A népi proto-nacionalizmustól a kormányzati szempontokig Eric Hobsbawn gondolatai a nacionalizmusról és a nemzetről

Eric J. Hobsbawn Baloldali, magát ma is marxistaként definiáló történész, 1917-ben Alexandriában született bécsi-angol zsidó családban, Német anyanyelvű, de műveit angolul írta, Előbb Ausztriában, majd Németországban élt, tanult, innét került a nácik elől a harmincas években Angliában, Műveiben a 19-20. század nagy kérdéseivel foglalkozott, Primitív lázadók, majd összefoglaló művei A forradalmak kora, A tőke kora, A birodalmak kora, A szélsőségek kora, stb. Életrajza magyarul is olvasható – Mozgalmas évtized címmel, 2012-ban halálozott el,

A modernista – konstruktivista 1. Eric Hobsbawn & Ranger, Terence: Invention of Tradition (1983) A kultikussá váló könyvben szerzőtársakkal azt bizonyították, hogy a modern hagyományok miként és hogyan is „találtattak ki”, A hagyomány értelmezésükben: „Olyan gyakorlatok összessége, melyek általában nyíltan és hallgatólagosan elfogadott szabályok által meghatározottak, rituális és szimbolikus természetűek és amelyek bizonyos értékeket és viselkedési normákat hívatottak az egyénekben rögzíteni, s amelyek a múlttal nyilvánvaló kontinuitásban állnak.”

Hipotézise és alaptételei 1. 1985-ben tartott előadás-sorozatát átdolgozva 1989-ben adta közre, A nacionalizmus kétszáz éve címmel, Elképzeléseit az irodalom (modernista) klasszikusainak a tételei alapján fejtette ki, hangsúlyozva miben képvisel más álláspontot, Munkahipotézise: minden olyan nagyobb embercsoport, amely magát nemzetként, nemzethez tartozónak kezeli, nemzetként definiálja, E. Gellner „nacionalizmus fogalmának lényege olyan princípium, amely a politikai és a nemzeti egység kongruenciáját tartja szükségesnek.” Az egyének számára ez alárendelő funkcióként jelenik meg, ebben különbözik a csoport identifikációktól,

Hipotézisei és alaptételei 2. Sem elsődleges, sem nem változhatatlan kategória a nemzet, Történetileg egy meghatározott periódushoz köthető a fogalma, Csak annyiban társadalmi entitás, amennyiben kötődik egy meghatározott típusú modern területileg egységes államhoz, Ez az embereket csoportokra bontó rendszer a prenacionális kultúrákat részekre bontja és beépíti a dolgok közé. A nemzetek nem teremtenek államokat és nacionalizmusokat, a folyamat fordítva zajlik,

Hipotézisei és alaptételei 3. A nemzeti kérdés a régi marxistáknak a politika, a technikai fejlődés és a társadalmi átalakulás keresztútján „fekszik”, A nyelv nem jöhet létre nyomtatás, írásbeliség és széleskörű oktatás révén, „A nemzetek és a velük asszociálható jelenségek tehát csak politikai, technikai, adminisztratív és egyéb feltételek és követelmények kategóriáiban elemezhetők.”

Hipotézisei és alaptételei 4. A nemzet alapvetően felülről teremtett, de nem lehet megérteni az alul zajló folyamtok révén sem. Ezen a ponton vitatkozik Gellnerrel és ilyen értelemben más az álláspontja, 1. A hivatalos és állami ideológiák nem nyújtanak elegendő dolgot arra, mi rejlik a lojális polgárok fejében, 2. A nemzeti azonosságtudat nem zárja ki az emberek számára, hogy más társadalmi tudatuk is legyen, 3. A nemzeti azonosságtudat idővel is változik,

Hipotézisei és alaptételei 5. A nemzettudatok nagyon egyenlőtlenül fejlődnek, Három szakaszokból áll ez a történet, A fázis tisztán kulturális irodalmi és népi volt a nacionalizmus, B fázis A nemzeti eszme úttörői megjelennek és kezdetét veszi a politikai kampány, C fázis Egy tömeg és csoport támogatását igényli és az is kíséri, A B fázisból C-be való a nemzeti mozgalmak kronológiája,

A franciáknak a forradalom óta van fontos szerepe a nyelvi univerzalizmusnak, mert a nyelv révén lehetett tartozni a nemzet közösségéhez,

A nemzet mint újdonság 1. Richard Böckh az 1860-as években rögzítette, hogy a nyelv az egyetlen dolog, ami a nemzethez való tartozást kifejezi és kérte, hogy ezt vegyék fel a népszámlálás kötelékébe. Emögött az a probléma húzódott meg, hogy sok német élt Közép-Európában és így ők is bekerülhettek ebben a kategóriába. Így besorolta az askenáz zsidókat is, ami az antiszemita németeknek nem tetszett,

A nemzet mint újdonság 2. Barrére (francia) nemzet felfogásában kétféle dolog létezhet az egyik a forradalmi demokrata, a másik pedig a nacionalista. Az állam = nemzet = nép az mind a két felfogásra nála is érvényes volt. A lényeg a külföldiektől való megkülönböztetés volt, pl., a forradalmi demokrata az állampolgár = állam egyenletet tartotta a főtengelynek a képletben, az állam alkotott nemzetet, amely elkülönült a többitől. A kormány számára a döntő elem a nép volt.

