Radiometria, fotometria, színmérés

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kápráztatás.
Advertisements

Az optikai sugárzás Fogalom meghatározások
Radiometria, fotometria, színmérés
A SZÍNES TELEVÍZIÓ SZÍNMÉRŐ RENDSZERE
Mivel és hogyan világítsunk gazdaságosan?
Hősugárzás Gépszerkezettan és Mechanika Tanszék.
Színekről világítástechnikusoknak
LED fotobiológia Schanda János és Csuti Péter Pannon Egyetem
A színinger mérése.
Látás és világítás.
2D-3D számítógépes grafika
2D-3D számítógépes grafika
Árnyalás – a felületi pontok színe A tárgyak felületi pontjainak színezése A fényviszonyok szerint.
Az emberi látás Segédanyag a Villamosmérnöki Szak
3D képszintézis fizikai alapmodellje
2D-3D számítógépes grafika
2D-3D számítógépes grafika
Sugárzástechnikai – fénytechnikai alapok
A színmérés és a színinger-mérő rendszer fontosabb modelljei
Hősugárzás.
Hősugárzás Radványi Mihály.
Tematika Optikai sugárzás tartománya és hatásai
Hang, fény jellemzők mérése
A színészlelés fiziológiai alapjai
A színészleletet jobban közelítő színrendszer megalkotásának lehetőségei Schanda János Pannon Egyetem.
Mérőműszerek felépítése, jellemzői
Radiometria, fotometria, színmérés
Látás – észlelet Az informatikus feladata információs technológiák:
Szín management szín(észlelet)helyes leképezés különböző mediumokban.
Radiometria, fotometria, színmérés
A MacAdam-ellipszisek a CIE-xy diagramban.
Elektromágneses színkép
Színmegjelenési modellek
Színtervezés számítógépes felhasználás számára Schanda János és a Virtuális Környezetek és Fénytan Laboratórium Dolgozói és PhD hallgatói.
Radiometriai, fotometriai és színmérési műszerek és mérések
Schanda János Virtuális Környezet és Fénytani Laboratórium
Színtervezés számítógépes felhasználás számára Schanda János és a Virtuális Környezetek és Fénytan Laboratórium Dolgozói és PhD hallgatói.
Radiometriai, fotometriai és színmérési műszerek zVizuális fotometer.
2. tétel.
Alapfogalmak III. Sugárzástechnikai fogalmak folytatása
Az emberi szem és a látás
Színek.
LÉGKÖRI SUGÁRZÁS.
Világosság és fénysűrűség ajánlások a mezopos fénysűrűség értékelésére
Hullámoptika Holográfia Készítette: Balázs Zoltán BMF. KVK. MTI.
2D-3D számítógépes grafika
3D képszintézis fizikai alapmodellje Szirmay-Kalos László Science is either physics or stamp collecting. Rutherford.
Fogszín meghatározás 2008.
Árnyalás – a felületi pontok színe A tárgyak felületi pontjainak színezése A fényviszonyok szerint.
Color Management I. színelmélet Lengyel Zsolt – Multimédia alapjai.
Árnyalás – a felületi pontok színe A tárgyak felületi pontjainak színezése A fényviszonyok szerint.
Természetes világítás
A fényhullámok terjedése vákuumban és anyagi közegekben
Fő alkalmazási területek
Alapfogalmak BME-VIK.
LCD kijelzők működése és típusai
Lámpák fizikai-kémiája Pajkossy Tamás MTA KK Anyag- és Környezetkémiai Intézet 1025 Budapest II., Pusztaszeri út
Világítás tervezése excelben Hangolható LED-es világítás.
BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2015 ősz 2D-3D számítógépes grafika Fénymérés BME Építészmérnöki Kar Építészeti Ábrázolás Tanszék Batta Imre DLA.
6. A 3D grafika alapjai 6.1. A 3D szerelőszalag fölépítése 6.2. Térbeli alakzatok képe 6.3. Térbeli képelemek és modell-adatszerkezetek 6.4. Képelemek.
OMKTI1 Világítástechnika Némethné Vidovszky Ágnes dr. Elérhetőségem:
Batta Imre: 2D-3D számítógépes grafika / 0 2D-3D számítógépes grafika Színmérés BME Építészmérnöki Kar Építészeti Ábrázolás Tanszék Batta Imre DLA.
A színes képek ábrázolása. A szín A szín egy érzet, amely az agy reakciója a fényre. Az elektromágneses sugárzás emberi szem által látható tartományba.
A szín fogalma A „szín” fogalmát kiegészítés nélkül ne használjuk! - inger vagy észlelet színészlelet - pszichológiai fogalom színinger - pszichofizikai.
Hősugárzás.
Nulla és két méter között…
2D-3D számítógépes grafika
Színelmélet Kalló Bernát KABRABI.ELTE.
RASZTERES ADATFORRÁSOK A távérzékelés alapjai
3. Az emberi szem felépítése és a látás alapfolyamatai
Előadás másolata:

