Monetáris politika a válság idején Karvalits Ferenc alelnök 2012. március 28.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„A jegybank kamatcsökkentési hajlandósága” Hamecz István ügyvezető igazgató „Új kormányos – régi gondok” GKI konferencia november 25.
Advertisements

Fenntartható növekedés és monetáris politika Magyar Üzleti Fórum 2014 Budapest, december 11. Dr. Balog Ádám, MNB alelnök 1.
A monetáris politikai döntéshozatal szempontjai A magyar gazdaság és a monetáris politika kilátásai július 1. Simor András.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK Karvalits Ferenc november Makrogazdasági kilátások - Karvalits Ferenc.
Jelentés a fizetési mérleg alakulásáról
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS március Virág Barnabás Március 29.
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
Monetáris politika a válság idején Simor András elnök 2012.
Gazdasági várakozások, a kis- és közepes vállalkozások helyzete Makó Ágnes – Tóth István János MKIK GVI Korrekt Partner Védjegy második ünnepélyes díjátadása.
Meddig tart a „hét szűk esztendő” a hitelezésben? Simor András február 16. A Napi Gazdaság makrogazdasági fóruma.
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei II. negyedév* Pénzügyi stabilitás Magyar Nemzeti Bank augusztus 29. * A prezentáció az MNB.
Ciklikus vagy strukturális? A gazdaságpolitika fő kérdése Simor András Közgazdász vándorgyűlés, Eger Szeptember 29.
Makrogazdasági kilátások ALUTA konferencia november 12.
Görögország és az euró Artner Annamária április 15. MTA VKI 1.
Jelentés az infláció alakulásáról február 23. Szakértői bemutató Közgazdasági főosztály.
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS március Virág Barnabás Március 30.
Hogy állunk a konvergencia folyamatban? Hamecz István ügyvezető igazgató.
A növekedés esélyei jelentés az Eurozónából Havas István XX. Vezérigazgató Találkozó Sárvár, 2010 szeptember 29.
Gazdaságpolitikai kilátások és kihívások 2009 Hamecz István.
Külső adósság – Kockázatok és mellékhatások… Antal Judit MNB, Pénzügyi elemzések 2006 február 28. MNB-klub.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató MNB.
Horgony 2013 Simor András december A növekedéshez kiszámíthatóság és stabilitás kell Horgony 2013 – Simor András Ahová tartozni szeretnénk:
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei IV. negyedév*
1 Az amerikai jelzálogpiaci válság és következményei (európai és hazai kihatások) Homolya Dániel, Közgazdasági elemző, Pénzügyi Stabilitás
Mikor legyen Magyarországon euro? A magyar gazdaság felzárkózási kilátásai Simor András május 19.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS szeptember Virág Barnabás szeptember
Inflációs Jelentés november Kovács Mihály András.
Az inflációs célkövetés tapasztalatai Magyarországon
Inflációs jelentés, december Elemzői fórum Pellényi Gábor december 20.
Inflációs Jelentés február elemzői fórum Kovács Mihály András.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS szeptember Virág Barnabás Szeptember 22.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS június Virág Barnabás Június 28.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS június Virág Barnabás Június 22.
Monetáris politika a válság idején Csermely Ágnes igazgató MNB Tanárszeminárium december 12.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS december Virág Barnabás December 22.
Monetáris politika a válság idején
Monetáris politika a válság idején Simor András elnök Vas megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége és a Vasegerszegi Közéleti Klub június 7.
Stabilitás és növekedés: lehet-e egyszerre? Király Júlia Forint, Válság, Államadósság Konferencia március 8.
Új követelmények a nemzetgazdaság finanszírozásában Közgazdász Vándorgyűlés október 2. Kármán András Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató október 18.
Szeged, Magán „vétkek” – köz terhek HUF kamat > devizakamat Euro kamat Kamat tőkeáramlás – fizetési mérleg Növekedés ( adósságszolgálat ) Foglalkoztatás.
Felügyeleti prioritások 2009-ben február. Stratégia és prioritások  A prioritások szerepe a stratégiai gondolkodásban: - erőforrások összpontosítása.
szakmérnök hallgatók számára
Magyar államadósság és a kötvénypiac
1 Jelentés a pénzügyi stabilitásról április.
Az inflációs jelentés frissítése augusztus.
0 Makrogazdasági áttekintés november. 1 A Takarékbank es előrejelzése Reál GDP növekedés4.73,94, ,6-6,30,5.
Kiútkeresés az adósságválságban Hol tartunk most? Csermely Ágnes Bankok Magyarországon – 2012 Dr. Gáspár Pál Közgazdaságtudományi Emlékalapítvány konferenciája.
1 Magyarok a piacon II. Hogyan hat a pénzügyi válság a KKV- szektorra? Király Júlia (MNB) A prezentáció készítésében közreműködtek a Pénzügyi Stabilitási.
Az MNB feladata és eszközei május Az előadás menete célok és feladatok az inflációs célkövetés rendszere transzmissziós csatornák a monetáris.
1 Gyarapodó Köztársaság Növekvő gazdaság – csökkenő adók február 2.
Kármán András Budapest, január 21..  1. A külső finanszírozáson nyugvó növekedési modell sikeres volt, de sérülékeny  2. A válság kikényszerítette.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK Simor András szeptember Közgazdász-vándorgyűlés Magyar Közgazdasági Társaság 1 Makrogazdasági kilátások - Simor.
Pénzügyi stabilitási jelentés
Magyar gazdaságpolitika a nemzetközi kilátások tükrében Kopits György Magyar Közgazdasági Társaság 47. Vándorgyűlése Zalakaros, szeptember 25.
Európa, a régió és Magyarország bankszektorának kilátásai – XXVIII. Vezérigazgatói találkozó Siba Ignác szeptember 12. – Röjtökmuzsaj.
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
Gazdasági és pénzügyi kilátások Auth Henrik MNB alelnöke február 2.
Fizetési mérleg jelentés
Makrogazdasági kilátások, december Magyar Nemzeti Bank Pellényi Gábor december 18.
Makrogazdasági kilátások Inflációs Jelentés június
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – szeptember Magyar Nemzeti Bank Gábriel Péter, igazgató szeptember 24.
Innovatív monetáris politika nem-hagyományos időkben Az MNB válaszai a makrogazdasági kihívásokra GTTSZ konferencia Kuti Zsolt, igazgató április.
Az önfinanszírozási program aktuális kérdései Nagy Márton alelnök Hoffmann Mihály igazgató Magyar Nemzeti Bank május 10.
Az euró bevezetésének lehetőségei Magyarországon Tabák Péter Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium Budapest, május 23.
MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít?
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – március
Fizetési mérleg jelentés április
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
Előadás másolata:

Monetáris politika a válság idején Karvalits Ferenc alelnök március 28.

A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az egyensúlytalanságok kialakulása a válság előtt Erőteljes alkalmazkodás a válság során 2011-es folyamatok és az urozóna periféria országai adósságválságának hatása Mit tehet a gazdaságpolitika? Mit tehet az MNB a gazdasági helyzet javítása érdekében? Tartalom

1. Válság előtt, válság alatt

Magyarország növekedése lemaradt a régiós versenytársaktól 4 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

Államadósság a GDP %-ában Miközben jelentős pénzügyi egyensúlytalanságokat halmozott fel 5 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején Külső adósság a GDP %-ában

A szektorok nyitott pozíciója A külső eladósodás együtt járt a magánszektor fedezetlen nyitott devizapozíciójának kinyílásával 6 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

7 Régiós összehasonlítás 7 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

Állományi hatás : a növekvő kockázatkerülés miatt drágább a meglevő adósságot finanszírozni, ez visszafogja a beruházást illetve általában a belföldi felhasználást Áramlási hatás a növekedés szerkezetében: a külső forrásbevonásra alapozott növekedési modellek korrekcióra kényszerülnek A válság kikényszeríti a növekedési modell megváltoztatását, az átmenet nagyon fájdalmas folyamat 8 Forrás: MNB. 8 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