A nemzet mint újdonság 3. A 19. századi gazdaság inkább internacionalista, mint kozmopolita volt, A 19. századi közgazdászok A. Smith nyomvonalán haladtak és nem voltak képesek kifinomult retorikával fellépni ellene, Fridrich List és Hamilton hadakozott a szabadelvű gazdaság koncepciója ellen, A nagynemzethez való tartozás egy meghatározott nagyságrendű nemzetiségre érvényes csak, A nemzetek kialakulása elkerülhetetlen expanziós folyamat volt. A nemzeti mozgalmak célja a nemzetegyesítés vagy az expanzió volt,

A nemzet mint újdonság 4. A gyakorlatban a nemzeti mozgalmak fő célja a nemzetegyesítés vagyis az expanzió. Egy nép akkor volt tekinthető nemzetnek, ha 1. Kapcsolódni lehetett egy meglévő államhoz, 2. Kellett egy erős kulturális elit, amelynek van írott irodalma, az olaszoknak az egyesítés pillanatában ez 2,58% volt, 3. Az adott entitás kész legyen terjeszkedni. Egy népesség akkor tud kollektív egzisztenciálisan viselkedni, ha képes terjeszkedni,

Mások, akik a nemzet létre pályáztak apriori kategóriában nem voltak ez elől kizárva, náluk a biztos jele az volt, hogy olyan politikai entitáshoz tartoztak, akik a 19. század nyelvét véve ki voltak zárva bizonyos dolgokból és pusztulásra voltak ítélve,

A nemzet mint újdonság 5. Az 1830 és 1870 közötti nemzeti elv átrajzolta Európát, de ez az elv különbözött attól, amit a nacionalizmus hirdetett, Massimo d’Azeglio”. „Megteremtettük Olaszországot, most olaszokat kell csinálnunk.” Pilsudski: „Az állam teremti meg a nemzetet és nem a nemzet az államot.”

A népi proto-nacionalizmus 1. B. Anderson „képzelt közössége”, azért jött létre, hogy betöltse azt az érzelmi űrt, amelyet a valóságos emberi közösségek és kapcsolatok szétesése, fölszámolódása vagy elérhetetlensége következtében támadt.

A népi proto-nacionalizmus 2. A proto-nacionalizmus 1. Vannak a „lokális feletti” struktúrák, ahol az emberek életük nagy részt leélték, 2. Az államhoz és az intézménykehez szorosan kötődő csoportok voltak, akik rendelkeztek szótárral és akik képesek voltak a dolgok popularizációjára, Ezek nem voltak azonosak a modern nacionalizmussal,

A népi proto-nacionalizmus 3. Ha létezik irodalmi és közigazgatási nyelv, akkor a előbb-utóbb a proto-nacionalizmus kötőelemévé válik Benedikt Anderson szerint: 1. Az elit olyan közösségét hozza létre ez a nyelv, amely előbb utóbb egy nyelvi zónával vagy területtel kapcsolódik össze, 2. A közös nyelv természetesen fejlődött ki és nem kreált volt, nyomtatott, ezért olyan illúziót adhatott miszerint ez örökké létezett, 3. Az uralkodó osztály és az elit hivatalos nyelve vált általában a modern államok tényleges nemzeti nyelvévvé. A nagy kiterjedésű államok azoknak a népessége túl heterogén volt a dolog,

A kormányzati nézőpont A modern nemzet számára a faj és az etnicitás nem túl bonyolult dolog, 1. A kijelölt csoportoknak modern választóvonalként szolgáltak mind horizontális, mind vertikális értelemben is. A modern nacionalizmust megelőzően inkább társadalmi rétegeket és nem közösségeket választottak el egymástól, 2. A látható etnicitás sokkal gyakrabban jelenti a másik csoporttól való megkülönböztetést. Saját nemzetünk sokféleségét eltudjuk fogadni, de másét már nem, 3. Az ilyen negatív etnicitás irreleváns a proto-nacionalizmus számára. A vallás paradox módon egy-két proto-nacionaizmus cementje és egy-két modern nemzeté is,