Radiometria, fotometria, színmérés

Jelenségek leírására használt három kategória Kategóriák mechanikai pld. fotometria Jelenség Mennyiség Egység világosság vagy láthatóság fénysűrűség cd/m2 távolság hosszúság méter

Radiometria, fotometria, színmérés A radiometria az optikai sugárzást fizikai mennyiségek formájában határozza meg. A fotometria ezt a sugárzást az átlagos emberi megfigyelő látására jellemző színképi függvény alapján értékeli. A színmérés a színészleléshez kíván objektíven mérhető mennyiségeket rendelni.

RADIOMETRIA Elektromágneses sugárzás optikai sugárzás: 100 nm – 1 mm hullámhosszú elektromágneses sugárzás látható sugárzás: 380 nm – 780 nm fény: a látható sugárzás által kiváltott észlelet

Elektromágneses színkép

Radiometriai segédmennyiségek d térszög: a sugárkúp által a gömbfelületből kimetszett terület és a gömbsugár négyzetének hányadosa: d=dA/r2

Színképfüggő mennyiségek hullámhossz függés: X() szűrő áteresztés színképi eloszlás: dX/d  X Katódsugár-csöves monitor fényporainak színképi eloszlás

Radiometriai mennyiségek Megnevezés Term Jele Egysége sugárzott energia radiant energy Q joule, 1 J  1 kgm2s-2 sugárzott teljesítmény radiant flux  vagy F watt (Js-1) besugárzás irradiance E Wm-2 sugárerősség radiant intensity I Wsr-1 sugársűrűség radiance L Wm-2sr-1

Radiometriai mennyiségek összefüggései sugárzott teljesítmény  , F watt (Js-1) teljesítmény eloszlás   d/d Wm-1 sugárzott energia Q joule, 1 J  1 kgm2s-2 besugárzás E  d /dA E Wm-2 sugárerősség I  d /d I Wsr-1 sugársűrűség L  d2/(d dA cos) L Wm-2sr-1

Besugárzás E  d /dA

Sugárerősség, pontszerű forrás I  d /d

Sugársűrűség A sugárzó felület dA felületeleme által a felület normálisától (n)  szögre elhelyezkedő irányban, a d elemi térszögben kibocsátott d sugáráram L  d2 /(d dA cos) , spektrális sugársűrűség: L  dL /d  = d3 /(d dA cos d)

Távolságtörvény (inverse square law) d  I d d  dA2/d2 d /dA2  E2  (I d)/dA2  (I dA2)/(dA2 d2) = E2  I / d2

Általánosított távolságtörvény dE2  (L cos1 cos2 dA1) / d2

Lambert sugárzó Lambert radiator sugársűrűsége szögfüggetlen: L()  L(,)  const.

Tükrös és diffúz reflexió

Lambert (reflektáló) felület egyenletesen diffúzan reflektáló felület nincs tükrös reflexiója reflexiós együttható:  = refl/ be refl = be cosd r a reflektált sugársűrűség irányfüggetlen: Lrefl (d)= const.

Lambert reflektáló megvilá-gítás: E visszavert sugárzás, a sugár-sűrűség irány-független:

Lambert cosinus törvény

Lambert sugárzó fénysűrűsége független a ,  szögtől mivel a gömb felületén: dA2 = R sin  R d és az elemi térszög: d = sin  d d a vetített térszög pedig: dp = sin  d d cos  A féltérbe kisugárzott össz-fényáram: M =  / dA

A féltérbe kisugárzott fényáram: Lambert sugárzó esetén:

Fotometria az optikai sugárzást a látószerv színképi érzékenységének megfelelően értékeli vizuális alapkísérlet: fényinger egyenlőség határvonal eltünése villogás minimum azonos világosság:ez más összefüggést ad!