9 A „folyó” mutatókban gyors és nagymértékű alkalmazkodás történt Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

A leértékelődés miatt a jövedelmekhez képest nem csökken a hitelállomány A felhalmozott állományokban azonban sokkal kisebb a javulás 10 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

A bankrendszerből folyamatos a külföldi forráskivonás, szintje azonban továbbra is magas 11 Forrás: MNB, EKB. A külföldi források változása június végéhez képest nemzetközi összehasonlításban A bankrendszer külföldi forrásainak betétállományhoz viszonyított aránya regionális összehasonlításban Megjegyzés: 2010-ben 1700 milliárd forinttal, miközben 2011-ben 1800 milliárd forinttal csökkent a bankrendszer külföldi forrásállománya. Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

A vállalati hitelezés szűkössége rontja a növekedési lehetőségeket Forrás: MNB. 12 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

Az adósságleépítés mind a lakosságnál, mind az államháztartásnál a folyó kiadások csökkentését követeli meg, a rossz konjunkturális helyzetben visszaesnek a beruházások Belföldi felhasználás (szezonálisan igazított szintek) 13 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

Nincs lehetőség keresletösztönző gazdaságpolitikára A kormány mozgásterét korlátozza, hogy az adósságfenntarthatóság romlása azonnali kockázati prémium emelkedéssel jár A jegybank mozgásterét korlátozza a deviza-eladósodottság Csak a kockázati felárak mérséklődése mellett lenne lehetőség monetáris lazításra A kockázati felárak magas szintjének legfontosabb tényezői: Globális kockázatkerülés Közvetlen érintettségünk az eurozóna pénzpiaci feszültségeiben Fiskális pálya bizonytalansága: átmeneti bevételek nagy súlya, jelentős megújítási igény Növekedési kilátások bizonytalansága Nemzetközi környezet Szabályozói bizonytalanság okozta befektetői kockázatkerülés Pénzügyi közvetítőrendszer működése 14 Szűkös gazdaságpolitikai eszköztár Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

Az export azonban segített a kilábalásban Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején 15

Két fő oka: Az európai adósságválság eszkalációja A hazai kockázati megítélés romlása közepén a lassú kilábalási folyamat megtört, ismét romlottak a kilátások Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

Európában a szuverén és banki kockázatok egymást erősítik Egyre több kérdőjel az európai bankrendszer portfolió- minőségével és tőkehelyzetével kapcsolatban: Egymással szembeni bizalmatlanság: befagyó pénzpiacok Forrásköltségek emelkedése: emelkedő CDS-ek Tőkebevonás nehézségek: csökkenő részvényárak Év végére jelentős likviditási problémák, a válság során tapasztalt legmagasabb banki CDS-ek A bankszektor problémái a periféria szuverénválságát is erősítették November végére megnőtt az esélye a hitelpiaci összeomlásnak (credit crunch) és a szuverén válság felgyorsulásának 17 Az európai adósságválság Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

Az állam refinanszírozási költsége jelentősen emelkedett az eurozónában Forrás: Thomson-Reuters, Bloomberg. 5 éves CDS felárak (2011 június átlaga = 100) 18 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

Anyabankok ötéves CDS felárainak alakulása A bankok refinanszírozási költsége jelentősen emelkedett az euroövezetben 19 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

A likviditásbővítés javította a bankszektor helyzetét, ami jelentősen oldotta a szuverén válságot AZ EKB év végi eszközei oldották a feszültségeket 20 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején november 3-án az EKB bejelenti második fedezett kötvényvásárlási programját (CBPP 2, 40 Mrd euro) A dollárforrás-zavarok kezelésére a fejlett országok jegybankjai december 5-től csökkentették a fennálló dollár swap keretek költségeit EKB 3 éves hiteltender Először december 21-én: 489 Mrd euro Másodszor februári éves hiteltendert 529 Mrd euro értékben vettek igénybe Sikeres, a bankszektor feszültségeit érdemben oldotta Enyhített fedezeti kör előírások (ABS kötvények)