A kormányzati nézőpont 2. A történelmi nemzet a legerősebb zsargon, amit el lehetett élni ebben a rendszerben, és amit a 19. században használtak. Különösen, ha összekapcsolódott egy későbbi fogalommal az államalkotó nép fogalmával Staatvolk, Érdemes különbséget tenni a nemzeti historitás közvetlen és közvetett hatásai között. A politikai nemzet, amely kialakítja a nép szókincsét nem volt több, mint a lakosság egy nagyon szűk kisebbsége, Ahol volt proto-nacionalizmus ott könnyű volt a dolgokat átvenni és használni, Egyetért Gellnerrel a nacionalizmus látszólagos ideológiai uralma optikai csalódás. Nem létezik nemezetek világa csak az a föld, ahol néhány potenciális nemzeti csoport kizár másokat,

A kormányzati nézőpont 3. A modern állam olyan lehetőleg összefüggő terület, amelynek lakossága felett hatalmat gyakorol és határok választják el másoktól, A lakókat közvetlenül irányítja ez az állam nem pedig közvetítő rendszerek és autonóm testületek révén, Folyamatosan figyelnie kellett az állampolgárainak a véleményére, A modern rendszernek a családnak nagyon elbujtatott helyen kellett élnie, hogy ne találja meg. A köztulajdonú vasút és az oktatás és a katonaság,

A kormányzati nézőpont 4. Az államok és az uralkodó osztályok szempontjából két fontos dolog, ami számít, 1. Új típusú technikai dolgokat vetett fel a kormányzat, 2. Mit jelent az állammal való azonosulás. A választójog kérdése egyre fontosabbá válik. Az államérdek olyan dolog lett, amitől maga az állam is függött a polgáraitól, vl

A kormányzati nézőpont 5. A hatalmon lévőknek nem egyszerűen csak új legitimációt kell szerezni, A néppel nemzettel történő divatos azonosulás volt a lényeg, A hagyományos legitimitások meggyengültek, Az államnak annál inkább szüksége volt polgárainak vallására a patriotizmusra, minél inkább igényt tartottak a polgárok támogatására, A patriotizmus eredeti, forradalmi-népi eszméje inkább az államra, mint a nacionalizmusra épült, A népszámlálásokon a nemzeti nyelvet is válasszanak az emberek, ez váratlan volt, A modern állam technikai igényei segítették a nacionalizmus kibontakozását,

A nacionalizmus átalakulása (1870- 1919) 1. Minden nemzetnek egy államot, de csak egy államot egy nemzetnek - Mazzini a 19. század közepe, Az nacionalizmus három dologban különbözött Mazzini nézeteitől, 1. Feladta a „küszöbelvet”, akik nemzetnek nevezték magukat, azok kérték ezt a lehetőséget, jogot, 2. Az ahistorikus megközelítés miatt a nyelv vált a nemzetalkotás legfontosabb elemének, néha egyetlen kritériumának, 3. Nem annyira nem állami mozgalmakat érintette a nemzet és a zászló politikai jogainak hirtelen megváltozása, melyet a 19. század végén a nacionalizmusnak neveztek, vl

A nacionalizmus átalakulása (1870- 1919) Miért lett a nyelv a központi kérdés 1. 19. században a nacionalista mozgalmai alapvetően értelmiségiek voltak, 2. A romantika szenvedélye járta át Európát és a nép lett a fontos szereplő a romlatlan nép, A. a népi kultúra reneszánsza mitizálta a parasztságot (Hroch), B. a nemzeti eszmének elkötelezett aktivisták jelentek meg, C. Kibontakozott a mozgalom, 3. Hiányoznak a századvégéig a hatásoso elméletek és az álteóriák. A faj és a nyelv könnyen összekeverhető. Színre léptek a 80-as években az antiszemiták és a rasszisták. A fajt is a nemzeti szinonimájaként használták, A nyelvi és az etnikai nacionalizmusok erősítették egymást, Vl

A nacionalizmus átalakulása (1870- 1919) 1870 -1914 között a nacionalizmus gyorsan megerősödött, 1. A tradicionális csoportok ellenállása a modernitás ellen, 2. a fejlett országok urbanizációs csoportjai, 3. a migrációban részt vevők, akik teljesen új helyre kerültek és mint csoportok lézengtek, A fontos az írott nyelv, illetve a közéleti nyelv, Az alsóbb osztályok körében a baloldali és liberális nacionalizmus lassan átalakult egy soviniszta, idegengyűlölő radikális jobboldali mozgalommá,

A világháború és a monarchia Az Osztrák-magyar Monarchia szétesése, A nemzeti tudat kialakulása kapcsolódott a társadalmi és politikai tudatosodással, még 1918-ben is a kettő szorosan kötődött egymáshoz, A nemzeti tudat fejlődése nem lineáris és nincs kapcsolatban más tudati elem fejlődésével, 1918-ben a társadalmi forradalom nélküli függetlenség megszerzése, a veszteseknél az előbbi végig is söpört,

A nacionalizmus csúcspontja 1919-1950