Villogásos fotometria világosságészlelet egyenlőség meghatározása bizonytalan két fényingert felváltva juttatva a szembe, frekvenciát növelve, előbb szűnik meg a színkülönbség észlelet, mint az intenzitás észlelet (10 – 20 Hz-es tartomány)

Villogásos fotométer elvi felépítése

Mit ír le a V (l) -láthatósági függvény? heterochromatikus villogásos fotometria eltünő-éles heterochromatikus fotometria látásélesség kritikus fúziós frekvencia látszólagos mozgás minimalizálás reakcióidő

Láthatósági (visibility) függvények Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (Commission Internationale d‘Éclairage, CIE) 1924-ben szabványosította a V(l)-görbét (világosban, fotopos látás) : 3 cd/m2 fölött érvényes 1954-ben a V’(l)-görbét (sötétben, szkotopos látás): 10-3 cd/m2 alatt érvényes További láthatósági függvények: V10(l): nagylátószögű, 10°-os látószögre VM(l): módosított láthatósági függvény

Láthatósági függvények

A V (l) -láthatósági függvény A kék színképtartományban korrekció: VM(l)- láthatósági függvény. Új ajánlás, mely a vörös és infravörös színképtartományban is ad korrekciót. Korrigált függvények csak tudományos célra, gyakorlati fotometria számára marad a V (l)- láthatósági függvény.

Világosban és sötétben való látás színképi érzékenysége

A fotometria kísérleti alapja szimmetria: ha AB, akkor BA; tranzitivitás: ha AB és BC, akkor AC; arányosság: ha AB, akkor aAaB; additivitás: ha AB, CD és (A+C)(B+D), akkor (A+D)(B+C) itt A, B stb. fényinger (stimulus): a sugársűrűség és a láthatósági függvény adott hullámhosszon vett értékének szorzata: pl. ALV() , általánosítva a sugárzás teljesítmény-eloszlását írhatjuk: SV().

A V (l) -láthatósági függvény használata

A fotometria alapjai a fenti összefüggések alapján a monokromatikus komponenseket összegezhetjük: ez adja a fotometria és radiometria kapcsolatát

A fotometria alapjai Nappali (fotopos) látás: V() , csapok közvetítik sötétben (szkotopos) látás: V’() , pálcika-látás; szembíbor (rhodopsin), additivitás és proporcionalitás fennáll:

Fotometriai mennyiségek és egységek - 1 k és k’ konstansok: ahol Km = 683 lm/W alapján definiálhatjuk a fényáram egységét a lument. De a fényerősség egysége, a kandela az alapegység. K’m = 1700 lm/W Fényáram jele:lm, egysége a lumen.

Fotopos, mezopos, szkotopos fotometria

Fotometriai mennyiségek és egységek - 2 fényerősség a pontszerű fényforrásból adott irányban, infinitezimális térszögben kibocsátott fényáram és a térszög hányadosa: jele: cd, egysége: kandela, 1 cd = 1 lm/sr

A kandela definíciója A kandela fényerősség SI egysége: azon 540.1012 Hz frekvenciájú monokromatikus sugárzást kibocsátó fényforrás fényerőssége adott irányban, amelynek sugárerőssége ebben az irányban 1/683 W/sr.”

A fényáram származtatása a fényerősségből

Fénysűrűség egysége:cd/m2, jele: Lv a dA1 felületelemet elhagyó (azon áthaladó vagy arra beeső) és adott irányt tartalmazó d térszögben sugárzott dF fényáramnak, valamint az elemi térszögnek és a felületelem adott irányra merőleges vetülete szorzatának hányadosa: egysége:cd/m2, jele: Lv

Megvilágítás Az adott pontot tartalmazó felületelemre beeső fényáramnak és ennek a felületelemnek a hányadosa egysége: lux, jele:lx; 1 lx = 1 lm/m2

Kontraszt, kontrasztviszony kontraszt: ahol Lt a jel (target) fénysűrűsége Lb a háttér (background) fénysűrűsége kontrasztviszony:

Hatásfok, fényhasznosítás sugárzási hatásfok, jel:  a sugárzó sugárzott és felvett teljesítményének hányadosa sugárforrás fényhasznosítása, egysége: lm/W a kibocsátott fényáram és a sugárzó által felvett teljesítmény hányadosa

