A pénzügyi és gazdasági válságra adott jegybanki válaszok Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank Az előadás összeállításában a Magyar Nemzeti Bank stábja működött közre XVII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia, Balatonalmádi 2009. szeptember 3.

A világ 2007 nyaráig (a Kánaán) Gyors és stabil gazdasági növekedés, alacsony és kevéssé változékony infláció Világméretű likviditásbőség, azaz pénzbőség – mind éhesebbek lettünk a kockázatra – növekvő tőkeáttételek

A tornádó és oldalszele: 2008. őszéig Az amerikai jelzálogpiacokról kiinduló, a „mérgezett” értékpapírok révén gyorsan terjedő pénzügyi válság Az „oldalszél”: kockázatosnak ítélt országok finanszírozási költségeinek emelkedése, de! „decoupling” – mindenesetre lassítani kellett volna…

A cunami: a pénzügyi válság a Lehman bukása (2008. 09.15) után a pénzügyi közvetítőrendszer iránti teljes bizalomvesztés - a kockázatosnak és „biztonságos kikötőnek” ítélt piacok (termékek, országok) radikális szétszakadása a súlyos recesszió rémképe széleskörű, országhatárokon átnyúló, kormányokat, nemzeti bankokat átfogó együttműködés kell

2008. október 9. Magyarország Megáll a bankközi devizapiac – elkezd leértékelődni a forint. Zuhan a tőzsde. Több lejáraton nincs árjegyzés az állampapírpiacon.

Miért éppen mi kerültünk a lavina útjába ? Magas államadósság „Fiskális alkoholizmus” 1. Az állam kockázata KÜLSŐ ADÓSSÁG Magas infláció Magas forinthozamok Fejlett és a nyugat-európaival integrált bankrendszer Devizahitelezés 150% hitel/betét arány 2. A bankszektor kockázata Liberalizált tőkemérleg

I. Válság két hullámban

Válság két hullámban 2008. október: Kiváltó okok: rövid lejáratú külső kötelezettségek meghaladják a devizatartalékot, piacok likviditásának kiszáradása, félelem, hogy az anyabankok nem újítják meg a hazai leányoknak nyújtott hiteleket A hazai folyamatok elválnak a régiótól Következmény: árfolyamgyengülés (jelentős short-pozíciók), hozamemelkedés, külföldiek állampapír-eladásai 2009. február-március: Kiváltó okok: bizalmi válság, az árfolyamgyengülés és a recesszió megrengetheti a a régió országainak bankszektorát Hazai folyamatok a régióval összhangban Következmény: árfolyamgyengülés, hozamemelkedés, de nincsen tőkekiáramlás (anyabanki elköteleződés)

CDS felárak országonként Forrás: Datastream

CDS felárak CEE Forrás: Datastream

A forráshozjutás költsége: ismét CDS felárak Forrás: Datastream

Devizaárfolyamok Forrás: Datastream

II. Helyzet és kilátások – 2009. nyárvég

Reálgazdaság: külső alkalmazkodás, de súlyos recesszió árán (Jelentés az infláció alakulásáról, 2009. augusztus) Az infláció a monetáris politika számára releváns horizonton a cél alatt marad az inflációs prognózis annak ellenére nem változott jelentősen, hogy a meghatározó tényezők érdemben elmozdultak 2010-ig recesszió, 2011-ben határozott növekedés rövidtávon erősebben esik a belföldi felhasználás, de jobban javul a külső egyensúly Erőteljes munkapiaci alkalmazkodás, de valamivel lassabb, mint korábban feltételeztük Erőteljesen javuló külső egyensúly a külső egyensúlyban reálgazdasági oldalról némileg erőteljesebb a javulás mint májusban, a jövedelemegyenleg is kedvezőbb lehet A költségvetési hiánypálya 2009-re a tartalékok zárolásával tartható, 2010-es cél is elérhető feszes kiadás kontroll mellett a 2011-re az adócsökkentésnek nincs fedezete 2010-től a felfelé mutató kockázatok jelentősek

(Az infláció legyezőábrája) Az ÁFA emelés nagyon kis részben épült be a júliusi indexbe, 2010 végére újra a cél alatt lehet az infláció (Az infláció legyezőábrája) Forrás: MNB

(A legfontosabb üzleti bizalmi indexek alakulása) Nemzetközi konjunktúra: folytatódó javuló trend, de messze még az egyértelmű bővülési fázis,… (A legfontosabb üzleti bizalmi indexek alakulása) Forrás: MNB

…ennek megfelelően az ipari termelés csökkenése megállt (Az ipari termelés alakulása a különböző országokban) 70 75 80 85 90 95 100 105 2008.jan. 2008.febr. 2008.márc. 2008.ápr. 2008.máj. 2008.jún. 2008.júl. 2008.aug. 2008.szept. 2008.okt. 2008.nov. 2008.dec. 2009.jan. 2009.febr. 2009.márc. 2009.ápr. 2009.máj. 2009.jún. 2008. jan. = 100 Euroövezet* Németország Csehország Magyarország (KSH) Lengyelország Szlovákia Forrás: MNB

A hazai reálgazdaság komoly visszaesésével kell számolnunk… (A GDP-előrejelzés legyezőábrája) Forrás: MNB

