EURÓPAI TÖRTÉNELEM és KULTÚRA Vándor János 2011/ félév

3 Alapkérdések: Létezik-e Európa? Létezik-e egységes Európa? Létezik-e „európaiság”? Európai identitás? Létezik-e európai történelem? Létezik-e európai kultúra? Honnan jöttünk? Hová megyünk? Mit viszünk a batyunkban?

4 Honnan jött, hová tart a humán társadalom? Milyen a humán társadalom környezete? Milyen rendszerben is élünk?

5 A társadalom fogalma

6 A társadalmi rendszer / társadalom Kialakulása Fogalma Fejlődése

7 A történelem

8 A társadalmi rendszer alakulása = az emberiség fejlődése = Európa kiemelkedése

9 A kultúra

10 _____________________________________________ Ókor Középkor Újkor Legújabbkor A természeti és társadalmi környezet egymáshoz való arányának és viszonyának változása az emberi történelem folyamatában*

A földtörténet … és az ember eredete

12 Európa fogalma

13 Az európai paradigma * minden közösség (nép, nemzet, stb.) megkülönbözteti magát másoktól * a „mi” tudat átalakulása/fejlődése * Európa kiemelkedése

14 „Európa” fejlődése Az őskori és ókori Európa Középkor Újkor Legújabb kor

15 „Európa” fejlődése 2. A gazdasági-társadalmi „kiugrás” A kultúra és művészet --- a racionális gondolkodás kiemelkedése Hétköznapi élet kultúrája

16 A műszaki-tudományos fejlődés és a társadalmi haladás összefüggése – a technológiai fejlődés tükrében

17 A műszaki-tudományos haladás (1) I.Őskor a kezdetek – a kőkorszak (kb. i.e ig) legelső közösségek városok kialakulása (kb. i.e ) kézművesség réz és bronz öntözés városi kézművesség építés tudás átadása az antik Görögország és Róma hozzájárulása a műszaki fejlődéshez (kb. i.e. 500 – i.sz. 500) vasmegmunkálás műszaki szerkezetek alkalmazása mezőgazdaság építkezés egyéb területek

A B C D E F Z H I K L M N O P Q R S T V X

28 A műszaki-tudományos haladás (2) II.A középkortól 1750-ig középkori haladás ( ) újítások erőgépek mezőgazdaság és kézművesség építészet katonai technológia közlekedés távközlés a nyugati technológia kiugrása ( ) a reneszánsz a gőzgép kohászat és bányászat új termékek mezőgazdaság építészet közlekedés és távközlés kémia

A ma

33 Eppur si mouve Cogito ergo sum

Az Enciklopédia címlapja

37 A műszaki-tudományos haladás (3) III.Az ipari forradalom gépesítés szélmalom gőzgépek elektromosság belsőégésű motorok kőolaj az ipar fejlődése kohászat gépészet textilipar vegyipar mezőgazdaság általános mérnöki tevékenység/építészet közlekedés és távközlés katonai technológiák

James Watt gőzgépe, 1788

1803 Trevithick London Steam Carriage Technical Data. The engine is a high pressure simple expansion steam engine with feed water pump, heater and steam blast. A cylindrical boiler is mounted overhanging the rear axle, made from 6.5 m.m. thick wrought iron. Single cylinder, double acting, mounted horizontally, inside the boiler, made from cast iron. Spring operated four way valve for steam. The engine runs in one direction only. Engine.Working pressure:2 bar Cylinder bore:140 m.m. Stroke:762 m.m. Capacity:11.7 litres x 2 Power:3 h.p. (2 kW at 50 rpm) Fuel:coal Steering:Tiller directed to single front wheel. Transmission:Separate gear drive to each rear wheel. Driver can select drive to either or both wheels. Brake:Driver operated lever applying a block to the rim of the flywheel. Speed:13 kilometres per hour. Range:About 15 km with 180 litre water tank. Dimensions. Length:4,905 m.m. Width:2,184 m.m. Height:3,454 m.m. Driving wheel diameter: 2,438 m.m. Weight empty: 1.9 tonnes. Chassis:Wrought iron and wood sandwich. Body:To carry up to eight people. Cost in For building the coach less the engine: Ł207. Shipping engine from Falmouth to London: Ł20 14s 11d. Cost of engine:Not known. Information supplied by T. Brogden, Macclesfield return to list A R. Trevithick által tervezett vasúti jármű rajza és példánya (Coalbrookdale, 1803