Fényforrások fényhasznosítása Fényforrás típusa Fényhasznosítás (lm/W) Izzólámpa/halogén izzó 14,4 / 17 LED 60 … 150 Kompakt fénycső 85 Nagynyomású fémhalogén lámpa 90 Nagynyomású Na-lámpa 116 Kisnyomású Na-lámpa 206 Fehér LED 120 – 200 - 270

Mezopos fotometria CAD laboratóriumokban és irányító központokban előforduló számítástechnikusi feladat útvilágítás 3 cd/m2 és 10-3 cd/m2 közötti fénysűrűség tartomány szem színképi érzékenysége V(l)-tól V’(l) felé tolódik el.

A szín fogalma A „szín” fogalmát kiegészítés nélkül ne használjuk! - inger vagy észlelet színészlelet - pszichológiai fogalom színinger - pszichofizikai fogalom radiometria - fizikai fogalom fotometria - a színinger egyik dimenziója

Színészlelet - színmérés a szín észlelet, agyunkban keletkezik színinger, mely az észleletet kiváltja, számszerűen leírható, de csak adott külső körülmények közt ad azonos észleletet színinger-megfeleltetés színinger keltés: additív színkeverés : monitor szubtraktív színkeverés: színes film, nyomtató

A színmeghatározás történetéből Young (1773-1829) –Helmholtz (1821-1894) 3 szín-látás

Ellenszín elmélet Ewald Hering (1834-1918): ellenszínek fehér-fekete vörös-zöld Sárga-kék ellenszínek

Additív szubtraktív színkeverés

Az additív színegyeztetés alapkísérlete

Grassmann törvények Minden színinger létrehozható 3 egymástól független színinger additív keverékeként. A függetlenség alatt azt értjük, hogy a három színinger közül egyik sem hozható létre a másik kettő additív keverékeként. Színegyezés létrehozásához csak a választott alapszíninger a lényeges, a színképi összetétele nem. Az egyes színingerek erősségének folyamatos változtatásának hatására az eredő színinger is folyamatosan változik.

Additív színingerkeverés Additivitás: Ha C1R1(R)+G1(G)+B1(B) C2R2(R)+G2(G)+B2(B) akkor CR(R)+G(G)+B(B), és C C1 + C2 ahol R= R1+ R2, G= G1+ G2, B= B1+ B2

Additív színingerkeverés Proporcionalitás Ha C1R1(R)+G1(G)+B1(B) akkor aC1aR1(R)+aG1(G)+aB1(B)

Színinger-megfeleltetés, színinger összetevők R =  SR()   G =  SG()   B =  SB()  

A SZÍNINGER-METRIKA ALAPJAI Additív színegyeztetés Fennáll a disztributivitás, additivitás és proporcionalitás törvénye Összehasonlító színingerek: vörös: 700 nm zöld: 546 nm kék: 435 nm

Az additív színegyeztetés alapkísérlete

Színigermegfeleltető kísérlet

CIE színingermetrika, 1 A színinger-egyenlet feltételei: 2° osztott látómező, központi fixálás, sötét környezet. Alapszíningerek (megfeleltető, refrencia, primér ingerek, -stimulusok): vörös (R): 700 nm, zöld (G): 546,1 nm, kék (B): 435,8 nm

CIE színingermetrika, 2 A színinger-egyenlet: Alapszíningerek mennyiségei: a 3 alapszíninger egységnyi mennyiségének additív keveréke az equienergetikus színingerrel azonos észleletet keltsen.

Színinger-megfeleltető függvények (colour matching functions)

X,Y,Z színinger tér: CIE 1931 szabványos színinger-észlelő

RGB - XYZ matrix transformáció

A CIE 1931 színinger-megfeleltető függvények

CIE XYZ trirtimulusos érték-ek (színinger-összetevők), önvilágítók (fényforrások) esetén a színinger-megfeleltető függvények Az függvény azonos a V(l) függvénnyel, k = 683 lm/W

szín(inger-) vagy színességi koordináták

Szín(inger-) vagy színességi diagram R, G, B: katódsugár-csöves monitor alap-színingerei Planck sugárzók vonala

A színes-ségi dia-gram színes ábrája

Másodlagos sugárzók (nem önvilágítók) színmérése ahol S(l) a megvilágító sugárforrás színképi teljesítményeloszlása r(l) a minta spektrális reflexiója

