Közel-Kelet és Észak-Afrika
Iszlám fundamentalizmus XIX. Század eleje – szembesülés az elmaradottsággal. Két lehetőség a kitörésre: a/ Nyugati típusú modernizáció b/ Iszlám fundamentalizmus Tömegmozgalom – radikalizálódás Iszlám állam?
A kőolaj rövid története Koncessziók „Hét nővér” (Exxon, Mobil, Chevron, Texaco, Gulf Oil, Shell, BP) OPEC (1960) – 13 ország, ebből 7 arab (1967 – OAPEC) Erősödő befolyás termelés és ár fölött 1973: olajár-robbanás
Olajárrobbanás hatásai Az arab országok arany évtizede 1973 és 1985 között. Kis olajexportőr, nagy olajexportőr, olajkincs nélküli. Importhelyettesítő iparosítás
Olajár-csökkenés hatásai Szembe kellett nézni a problémákkal: Egyéb jövedelmek csökkenése, Beruházások forráshiánya Nemzetközileg nem versenyképes termékek Magas népességnövekedés
A főbb gazdasági szektorok fejlődési potenciálja 1.Kőolaj, földgáz Exportbevételek 80-90%-a. Olajár-ingadozás kiszámíthatatlan hatásai
Tartalék (mrd)TermelésExport 1Szaudi Arábia ,418,71 2Irak 1152,0131,511 3Kuvait 98.82,5112,27 4Irán 96.44,142,64 5Egyesült Arab Emir.62.82,8102,36 6Oroszország54.39,226,72 7Venezuela47.62,992,45 8Kína30.63,66- 9Libia301,61,313 10Mexikó26.93,851,89 11Nigéria24.12,5122,28 12Egyesült Államok228,73- 13Algéria12.71,81,710 14Norvégia10.13,272,93 15Indonézia Angola 9 17Brazilia Omán Kanada 5.63,28 20Katar 5.61,013
2. Egyéb szektorok 40 mrd USD, 1/3-a Izrael Vegyipar – petrolkémia, foszfát Textil ás ruházat – MFA utáni korszak Egyéb feldolgozóipar – FDI hiánya Agrárexport – európai piac, de… Turizmus – kedvező adottságok, de.. Egyéb szolgáltatások
Reformok az arab országokban 1. Demokratizálódás? 2. Strukturális változás a gazdaságban Élenjáró: Marokkó, Tunézia, Egyiptom és Jordánia