BAROKK … Örökségünk Rákóczi verseny III.forodulójára Barokk = szokatlan, szeszélyes, különc gondolkodásmód

A "BAROKK" SZÓ JELENTÉSE A stílusmegjelölések rendszerint gúnyos vagy rosszalló mellékértelmet tartalmaznak, mert egy-egy kor túlhaladott elveire, elavultnak ható művészetére utalva születtek meg. Az utókor értetlenül vagy ellenségesen tekintett az elődök "tudatlanságára", "szeszélyességére", műalkotásaik "kezdetlegességére", barbárságára". A "barokk" megjelölést is így alkalmazták a XVIII. század végén a XVII-XVIII. század stílusára: a klasszicizmus szemszögéből nézve Borromini és Guarini korát "a különlegesség" felső fokának, a "nevetségesség" csúcspontjának látta a korabeli kritikus. A "barokk" kifejezés eredete máig vitatott; valószínűleg a portugál barrucával (szabálytalan formájú gyöngy) és az olasz baroccóval (szabálytalan, nyakatekert következtetés) áll összefüggésben. Már a XVI. században ismerték, majd a 'XVII-XVIII. században melléknévként meglehetősen széles körben használták. Jelentéséhez mindig a "szabálytalan", "szokatlan", "érthetetlen", "bizarr", "értelmetlen" fogalmak tapadtak, s így került be a korabeli enciklopédiákba, szótárakba, kritikákba is. A "barokk" szó eredetének, egykori értelmének kutatása azonban nem visz közelebb a stíluskorszak lényegének megismeréséhez - azt csak a műalkotások és az elméleti írások világíthatják meg.

Mint művészettörténeti stílus: A nagyszombati jezsuista templom belülről A reneszánsz korból fejlődött ,újkori művészeti stílus. Az Itáliában kialakult barokk művészet Közép-Európában, így Magyarországon is, olasz, elsősorban Como-vidéki építészek és szobrászok tevékenysége nyomán honosodott meg 1620 körül. Az első kora barokk emlékek a jezsuita rendhez kötődnek, pl. az 1629–37 között Esterházy Miklós támogatásával épült nagyszombati jezsuita templom.

Mint építészet: Az áthidalások boltozottak. A hagyományos ívformák (félkör, szegmens), mellett igen gyakori a kosárív. Kedvelt forma a kosáríves csehsüvegboltozat, tükörboltozat, elliptikus kupula. Sajátos barokk megoldás az olyan kettős hélyú kupola, amelynél a belső hélyat nagyméretű opeion nyitja meg s azon keresztül feltárul a külső kupolatér freskóval díszített felülete. A barokk építészet az axis mentén szervezett terek csoportját egy hangsúlyos, a haladás célját kijelölő, uralkodó térmotívumnak rendeli alá. A hosszirányú templomoknál ez a kupolatér kiemelése. A palotáknál és kastélyoknál a tengely mentén egymást követő terek kapcsolata. Jellemző megoldás az enfilade. Enfilade: a francia barokk palota és kastély térsorolási módszere. Díszes ajtóit azonos tengelyre fűzték, így összenyitásukkor hatásos távlat jött létre.

Mint festészet… Jellemzői: mozgásban való ábrázolás, dinamizmus gazdag, élénk színvilág fény-árnyék hatások maximális kifejező erejének felhasználása perspektíva-játékok kidolgozott részletek (pl. ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak) érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések) pompa, pátosz és színpadiasság, alakok eltúlzott pózai alakok és alakcsoportok bonyolultan összefonódnak

Mint szobrászat… Jellemzői: a hangsúly a világi ábrázolásra került át szenvedélyes mozgás az alakok színpadias beállítása jellemző mélyen árnyékolt ruharedők pillanat varázsának megragadása ötletgazdagság portré szobrászat

A barokk kor Magyarországon Magyarország a 17. század végétől - Buda visszafoglalása és a törökök kiszorítása után - a Habsburg birodalom alárendelt tartománya. A polgári fejlődés kibontakozását, amelyet a Mátyás-kori kezdetek után a török hódoltság megszakított, most a gazdasági elnyomás gátolta. A birodalom érdekeit szolgáló kizsákmányolás, a németesítő politika és az ellenreformáció a 18. század elején a nemzeti függetlenségért vívott Rákóczi felkeléshez vezetett. Leverése után az ország gyarmati sorba süllyedt.

