A GYERMEKVÁLLALÁS HATÁSA A CSALÁDI JÖVEDELEMRE MAGYARORSZÁGON Reizer Balázs Béla és Seres Gyula Szociális munka, szociálpolitika szekció április 15. ZsKF - Országos Tudományos Diákköri Konferencia

Motiváció Eddigi tapasztalatok A minta tulajdonságai és a feltételezhető torzítások A gyermekvállalás jövedelmi hatásai –Panel becslés –Instrumentális becslés Konklúzió Tartalom 1

Motiváció 2 A gyermekvállalás vizsgálata a demográfia érdeklődésének homlokterében áll. A mikroszintű viselkedés egyik meghatározója a gyermekvállalás (várható) jövedelmi hatása. Magyarországon ilyen jellegű kutatás eddig nem készült. (1)A gyermekvállalás rövid távon negatívan hat a háztartás jövedelmére. (2) Ezen belül a felnőtt férfi háztartástag nagyobb eséllyel választ jövedelmezőbb munkahelyet.

Szakirodalmi előzmények 3 A szakirodalom elsősorban csak a szülő anya jövedelmére fókuszál a munkába való visszahelyezkedés után Eredmények 1.A bérhatás megközelítőleg -10 és -14 százalék közé esik. 2.A bérhátrány mintegy öt év alatt tűnik el. A gyermekvállaló háztartások munkaerőpiaci stratégiája eltérhet a gyermeket nem vállalókétól

Magyar adatok 4 Magyarországon között a szülő nők átlagosan 4,7 évig voltak távol a munkaerőpiacról, s részesültek ezalatt valamilyen gyermeknevelési támogatási formában. Konkrét jövedelmi eloszlást vizsgáló kutatások még nem születtek Legmegfelelőbb adatbázis: az Életünk fordulópontjai első illetve második hulláma Megfigyelhetjük a családokat a gyermekvállalás előtt és utána Több mint 600 megfigyelt gyermekvállaló háztartás

A gyermek vállalás hatása 5 A gyermekvállaló családok munkaerőpiaci stratégiája eltérhet a gyermektelenektől A nő „rugalmasabb” munka helyet választ, ha szeretne gyermeket vállalni A gyermekvállaló nők családcentrikus férfit választanak, akkor is, ha alacsonyabb a jövedelmük Az eltérő életstratégia lefelé torzítja a gyermekvállalás parciális hatásának becslését Megoldás: Panel-regressziók, Instrumentális becslések

Relatív szegénység 2004-ben II. kevesebb, mint a medián Közép- jövedelm űek több, mint a medián 50%-a75%-a125%-a150%-a Összesen Relatív szegénység 2001-ben (alatta %-os eloszlás) keveseb b, mint a medián 50%-a ,88%19,30%9,84%5,65%2,34% 75%-a ,58%28,31%19,72%7,41%1,97% Közép- jövedelműek ,70%22,28%22,97%12,76%11,30% keveseb b, mint a medián 125%-a ,08%25,64%29,46%23,80%10,02% 150%-a ,91%14,21%22,66%24,56%31,66% Összesen ,53%21,63%20,15%14,63%11,06% Jövedelemdinamika 6

Férfiak munkavállalási stratégiája 7 A férfi házastárs munkát vált két időszak között (1)(2)(3) A két időszak között 0.573*** 0.651*** gyermek születik(0.0860)(0.0906)(0.0923) Férfi háztartástag legmagasabb végzettsége 8 általános-1.068*** (0.0638) Szakmunkásképző-0.877*** (0.0683) Érettségi-0.871*** (0.0592) Háztartástag jövedelmi kvintilise NemIgen Kontrolálás a településekreNem Igen Megfigyelések *** p<0.01, ** p<0.05, * p<0.1

Munkahelyváltás a jövedelmi kvintilisekben 8

Jövedelemhatás 1. 9 A gyermekvállalás hatása a család jövedelmére Változók csak azok a háztartások, ahol szülőkorú nő van A két időszak között ***-0.145***-0.149*** *** gyermek születik Az élettárs munkát vált 0.410***0.411*** Munkaváltás*gyermekvállalás Kontroll nincs van Keresztmetszeti Megfigyelések 1802 *** p<0.01, ** p<0.05, * p<0.1

Jövedelemhatás A gyermekvállalás hatása a háztartások jövedelmi osztályaira Változók csak azok a háztartások, ahol szülőkorú nő van A két időszak között ***-6.759***-3.992***-3.240*** gyermek születik Az élettárs munkát vált 3.900***5.918*** Munkaváltás*gyermekvállalás * Kontroll nincs van Keresztmetszeti megfigyelések 1802 *** p<0.01, ** p<0.05, * p<0.1

Instrumentális becslés Instrumentumok –Egy összetett változó 12 dummy változóból: a megkérdezettek honnan kapnak segítséget (gyerekeiket kivéve). Mivel csak az első hullámban áll rendelkezésre, panelbecslést nem alkalmazhatunk. –További kívánt gyermekek száma. 11

Instrumentális becslés *** p<0.01, ** p<0.05, * p<0.1 A gyermekvállalás hatása háztartások jövedelmére Változók(1)(2)(3)(4) Gyermekszám-0.150***-0.225*** *** Felsőfokú végzettség 0.352***0.399***0.287***0.370*** Szakmunkás-0.129*** ***-0.127*** * Max. 8 általános-0.367***-0.418***-0.287***-0.368*** Kontrollnincs van Konstans3.871***4.325***3.754***4.440*** Hullámelsőmásodikelsőmásodik Megfigyelések száma

Instrumentális becslés *** p<0.01, ** p<0.05, * p<0.1 A gyermekvállalás hatása háztartások jövedelmi percentilisére Változók(1)(2)(3)(4) Gyermek születése ***-12.08*** ** Felsőfokú végzettség 18.23***20.15***14.73***19.39*** Szakmunkás-7.687***-7.044***-7.621***-4.597** Max. 8 általános-21.13***-25.99***-16.32***-22.78*** Kontrollnincs van Konstans59.35***62.52***48.92***63.58*** Hullámelsőmásodikelsőmásodik Megfigyelések száma

A gyermekvállalás hatása - összefoglalás  A gyermekvállalás negatívan hat a családok jövedelmére és jövedelmi osztályára. A becsült hátrány 10-16%.  A hatást a férfiak munkavállalási stratégiája enyhíti – elsősorban a magasabb státusszal rendelkezőek körében. 14

Sz ociálpolitikai következtetések „A közgazdaságtan pozitív tudomány de a szakpolitika már nem teljesen” Definiálni kell az édesanya szerepét a családban és a társadalomban A gyermekszám növelése társadalmi prioritás! Tágítani kell az édesanyák döntési lehetőségeit Növelni kell az óvodai és bölcsődei helyek számát,és fenn kell tartani a „bőkezű” családtámogatási rendszert Az apák lehetőségeik szerint ellensúlyozzák a gyermekvállalás jövedelmi sokkját A gyermekszegénység elleni küzdelem leghatásosabb módja az átfogó, tudatos foglalkoztatás politika 15

Köszönjük a figyelmet!