40 Európa – a centrum – a 19. században Európa és a külvilág. A kapcsolatok hasznaEurópa és a külvilág. A kapcsolatok haszna Európa számáraEurópa számára a külvilág számáraa külvilág számára Az európai gazdaság állapota – a külső területek fejlődése --- az egyenlőtlen csere elmélete (20. század)Az európai gazdaság állapota – a külső területek fejlődése --- az egyenlőtlen csere elmélete (20. század) Az európai szellem térnyerése/hódításaAz európai szellem térnyerése/hódítása –A gyarmatosítás társadalmi-kulturális következményei

41 Európa – a centrum – a 19. században Európa belső fejlődése – a fejlődési súlypontok eltolódása Németország feléEurópa belső fejlődése – a fejlődési súlypontok eltolódása Németország felé A gazdasági fejlődés zsugorodó területe, a kibontakozás földrajzi és gazdasági korlátjai, az ellentétek kiéleződéseA gazdasági fejlődés zsugorodó területe, a kibontakozás földrajzi és gazdasági korlátjai, az ellentétek kiéleződése Az európai hatalmi viszonyok – a Bécsi Kongresszus teremtette erőegyensúly – megbomlása --- a Monarchia lesüllyedéseAz európai hatalmi viszonyok – a Bécsi Kongresszus teremtette erőegyensúly – megbomlása --- a Monarchia lesüllyedése

42 Európa – a centrum – a 19. században Az európai kultúra találkozása más kultúrákkalAz európai kultúra találkozása más kultúrákkal Idegen kultúrák elfogadása/befogadásaIdegen kultúrák elfogadása/befogadása Ázsia felemelkedéseÁzsia felemelkedése Amerika eljöveteleAmerika eljövetele

43 A műszaki-tudományos haladás (4) IV.A XX. század fejlődése tűzelőanyagok és áram iparosodás és innováció élelmiszeripar és mezőgazdaság építészet közlekedés távközlés katonai technológiák űrkor (space age) technológia (1945 után) energiaforrások anyagmegmunkálás automatizálás és számítógépek élelmiszertermelés közlekedés és hírközlés katonai technológiák (hadiipar) űrkutatás a technológia és a környezet nukleáris technológia népesedési problémák társadalmi feszültségek környezeti problémák

44 A műszaki-tudományos haladás (5) A XX. század második felének műszaki-tudományos fejlődése: áttörés minden szinten a génektől az ősrobbanás reprodukálásáig

45 A műszaki-tudományos haladás (5) A XXI. század technológiája - merre tartasz ember(ke)???

46 Európa és a XXI. század Miként képes (képes-e) talpon maradni Európa a globális versengésben? Miként alakulhat az európai társadalom? Van-e – egyáltalán – (tovább)fejlődési lehetőség az emberiség számára?

World Economic Statistics at a Glance World GDP (PPP): $65 trillion GDP Growth Rate: 5.2% Growth Rate of Industrial Production: 5% GDP By Sector: Services- 64% Industry- 32% Agriculture- 4% GDP Per Capita (PPP): $9,774 Population: 6.65 billion The Poor (Income below $2 per day): 3.25 billion (approximately 50%) Millionaires: 9 million (approximately 0.15%) Inflation Rate - Developed Countries: 1% - 4% Inflation Rate - Developing Countries: 5% - 20% Unemployment - Developed Countries: 4% - 12% Unemployment & Underemployment - Developing Countries: 20% - 40% Sources: CIA World Factbook, IMF, UNDP 47

