Az „erős kép” problémája Rembrandtnál (Rényi András tanulmánya nyomán) (Iaszón és Kreusza esküvője. Medea)

 Rényi András nagy hatású Rembrandt-tanulmányát az 1648-as rézkarc-hidegtűhöz fűzi (178x239). Gondolatmenetéből az „erős kép”-ről szőtt meghatározását emelem ki, vonatkoztatni vélvén azt a Medea-karcon kívül más, a REÖK Palotában látható Rembrandt-művekre is.  1. Rembrandt elkerüli e képen a hellenisztikus barokk „durva”, „hatásvadász” felsőfokait, megoldásait (nem a varázsló-királynő brutális tettét, és nem is sárkányfogatos mágikus repülését választja témának), s ezzel módot ad a mítosz emberi, mélylélektani tartalmainak feltárására. A cselekvés előtti reflexiót választja a cselekvés ábrázolása helyett, ezzel mintegy hamleti helyzetben ragadva meg hősnőjét. A szörnyű tett előtti tétova szorongás uralja a proszcéniumon baljós vonulással áthaladó Medeát, s az árnyékban maradó előtér nyitottsága bevon minket magunkat is a kép terébe: Medea, s az előfények által sötét víziónak tűnő Junó terébe. Elkerülve így a sztereotip megoldásokat, melyeket például Antonio Tempesta Medea rézmetszetén látni (felcsapódó hajfürtök, nyaktól derékig nagy ívben visszakanyarodó lepel, az indulatos karmozdulatot kísérő sárkányfarok), 2. a művész „pillantásunkat korlátok közé szorítja”: nem mutatja fel magától értetődően és didaktikusan a láthatót, hanem keresésre, nyomozásra, a láthatóvá válás és eltűnés folyamatszerű eseményének követőjévé teszi nézőjét. Nagyítóval a kezünkben kell kísérnünk Medea komor és méltóságteljes vonulását a fényben úszó templombelső felé, a sötét lépcsőn át, s nem tudhatjuk meg, mit hordoz kezében, s mire készül, mit fog tenni elkövetkező perceiben. Az „erős kép” nem adja könnyen magát: magasrendű szellemi teljesítményre készteti nézőjét is. Rényi András: A kép eseménye. Kísérlet egy Rembrandt-rézkarc performatív „olvasatára”. In uő: Az értelmezés tébolya. Hermneutikai tanulmányok. Kijárat Kiadó, 2008. 115-129.

Rijksmuseum, Amsterdam Faust 1650-52 Etching, 209 x 161 mm Rijksmuseum, Amsterdam

Old Man Shading His Eyes with His Hand c. 1639 Etching and drypoint, 138 x 115 mm

The Return of the Prodigal Son 1636 Etching, 156 x 136 mm

Philosopher in Meditation, 1632, Oil on wood, 28 x 34 cm, Musée du Louvre, Paris

The Flayed Ox 1655 Oil on wood, 94 x 69 cm Musée du Louvre, Paris

The Anatomy Lecture of Dr The Anatomy Lecture of Dr. Nicolaes Tulp,1632, Oil on canvas, 169,5 x 216,5 cm Mauritshuis, The Hague

The Conspiration of the Bataves, 1661-62, Oil on canvas, 196 x 309 cm Nationalmuseum, Stockholm

Saul and David, 1655-60, Oil on canvas, 130,5 x 164 cm, Mauritshuis, The Hague

Hendrickje Bathing in a River 1654 Oil on panel, 61.8 x 47 cm National Gallery, London

The Hermitage, St. Petersburg Danaë 1636-47 Oil on canvas, 165 x 203 cm The Hermitage, St. Petersburg

Nationalmuseum, Stockholm Circumcision 1669 Oil on canvas, 98 x 79 cm Nationalmuseum, Stockholm

Evangelist Matthew and the Angel 1661 Oil on canvas, 96 x 81 cm Musée du Louvre, Paris

Belshazzar's Feast, 1635, Oil on canvas, 168 x 209 cm, National Gallery, London

The Nightwatch, 1642, Oil on canvas, 363 x 437 cm, Rijksmuseum, Amsterdam

The Return of the Prodigal Son c. 1669 Oil on canvas, 262 x 206 cm The Hermitage, St. Petersburg

Szépművészeti Múzeum, Budapest Old Rabbi 1642 Oil on wood, 70,5 x 53,5 cm Szépművészeti Múzeum, Budapest

Bust of an Old Man in a Fur Cap 1630 Oil on wood, 22 x 17,5 cm Tiroler Landesmuseum Ferdinandeum, Innsbruck

The Hermitage, St. Petersburg Old Soldier Oil on wood, 35 x 26 cm The Hermitage, St. Petersburg

Portrait of a Man in Oriental Garment 1633 Oil on wood, 86 x 64 cm Alte Pinakothek, Munich

English Heritage, Kenwood House, London Self-Portrait 1661 Oil on canvas, 114 x 94 cm English Heritage, Kenwood House, London

Wallraf-Richartz Museum, Cologne Self-Portrait 1668-69 Oil on canvas, 82,5 x 65 cm Wallraf-Richartz Museum, Cologne

VÉGE