…mivel ez az ára a külső egyensúly javulásának (A külső finanszírozási igény szerkezete a GDP arányában, szez. ig. értékek) Mnb-előrejelzés (külső fin. képesség) Forrás: MNB

Helyzetkép a pénzügyi szektorról A költségvetés és a háztartások pozíciója javul, ez érvényesül a külső egyensúly javulásában is A háztartási szektorban a hitelezés stagnál, a betételhelyezés növekszik, a vállalatoknál a hitelállomány csökken Ez a típusú alkalmazkodás a banki hitel/betéti mutatók mérséklődéséhez és a külső forrásokra való ráutaltság csökkenéséhez vezet Az alkalmazkodással járó recesszió másik következménye a jelentősen romló portfolióminőség, növekvő hitelezési veszteségek Ugyanakkor mérsékelten csökkenő banki jövedelmezőség jelentős lehet az egyszeri tételi javító hatása Stabil tőkemegfelelés

A kiigazodás hatására a vállalati hitelek csökkennek, a háztartási hitelek stagnálnak (A bankszektor által nyújtott hitelek havi nettó állományváltozása, árfolyamszűrt értékek) Forrás: MNB

Közben a nem-teljesítő adósok száma jelentősen, de az MNB várakozásaival összhangban növekszik (A 90 napot meghaladó késedelemmel rendelkező hitelek aránya a bankszektorban) Forrás: MNB

III. Válságkezelés – konvencionális és nem konvencionális monetáris eszközök

Jegybanki lépések 2008 október – 2009 augusztus az árfolyam érdekében: 300 bázispontos kamatemelés októberben, majd fokozatos csökkentés (regionális) verbális intervenció februárban (MT elköteleződés) EU-források piacra vezetése a devizalikviditás fenntartásáért: kétoldalú devizaswap tenderek bevezetése devizaswap rendelkezésre állás és tenderek 1 napos EUR/HUF 1 hetes CHF/EUR 3 hónapos EUR/HUF 6 hónapos EUR/HUF (6 hónaposnál feltétel: vállalati hitelezés, külföldi forrásbevonás) a forintlikviditás bővítése érdekében: kéthetes futamidejű, fix kamatú és hathónapos futamidejű, változó kamatozású fedezett hiteltender tartalékráta-csökkentés fedezeti kör bővítése (jelzáloglevelek, önkormányzati kötvények) az állampapír piacon: megállapodás az elsődleges forgalmazókkal állampapír vásárlási aukciók

(Az MNB alapkamatának alakulása) A 300 bp emelést követően fokozatos – a pénzügyi stabilitást nem veszélyeztető - kamatcsökkentés (Az MNB alapkamatának alakulása) Forrás: MNB

IV. Egy kiemelt kérdés: a vállalati hitelcsökkenés – okok és kezelési lehetőségek

A vállalati hitelállomány – a fejlett országokhoz hasonlóan – folyamatosan csökken (A bankszektor vállalati hiteleinek éves, árfolyamhatástól tisztított állománynövekedési üteme, a hazai adat 2009-2010-re MNB-előrejelzés) A vállalati hitelállomány kis mértékben, de folyamatosan csökken A rövid hitelezés a hosszú hitelezésnél jobban visszaesik A KKV hitelezés a nagyvállalati hitelezéssel összehasonlítva erőteljesebben csökken (a szállítói piac is beszűkült) A hitelezés és annak összetétele függ az árfolyam és a kamatok alakulásától Megjegyzés: A 2009-2010-re vonatkozó adat előrejelzés a makrogazdasági alappálya mentén. Forrás: MNB, EKB, Fed

A vállalati hitelezés lehetséges korlátai Mennyiségi korlátok: A vállalatok hitelhez jutása nehezebbé válik, mivel a bankok szigorítanak a hitelezési feltételeken (hiteladagolás?) Árjellegű korlátok: Az ország kockázati prémiuma miatt magas kamatszint A bankok finanszírozásának kockázati és likviditási felára magas A növekvő kockázatok miatt emelkedik a hitelkockázati felár A bankok kockázatvállalási hajlandósága csökken

A jegybanki alapkamat és a hitelkockázati prémium miatt magasak forinthitelkamatok (A hazai bankok által kínált vállalati hitelek kamatai, 3 havi mozgóátlag) Forrás: MNB

A vállalati hitelezés csökkenésében egyre kisebb szerepe van a likviditási korlátoknak (MNB SLO felmérés: A hitelezési sztenderdek/feltételek változásának okai) Forrás: MNB

Minden közvetlen beavatkozásnak fiskális költsége van Értékelés Minden közvetlen beavatkozásnak fiskális költsége van Különbség: a költségvetés vagy a jegybank mérlegét használja (explicit vagy implicit), a költség azonnal megjelenik vagy csak később A garanciavállalás a legkevésbé rossz megoldás! A jelenlegi garanciarendszer problémái csak új hitelekre, hitelkiváltásra nem, rossz helyzetbe lévő vállalat esetén nem adható, bizonyos ágazatoknak nem elérhető Max. 90%-os garancia adható, mely nem lehet nagyobb a vállalat éves bérköltségénél aki kapott egyszer támogatást még egyszer nem veheti igénybe Ezek lebontása mellett a következőkre lenne szükség: Jobb minőségű „garantor” (pl. EBRD) -> Alacsonyabb garanciadíj Veszteségmaximalizálási megoldások Nagyobb rugalmasság