A magyar barokk építészet Kastélyok Mária Terézia trónra kerülése új lendületet adott a főúri kastélyépítészetnek. Fontos feladat lett a budai - az 1686-os ostrom során szinte teljesen elpusztult - gót-reneszánsz királyi palota romjaira egy új palota építése. Grassalkovich Antal (1694-1771) 1735 táján itt kezdte el Gödöllőn kastélyának felépítését, mely az 1760-as évek végéig tartott. A kettős U alakú díszudvarával, hét egyemeletes szárnyával, templomával, valamint lovardájával és istállójával, franciakertjével egyedülálló méretű, reprezentatív együttest alkotott. Mária Terézia 1751-ben, látogatásával tisztelte meg Grassalkovich grófot.

A magyar barokk építészet Várak Magyarországon az észak itáliai és francia barokk a 17. század második negyedében jelent meg, osztrák közvetítéssel. 1630 és 1700 között a török jelenlét, a három részre szakadt ország a háborús helyzet, nem tette lehetővé a barokk stílus széles körű elterjedését. A Habsburg-befolyás alatt álló királyi Magyarország területén a vár-és építészetben (architectura militaris) foglalkoztatott észak-itáliai, hadmérnökök Giovanni Pieroni, Baccio del Bianco és építészek, Andrea Spezza, Nicolo Sebregondi tevékenysége jelentős..

Barokk kori magyar festészet A barokk kori magyar festészetet egyrészt a külföldön szerencsét próbáló, itthon munkához csak nehezen jutó mesterek, másrészt az egyházi megrendeléseket elnyerő külföldi festők képei jellemzik. A nagyszabású freskódíszt általában külföldről jött mesterek készítik, köztük a legjelentősebb, Franz Anton Maulbertsch, aki élete fő műveit nálunk alkotta.

Barokk kori magyar szobrászat A barokk szobrászat Magyarországon inkább az egyházi, mint a világi művészetet tekintve hagyott jelentős műveket az utókorra. Az egyházi művészetet főként a díszes templombelsők és a szenteket ábrázoló plasztikák jellemzik. A jóval szegényebben jelen levő világi szobrászat alkotásai főként a kapuzatok, az épületornamentika és a stukkószobrászat terén ér el eredményeket.

A BAROKK KEZDETEI (1630-1690) A magyarországi művészetben a barokk stílus az 1620-as évek végén tűnik fel, s a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá válik. Első pártfogói a katolikus egyház, illetve a jezsuiták, a magyar főnemesség és a bécsi udvar voltak, s az új stílus első emlékei akkor jelentek meg, amikor e három tényező érdekei tartósan összetalálkoztak. E találkozás politikai természetű volt. A zömében protestáns magyar főnemesség és a Habsburg uralkodók közel egy évszázados küzdelmében egyik fél sem tudott felülkerekedni. A magyar főnemesség érdekei ennek az erők egyensúlyával jellemezhető állapotnak további fenntartását kívánták. Ezért kezdtek közeledni a bécsi udvarhoz, s ebben formát és keretet számukra az ellenreformáció biztosított. A közeledés egyik látványos jele lett, hogy a protestáns főurak többsége a század első évtizedeiben a katolikus vallásra tért át. A Habsburgok elsősorban dinasztikus okokból ragaszkodtak a katolikus valláshoz, s fő támaszuk volt a katolikus, egyház - amely elvesztett pozícióit az uralkodóház segítségével akarta visszaszerezni - és az egyházi reformmozgalmat képviselő jezsuita rend.