Kell-e újraírni az eddigi forgatókönyveket? Eger, 46. közgazdász-vándorgyűlés Varga Mihály június 26.
Felzárkózás üteme az Európai Unió átlagához (Egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson számolva, EU-27 = 100%) Forrás: Eurostat 28,6 22,8 21,5 18,6 15,5 12,9 12,0 11,3 10,7 7,5 71,0 58,5 61,7 70,7 41,5 90,6 39,0 81,9 63,5 55,4 2008
Forgatókönyvek az euró bevezetésére Következő évtized első felében: gazdaságpolitikai fordulat – a magyar gazdaság növekedési pályára állítása Következő évtized második felében: sodródás – lecsúszás a közvetlenül hazánk után csatlakozó országok szintjére 2020 után: vészes leszakadás - tartós utolsó hely a csatlakozó országok között
Magyarország egyre távolodik a saját maga elé kitűzött makrogazdasági pályától, és még messzebb került az optimálistól (2006) Magyarország Észtország Bulgária Litvánia Románia Lettország Szlovákia Ciprus Szlovénia Málta Csehország Lengyelország -3 Maastrichti feltétel Kormányzati kiadás a GDP %-ban Államháztartási egyenleg a GDP %-ban Forrás: Konvergencia- programok
Bevétel-túlsúlyos kiigazítás lett (2006. és decemberi konvergencia-programok, illetve áprilisi felülvizsgálata) április december december Magyarország dec dec ápr. 83:17 53:47 49: dec dec ápr. 55:45 30:70 28:72 Az államháztartási hiánycsökkentésben a kiadás-bevétel aránya (%-ban, 2006-ról 2007-re) Egyszeri tételekkel korrigálva az államháztartási hiánycsökkentésben a kiadás-bevétel aránya (%-ban, 2006-ról 2007-re) Államháztartási egyenleg a GDP %-ban Kormányzati kiadás a GDP %-ban Forrás: Konvergencia- programok
A gazdaság állapotát az infláció hőmérőként jelzi Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Megjelentek a külső „sokkok” (energia és élelmiszer) A hosszan tartó magas infláció már a várakozásokban is visszatükröződik A bevételközpontú megszorítások jellemzője a hirtelen megugró infláció
„Tűzoltó” intézkedések nem biztosítják a tartós egyensúlyt (2006. január és január állapot szerint) * Négy százalékpontos különadó, melynek alapja nagyjából megegyezik a társasági adóalapéval Forrás: adótörvények
Drasztikusan megnőtt az élőmunka terhe (magyarországi adóék mértéke; jövedelmek az átlagkereset százalékában) Az átlagkeresetűek adóterhelése Magyarországon a második legmagasabb az Európai Unióban Forrás: OECD adatbázis
A beruházások is megsínylik az adóemeléseket (év/év, % -os mérték) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Egyszeri tétel, a Hankook beruházás torzította az adatokat
Aggasztó munkaerőpiaci helyzetkép Aggasztó munkaerőpiaci helyzetkép (15-64, változás az előző év azonos időszakához képest) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. ezer fő
Mélyen potenciális szintje alatt a gazdaság növekedése (Az elmúlt években két alkalommal is módosították számítási módszertanát) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Az állami túlköltekezés tartotta viszonylag magas szinten a GDP növekedési ütemét Jövőre már február 29-e sem lesz
Hektikusan alakult a forint-euró árfolyam Forrás: Magyar Nemzeti Bank
A visegrádi országok devizaárfolyamai Forrás: Magyar Nemzeti Bank
Az euróhoz viszonyított 5 év múlvai 5 éves kamatkülönbözet a visegrádi országokban Forrás: Magyar Nemzeti Bank
Irányadó kamatok a visegrádi országokban Forrás: Magyar Nemzeti Bank
Forgatókönyvek az euró bevezetésére Következő évtized első felében: gazdaságpolitikai fordulat – a magyar gazdaság növekedési pályára állítása Következő évtized második felében: sodródás – lecsúszás a közvetlenül hazánk után csatlakozó országok szintjére 2020 után: vészes leszakadás - tartós utolsó hely a csatlakozó országok között
Magyarország visszatér a túlköltekezéshez (2006) Magyarország Észtország Bulgária Litvánia Románia Lettország Szlovákia Ciprus Szlovénia Málta Csehország Lengyelország -3 Maastrichti feltétel Kormányzati kiadás a GDP %-ban Államháztartási egyenleg a GDP %-ban Forrás: Konvergencia- programok
Tartós egyensúly elmaradása Jelentősen megnövő kamatfelár (növekvő kiszorító hatás) Romló üzleti bizalom (alacsony foglalkoztatottság) Hitelességi válság („bizalmi deficit”) Az állam finanszírozási igényének megemelkedése (elmaradó adóbevételek)
Forgatókönyvek az euró bevezetésére Következő évtized első felében: gazdaságpolitikai fordulat – a magyar gazdaság növekedési pályára állítása Következő évtized második felében: sodródás – lecsúszás a közvetlenül hazánk után csatlakozó országok szintjére 2020 után: vészes leszakadás - tartós utolsó hely a csatlakozó országok között
Magyarország Észtország Bulgária Litvánia Románia Lettország Szlovákia Ciprus Szlovénia Málta Csehország Lengyelország -3 Maastrichti feltétel Kormányzati kiadás a GDP %-ban Államháztartási egyenleg a GDP %-ban Forrás: Konvergencia- programok Magyarországnak közel kellene kerülnie az optimális makrogazdasági pályához (2006)
Nemzetközi példák Hogyan lesz magas újraelosztással és jelentős hiánnyal rendelkező országnak versenyképes gazdasága
Svédország ( ), Hollandia ( ) és Finnország ( ) Közös gondok: Hitelességi deficit Hitelességi deficit Elszaladó költségvetési hiány Elszaladó költségvetési hiány Versenyképességi problémák a gazdasággal Versenyképességi problémák a gazdasággal A problémák megoldása: (1)Hitelesség helyreállítása (gazdasági fordulatot minden esetben politikai fordulat előzte meg) (2) A költségvetés konszolidációja (az államháztartás kiadási oldalán keresztül történt) (3) Versenyképességet javító intézkedések (mérsékelték az állam kiszorító hatását, illetve adócsökkentés) (4) Magyarország esetében az euró minél előbbi bevezetése, mely a GDP növekedési ütemét hosszabb távon 0,6-09 százalékkal emeli meg
Forrás: Eurostat Svédország: deficitből szufficit
Forrás: Eurostat Svédország: főbb makrogazdasági mutatók
Forrás: Eurostat Hollandia: deficitből szufficit
Hollandia: főbb makrogazdasági mutatók Forrás: Eurostat
Finnország: deficitből szufficit
Forrás: Eurostat Finnország: főbb makrogazdasági mutatók
Köszönöm a figyelmet!