem takarmány eredetű, hanem az állat Endogén N: Nem takarmány eredetű, hanem az állat szervezetéből származó N bélsár endogén N bélhámsejtek kopása emésztőenzimek újra fel nem szívódó hányada bakteriális eredetű N vizelet endogén N a vizelet testfehérjék lebontásából származó N hányada

2. PER (protein efficiency ratio), fehérjehatékonysági arány testtömeg-gyarapodás (g) PER (%) = ---------------------------------------------- elfogyasztott takarmányfehérje (g) 3. NPR (netto protein ratio), nettó fehérjearány A - B NPR (%) = ---------------------------------------------- elfogyasztott takarmányfehérje (g) A = a tesztfehérjét fogyasztó csoport testtömeg-gyarapodása B = N- mentes tápon tartott csoport testtömeg-gyarapodása

Meghatározása történhet kémiai módszerekkel 1. CS (chemical score) kémiai index A takarmányfehérje esszenciális aminosav-összetételét egy teljes értékűnek tekinthető fehérje (tojás, tej) esszenciális aminosav-összetételével hasonlítjuk össze. Az ún. tojásfehérje-viszonyszámok közül a legkisebb a kémiai index értéke, az aminosav, amelynél ezt az értéket kaptuk a limitáló aminosav. 2. esszenciális aminosav index (EAAI, essential amino acid index) A kémiai index számításánál kapott tojásfehérje- viszonyszámok mértani átlaga. 3. a vérplazma karbamid-tartalmának mérése 4. a vérplazma szabad aminosav-tartalmának meghatározása n Tov1*Tov2*…Tovn

Kérődző állatoknál nincs szoros korreláció a takarmányok aminosav-tartalma és a fehérje minősége között. Egyéb szempontok: a fehérje bendőben lebomló hányada a by-pass fehérje nagysága a bakteriális és a by-pass fehérje emészthetősége a vékonybélből felszívódó aminosavak hasznosulása aminosav összetétel a hasznosítás formája (tejfehérje 65%; testtömeg-gyarapodás 50%; gyapjútermelés 40%)

Néhány takarmány nyersfehérje-tartalma (%) zöldlucerna (bimbós) 20 burgonya 8,5 kukorica szilázs 8 réti széna (jó minőségű) 11 búza 13 kukorica 9 szójabab 38 csillagfürt 44 extrahált napraforgó (I. osztályú) 43 extrahált repce

Néhány táp nyersfehérje-tartalma (%) malactáp (10-20 kg) 20 hízótáp (40-70 kg) 17 broiler csirke indító táp (0-3 hét) 23 broiler csirke befejező táp (5-6 hét) 18 pulyka indító táp (0-4 hét) 27 pulyka nevelő táp (12-16 hét) 19 tojótyúk táp 15 csikó táp (3 hónapos) szoptató kanca táp 13 hízó nyúl táp

Néhány érdekesség BSE (bovine spongiphorm encephalomacy) 1980-as évek Egyesült Királyság Húsliszt birkákból Fertőzés egy másik fajnál a marhánál Kórokozó: prion Következmények: Óriási gazdasági kár A marhahús fogyasztás drasztikus visszaesése A fogyasztói bizalom megingása az állati termékekkel szemben Az állati eredetű takarmányok tilalma, vegetáriánus tápok