A bankközi piaci mutatók jelentősen estek Az EKB eszközei enyhítették a pénzpiaci feszültséget 21 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

Exportpiacaink beszűkülnek Számottevő romlás a kockázati megítélésben: leértékelődő árfolyam, emelkedő finanszírozási költségek Anyabankoktól származó források beszűkülése és megdrágulása, a hitelezési feltételek további szigorítása Az óvatos fogyasztói magatartás tartós fennmaradása A külső és belső kereslet egyidejű romlása alacsonyabb beruházási aktivitást és rosszabb foglalkoztatási kilátásokat okoz A romló növekedési pálya újabb költségvetési egyensúlyjavító intézkedéseket tesz szükségessé 22 Hogyan érint minket az adósságválság eszkalációja? Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

23 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején Európa a recesszió határán

Az exportpiaci részesedés alakulása Lassuló exportdinamika Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején 24

Magyar állampapír-piaci referenciahozamok alakulása A piaci szereplők csak egyre magasabb kockázati felárak mellett voltak hajlandóak finanszírozni a költségvetést 25 Forrás: Thomson-Reuters, MNB. Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

A helyzet stabilizálása érdekében a jegybank kamatemelésre kényszerült Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején 26

A BIS adatai szerint a banki forráskivonás Magyarországról volt a legnagyobb a régióban Kezdeti kitettség Hazai profitkilátások A romló kockázati megítéléshez magyar specifikus elemek is hozzájárultak 27 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

A bankrendszer és a fiókok éven belül kumulált adózás előtti eredménye A bankrendszer romló jövedelmezősége versenyhátrány az anyabanki forrásallokációs döntésekben 28 Forrás: MNB. Megjegyzés: A bankrendszer 2011 végén éven belül kumulált adózás előtti eredménye -45 milliárd forint (bankadó és végtörlesztés nélkül 310 milliárd forint). Bankrendszeri adózás utáni jövedelmezőségi mutatók nemzetközi összehasonlításban Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

A BIS adatai szerint a banki forráskivonás Magyarországról volt a legnagyobb a régióban Kezdeti kitettség Hazai profitkilátások Fiskális finanszírozhatósági kockázatok: Jelentős lejáratok Alacsony növekedés mellett a magas hozamszint tartósan nem fenntartható A romló kockázati megítéléshez magyar specifikus elemek is hozzájárultak 29 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

Lejáró állami és bankrendszeri éven túli források 30 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

A kockázati feláraink jobban emelkedtek, mint a régióban 31 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

A régió többi valutájához képest többet gyengül a forint az euróval szemben 32 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

A háztartások felé a évi SZJA kiengedést követően tartósabb visszafogás érvényesül, elsősorban a transzferek és a közszféra béreinek megszorítása miatt. Nincs forrása a belföldi kereslet élénkülésének 33 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

A kormányzati intézkedések miatt növekvő aktivitási ráta, de a foglalkoztatás lassú emelkedése miatt végig magas munkanélküliségi ráta 34Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

… a csökkenő reáljövedelmek mellett nincs tere a fogyasztásbővülésnek 35 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

A kedvezőtlen beruházási környezet és a szigorú hitelkondíciók miatt tartósan visszafogott beruházási aktivitás a magánszektorban Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején Beruházási aktivitás a magánszektorban 36

A költségsokkok közvetlen hatásainak kifutásával mérséklődik az infláció Mérséklődő infláció A keresletre és a költségsokkokra érzékeny termékek inflációja 37 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

Decemberihez hasonló reálgazdasági, de magasabb inflációs pálya A márciusi előrejelzés számokban Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején 38