Szabványos sugárzáseloszlások és fényforrások CIE A sugárzáseloszlás CIE D65 sugárzáseloszlás további nappali sugárzáseloszlások, grafikus iparban: D50 CIE A fényforrás CIE D65 szimulátor

CIE A sugárzáseloszlás ahol: c0 = 299792458 +/- 1,2 m/s

CIE A- és D65 sugárzáseloszlás színképe

CIE 1931 és 1964 színingermérő rendszer 2°-os látószög: CIE 1931 10°-os látószög: CIE 1964 X10(), Y10(), Z10() színinger összetevők számítása

CIE 1931 és 1964 szabványos színingermérő észlelők

MacAdam ellipszisek The CIE x,y diagram színinger-megkülön-böztetési ellipszisek-kel

Egyenletes színességi skálájú diagram u' = 4X / (X+15Y+3Z) = 4x / (-2x+12y+3) v' = 9Y / (X+15Y+3Z) = 9y / (-2x+12y+3) u = u' , v = (2/3)v' CIE 1976 u,v színezeti szög: huv = arctg[(v' - v'n) / (u' - u'n)] = v* / u* CIE 1976 u,v telítettség: suv = 13[(u' - u'n)2 + (v' - v'n)2]1/2

u’,v’ színességi diagram

A tárgy színe a diffúz reflexióból adódik Átlátszatlan, nem fémes anyag diffúz reflexió beeső fény tükrös reflexió A tárgy színe a diffúz reflexióból adódik

Felület (test) színingerek mérése A visszaverés etalonja: Tökéletesen visszaverő diffúzor A szórt visszaverési tényező másodlagos etalonjai Préselt BaSO4 por-tabletta “ halon" fehér etalon Szabványos mérési geometriák 45°/merőleges irányított visszaverési tényező (reflectance factor) diffúz/merőleges visszaverési tényező, tükrös komponenst belemérve/kiküszöbölve merőleges/diffúz, visszaverési tényező, tükrös komponenst belemérve/kiküszöbölve

Magasabbrendű színtan A Hering féle opponens mechanizmus figyelembevétele: CIELAB színrendszer Színi áthangolódás: adaptálás a képernyőhöz Színvisszaadási kutatások (Sándor N.)

CIE 1976 (L*a*b*) szín(inger)tér, CIELAB színtér L* 116(Y/Yn)1/3 - 16 a* 500 ( X/Xn)1/3 - (Y/Yn)1/3  b* 200 (Y/Yn)1/3 - (Z/Zn)1/3 ha X/Xn > 0,008856 Y/Yn > 0,008856 Z/Zn > 0,008856

CIE 1976 a,b színinger-különbség és összetevői Eab   (L*)2 + (a*)2 + (b*)21/2 CIE1976 a,b króma: Cab*  (a*2 + b*2)1/2 CIE 1976 a,b színezeti szög: ha  arctan (b*/a*) CIE 1976 a,b színezeti különbség: Hab*  (Eab*)2 - (L*)2 - (Cab*)21/2

Munsell rendszer képe

Az NCS színtér

A Coloroid színtér alakja

Különböző hőmérséklet fogalmak Valódi hőmérséklet Sugárzási hőmérséklet Eloszlási hőmérséklet színhőmérséklet Korrelált színhőmérséklet

Szín (inger-) diagram vagy színességi

Világosság – fénysűrűség összefüggés Színes fény világosabbnak tűnik: Helmholz-Kohlrausch hatás Equivalens fénysűrűség fogalma L**=log(L)+C C=0,256 - 0,184y - 2,527xy + + 4,656x3y + 4,657xy4

Azonos fény-sűrűség esetén észlelt világosság

Fényforrások színi jellemzése Fény(forrás) színinger-mérése színhőmérséklet korrelált színhőmérséklet Színvisszaadás Az észlelt felület-szín függ a megvilágító színképi teljesítményeloszlásától színi áthangolódás: von Kries törvény, Bradford transzformáció, leírás az észleletet követő színrendszerben

Korrelált színhőmérséklet Azonos korrelált színhőmérsékletű vonalak (az u,v-diagramban merőlegesek a Planck görbére)