Population: 731,000,000 (11% of the World) NominalNominal (Currency) (US$): Currency NominalCurrency $ trillion (2010) (32,4% of World) GDP /capita Nominal (Currency) (US$): NominalCurrencyNominalCurrency $27,250 (2010) GDPGDP (PPP) (US$): PPP GDPPPP US$US$ trillion (2009) US$ GDP/capita (PPP) (US$): PPP $27,383 (2009) Annual growth of per capita GDP: 2.8% (2006) Income of top 10%: 27.5% MillionairesMillionaires (US$): Millionaires 2.9 million (0.41%) UnemploymentUnemployment: Unemployment 10.0% (Nov 2009) Estimated female income: income 56.7% of male

The World’s Population - UN 2008 estimates and medium variant projections (in millions) YearWorldAsiaAfricaEurope Latin America Northern America Oceania 20006,115 3,698 (60.5%) 819 (13.4%) 727 (11.9%) 521 (8.5%) 319 (5.2%) 31 (0.5%) 20056,512 3,937 (60.5%) 921 (14.1%) 729 (11.2%) 557 (8.6%) 335 (5.1%) 34 (0.5%) 20106,909 4,167 (60.3%) 1,033 (15.0%) 733 (10.6%) 589 (8.5%) 352 (5.1%) 36 (0.5%) 20157,302 4,391 (60.1%) 1,153 (15.8%) 734 (10.1%) 618 (8.5%) 368 (5.0%) 38 (0.5%) 20207,675 4,596 (59.9%) 1,276 (16.6%) 733 (9.6%) 646 (8.4%) 383 (5.0%) 40 (0.5%) 20258,012 4,773 (59.6%) 1,400 (17.5%) 729 (9.1%) 670 (8.4%) 398 (5.0%) 43 (0.5%) 20308,309 4,917 (59.2%) 1,524 (18.3%) 723 (8.7%) 690 (8.3%) 410 (4.9%) 45 (0.5%) 20358,571 5,032 (58.7%) 1,647 (19.2%) 716 (8.4%) 706 (8.2%) 421 (4.9%) 46 (0.5%) 20408,801 5,125 (58.2%) 1,770 (20.1%) 708 (8.0%) 718 (8.2%) 431 (4.9%) 48 (0.5%) 20458,996 5,193 (57.7%) 1,887 (21.0%) 700 (7.8%) 726 (8.1%) 440 (4.9%) 50 (0.6%) 20509,150 5,231 (57.2%) 1,998 (21.8%) 691 (7.6%) 729 (8.0%) 448 (4.9%) 51 (0.6%)

50

Európai a világ politikai térképén A „jelenlét” meghatározói: Politikai erőPolitikai erő Gazdasági képességek (erő, teljesítmény, kereskedelmi és/vagy segélyezési képességek, innovációs képességek, stb.)Gazdasági képességek (erő, teljesítmény, kereskedelmi és/vagy segélyezési képességek, innovációs képességek, stb.) A „magamutogatás” képessége – teljesítményeA „magamutogatás” képessége – teljesítménye A „puha hatalom” megjelenítési képességeA „puha hatalom” megjelenítési képessége Maga a jelenlét (Európai Külügyi Szolgálat) és a tagállami „hozzáadott értékek”Maga a jelenlét (Európai Külügyi Szolgálat) és a tagállami „hozzáadott értékek”

Spending ($bil.)Spending per person ($)Population (mil.)[1] United States , European Union [2] Britain France China ,320 Germany Russia Italy Saudi Arabia 29.01,15224 India ,169 South Korea Australia Canada Brazil Spain A katonai szféra adatai

Európa és a 21. század 53 Az európai tudomány – a világban: Az európai tudomány jelene A tudomány és a hasznosítás összefüggései, kérdései Az európai K + F – nemzetközi összehasonlításban --- a kutatási irányok és az eredmények hasznosításának ellentmondásai Az EU K + F programjai --- az európai jövő

54 Köszönöm figyelmüket!