Főbb üzenetek Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején 2012-ben stagnálást és 2013-ban is csak visszafogott gazdasági növekedést várunk, a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől Az inflációt az indirekt adóemelések, a tartósan gyenge árfolyam és a szabályozott áremelések jelentősen a cél fölé emelik 2012-ben Az alappálya szerint az elkövetkező negyedévekben a kamatszint tartása szükséges az inflációs cél 2013-as eléréséhez A kamatszint csökkentésére a jövő év elején, a kockázati prémium érdemi mérséklődésével és az inflációs alapfolyamatok javulásával kerülhet sor Az alappálya mentén felvázolt kamatszint biztosítja, hogy az árfolyam nem kerül a pénzügyi stabilitás szempontjából kritikus zónába 39

A nemzetközi helyzet javulása (LTRO, görög megállapodás) több csatornán keresztül javította a bankszektor deviza és forint likviditási helyzetét is Az elmúlt hónapokban bekövetkezett tőkeemelések a hazai bankszektor szolvencia helyzetén is javítottak A szabad forintlikviditás az új szabályozás miatt csökkent, ugyanakkor a stressz forgatókönyvekben is kielégítő Folytatódott a gyors ütemű külföldi forráskivonás, ami a swap-piacokat kedvezőtlen pénzpiaci helyzetben nyomás alá helyezheti és a növekedési kilátások szempontjából is igen kedvezőtlen A szektor alapvető sérülékenysége tehát nem változott: a likviditás és szolvencia továbbra is igen érzékenyen reagálhat a kockázati megítélés változására 40 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején Az elmúlt hónapokban a pénzügyi stabilitási kockázatok némileg mérséklődtek, de a helyzet törékeny

A piac bizalmának megingása így a forintállampapír kibocsátást is veszélyeztetheti, ezért a finanszírozási tartalékok gyorsan kimerülhetnek és a devizatartalék folyamatosan csökkenhet. Kedvezőtlen kockázati vállalási hajlandóság mellett bekövetkező tartós bizalomvesztés akár a január elejeihez hasonló helyzethez is vezethet 41 Továbbra is úgy látjuk, hogy jelentős finanszírozási kockázatokkal és reálgazdasági költséggel járhat együtt egy IMF megállapodás nélküli forgatókönyv Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

3. Mit tehet a jegybank a gazdasági helyzet javítása érdekében?

Elsődleges célját szem előtt tartva a rendelkezésre álló eszközökkel mérsékli a növekedési áldozatot és lehetőségeihez mérten simítja az alkalmazkodást Az MNB lehetőségei korlátozottak Monetáris lazítás a devizaadósság következtében pénzügyi stabilitási kockázatot jelenthet Alapvető célok: inflációs cél elérése - kiszámítható környezet pénzügyi stabilitás biztosítása - növekedés közvetett árfolyam túllövések elkerülése támogatása Egy kibővített monetáris eszköztár segíthet piaci kudarcok kezelésében, piacépítésben de hosszabb távon hiányt/adósságot generálhat és bizalomromlást, tőkekivonást, stabilitási kockázatokat okozhat 43 Mit tehet az MNB? Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

Az MNB nem tudja helyettesíteni a piacot – az átmeneti piaci zavarok elhárításában és a piac építésében lehet szerepe Devizalikviditás biztosítása A hitelállomány 65 százaléka devizában van A devizaszűke különösen piaci sokkok idején okoz jelentős zavart, amit a jegybank deviza swap eszköztárával enyhíthet Kockázat: a devizatartalék csökkenésével fokozódik a bizalomhiány Forintlikviditás bővítése Elmúlt években gyors forintlikviditás bővülés Rendszerszinten érdemi likviditásfelesleg – nincs probléma Jelentős sokkok esetén egyedi szinten lehetnek kockázatok 44 Az MNB eddigi intézkedései Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