ISO-temperature lines in u,v diagram

Színi áthangolódás - 1

Von Kries színi áthangolódási törvény Fiziológiai alapszíninger-rendszerben dolgozunk Ahhoz, hogy az adott megvilágító (Rw, Gw, Bw) esetén az R, G, B-vel jellemzett szín a referencia megvilágító (Rrw, Grw, Brw) alatt ugyanolyan színészleletet hozzon létre a minta jellemzői a referencia megvilágító esetén Rr, Gr, Br a következőképen számítandók: Rr=(Rrw/ Rw)*R, Gr=(Grw/Gw)*G, Br=(Brw/Bw)*B

Színmegjelenés függ a megvilágítástól:

Két sugárzó színképe, melyek színingerpontja azonos Spetrális teljesítményeloszlás 180 160 140 120 rel. teljesítmény 100 80 60 40 20 350 400 450 500 550 600 650 700 750 800 850 900 hullámhossz, nm

A két sugárzó színpontja és a velük megvilágított minta színpontjai

Színvisszaadási index Minták színmegjelenése összehasonlítva ideális fényforrással történő megvilágítás alatt látható színmegjelenéssel Ideális fényforrás, a vizsgálandóval azonos korrelált színhőpmérsékletű: 5000 K alatt: Planck sugárzó 5000 K felett nappali (Daylight) sugárzáseloszlás Minták: 8 + 5 Munsell színminta von Kries színi áthangolódás Színinger-különbség U*,V*,W* térben Ri =100-DEi, Ra = S(Ri )/8, i= 1 ... 8

A színvisszaadás számítás folyamatábrája Ref. illuminant Test source Equal CCT test source U*V*W* transf. Test smpls. illum. test smpl. CIE XYZ ref. illum. Colour CRI diff. CRA Chrom. adapt.

Színmegjelenési modell Színészleletnek megfelelő színinger leírása két különböző környezetben Számos próbálkozás az elmúlt 10 – 20 évben Hunt modell CIECAM02 modell, figyelembe veszi: Színi áthangolódást Környezet fénysűrűségét Vizuális rendszer nonlinearitásait

CIECAM02 modell Bemenő mennyiségek: Jel színinger összetevői Megvilágító színinger összetevői Fehér pont Y színinger összetevője Háttér fénysűrűsége Környezet jellemzői: világos, félhomályos, sötét

CIECAM97s modell Átfogó Tág ingerhatárok közt működjék: sötéttől világosig Tág adaptációs határok közt használható Az x,y,z függvényekre alapul Előrejelzések: színezeti-szög, világosság, telítettség, króma, színdússág Megfordítható Egyszerüsített és teljes változat Független színekre is alkalmas változat

CIECAM97s modell Bemeneti adatok Az adaptációs mező fénysűrűsége, LA A minta színinger-összetevői a vizsgált fényforrással történő megvilágítás esetén A vizsgált körülmények közötti fehér-pont A vizsgált körülmények közötti háttér relatív fénysűrűsége,Yb Környezet hatása, kromatikus indukció, relatív világossági kontraszt tényező Látási körülmények (világos, alkonyi, sötét)

CIECAM97s modell Színi áthangolódás Indukciós szorzótényező számítása Színképileg kihegyezett csap érzékenységi eloszlások módosított vonKries adaptáció. Indukciós szorzótényező számítása Nemlineáris hatás-kompresszió Megjelenés korrelátumok Vörös-zöld, sárga-kék érték, színezeti szög Relatív és abszolút világosság korrelátum Színdússág, króma, telítettség

CIECAM02 modell Kimenő mennyiségek: Színezeti szög / quadráns Relatív világosság (korrelátum) Világosság (korrelátum) Telítettség (korrelátum) Chroma Színgazdagság

Magasabbrendű színtan Színmegjelenési modellek Különböző fényforrásokkal való megvilágítás szimulálás (Madár G., Beke L.) Színharmónia az eltérések detektálására (Szabó F.)

Kognitív hatások Színmemória Kedvelt színek Memóriaszínek és felhasználásuk az informatikában (Tarczali T.) Érzelmek színi megjelenítésének leírása Kedvelt színek Kulturális különbségek

A világosság pszichofizikai korrelátuma A jelenlegi fotometriai rendszerben nincsen ilyen mennyiség A világosság információt más neurális hálózat továbbítja az agyba, mint amely a finom részletek felismerését biztosítja További bonyodalmak: tágasság, érdekesség stb.: esztétikai kategóriák