Alapvető célok: Defláció elkerülése – „nulla kamatszint” melletti további monetáris lazítás Piaci súrlódások enyhítése, transzmisszió javítása Főbb beavatkozási módok: Banki likviditásnyújtás – kis kockázat, szűk alkalmazhatóság Hitelpiaci beavatkozás (értékpapír-vásárlás), a jegybank állami garanciával hitelkockázatot vállalva csökkenti a piaci felárakat 45 A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

A nem konvencionális eszközöket érdemi mennyiségben csak fejlett országok használták Feltörekvő országokban a kamaton kívüli lazítás árfolyam- gyengülést, tőkemenekítést, prémiumnövekedést okozhat Hitelkockázat átvállalás közvetve fiskális költséget jelenthet, így csak ott alkalmazható, ahol nincs fenntarthatósági probléma Feltörekvő országokban hiányzik a vállalati értékpapír-piac 46 A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

Probléma Alacsony hitelezési hajlandóság (kockázatkerülés) Romló gazdaságpolitikai hitelesség Gyengülő hitelportfolió minőség Alacsony hitelezési képesség Alacsony tőkeellátottság (bankadó, végtörlesztés) Szűkülő finanszírozási források (külső forráskivonás, alacsony megtakarítás) Zavarok a bankközi piacok működésében 47 Hogyan indulhat újra a magyarországi hitelezés? Feladat általános bizalom építés növekedési potenciál és versenyképesség erősítése hitelkockázat átvállalás piac konform gazdaságpolitika piacépítés új finanszírozási konstrukciók támogatása likviditás biztosítása Jegybanki feladat Kormányzati feladat Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

A bankok biztonságos működéséhez egyre nagyobb forintlikviditási puffer szükséges Bizonytalan nemzetközi környezet, piaci zavarok Kockázati megítélés romlása Swap piaci ráutaltság ismételt növekedése A bankrendszer mérlegének lejárati szerkezete romlott A hosszabb lejáratú források hiánya közrejátszhat a hitelezési képesség romlásában Hosszabb távon új finanszírozási struktúrát kell kialakítani Belső, stabil forintforrások piacát kell fejleszteni 48 Új kihívások a hitelezési képesség javításában Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

1.Hosszú, 2 éves lejáratú, fedezet melletti refinanszírozás, változó kamatozással Lejárati összhang növelésével erősíti a bankok mérlegét Hosszabb lejáratú kihelyezéseket támogatja A forintlikviditást érő sokkok esetén védőhálót biztosít 2.Új jelzáloglevél vásárlási program Cél a lejárati eltérés csökkentése – hosszú források között kiemelt fontosságúak a jelzáloglevelek Feltétel: az univerzális jelzáloglevél kibocsátási jog megteremtése A jegybank ismételten vásárol jelzáloglevelet az elsődleges piacon 3.Fedezeti kör bővítése Növeli a bankok likviditási pufferét, likviditási védőhálót biztosít 49 Monetáris politikai eszköztár bővítés Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

Köszönöm a figyelmet!

51 A hitelezési fordulat tovább késik,így továbbra sem támogatja a kilábalást Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

Az szja-csökkentés jórészt a megtakarításokat növelte. A CHF erősödés jelentősen emelte a devizaadósok terheit A megtakarítási ráta tovább emelkedik A háztartások nettó pénzügyi megtakarítási rátája (a rendelkezésre álló jövedelem százalékában) 52 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

A közmunka-programoktól eltekintve nem élénkül a munkakereslet Laza munkapiaci feltételek Kiírt új álláshelyek száma 53 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

2. Mit tehet a gazdaságpolitika a jelenlegi válság során?

Indirekt adók emelése: Jövedéki adók emelése Áfa emelés: 25%  27% Direkt adó változások: Veszteségelhatárolás szabályainak szigorítása Adójóváírás és a szuperbruttó részleges kivezetése Jelentős minimálbér-emelés az alacsony keresetűek kompenzálására Állami kiadások csökkentése Új költségvetési intézkedések 55 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

A költségvetés mozgástere kicsi: a 10 éves állampapír hozamok tartósan a régiós átlag fölött 56 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején