Proteinuria a háziorvos szemével

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Krónikus veseelégtelenség
Advertisements

Predonáció előtti GFR jelentősége
dr. BALLA TÜNDE, dr. BORSICS KÁLMÁN
ABO Institute Az egészségmegőrzés evolúciója. Az ABO Institute forradalmi újítása •Tudáskrízis: –Az orvostudomány összes tudása gyorsabban nő, mint amit.
A terápia specialitása renális hypertoniában Prof. Dr. de Châtel Rudolf egyetemi tanár Semmelweis Egyetem ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest.
Idült vesebetegség felismerésének és beosztásának új hazai irányelve
A VESEELÉGTELENSÉG PROGRESSZIÓJA I
Inzulinkezelés 1-es és 2-es típusú diabetesben Dr. Fövényi József
Kardiovaszkuláris prevenció június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Anticoaguláns terápia a cardiovascularis betegségek kezelésében
Hipertóniagondozás folyamata és stratégiája I.
Albuminuria, proteinuria Uzsoki utcai Kórház, Nephrologiai Osztály
A veseelégtelenség és az össszmortalitás-,
Krónikus veseelégtelenség és kardiovaszkuláris kockázat
Thrombosis profilaxis vesebetegekben
Időskor és a vesebeteg gondozás
A metabolikus szindróma nephrologiai vonatkozásai
RAAS gátlás vesebetegekben
Új trendek a proteinuria vizsgálatában
CT és MR kontrasztanyagos vizsgálatok veszélyei vesebetegekben
A hypertonia és kezelése krónikus veseelégtelenségben
Hypertensiv nephropathia talaján kialakult veseelégtelenség
Schwartz-Bartter szindróma ismétlődő fellépése desmopressin
Dr. Bajcsi Dóra1 egyetemi tanársegéd Prof. Dr. Kemény Éva2
A kardiovaszkuláris kockázat értékelése legyen összhangban az
Serum kreatinin meghatározás problémái
Kardiovaszkuláris rizikó becslése a laboratóriumi gyakorlatban
Nephrológiai gondozásra nem szoruló vesebetegek ellátása
Cardiovascularis betegségek DEOEC Kardiológiai Klinika, Debrecen
Az idült vesebetegség népegészségügyi jelentősége, felismerése,
Családorvosok legfontosabb feladatai
A háziorvos szerepe a dializált, transzplantált betegek ellátásában
Vesetranszplantációs várólistán lévő betegek cardiovascularis állapota
A mikroalbuminuria jelentősége és befolyásolása hypertoniában és
Krónikus vesebetegséggel szövődött diabetes kezelése
Diabetes és proteinuria
Mikroalbuminuria a háziorvosi Klinikai Kémiai Intézet, Szeged
Proteinuriák differenciál
Krónikus vesebetegek ischaemiás szívbetegsége: a nephrologiai
A nephrosis syndroma leggyakoribb okai ( )
A proteinuria fontossága ma XVI. Debreceni Nephrologiai Napok Debrecen, június 1 – 4. Nagy Judit.
25 éve ismert 1-es típusú diabéteszes férfi nephrosis syndromával
Vesebiopsziával igazolt thromboembolizáció
Glomerulonephritisek kezelése, a KDIGO ajánlása
KLINIKAI ALAPISMERETEK BELGYÓGYÁSZAT
Diagnosztikai tesztek szenzitivitása és specificitása, pozitív és negatív prediktív értéke, ROC analízis, a klinikai döntéshozatal folyamata.
TÖBBSZÖRÖS REGRESSZIÓS SZÁMÍTÁSOK II
Diagnosztikai tesztek szenzitivitása és specificitása, pozitív és negatív prediktív értéke, ROC analízis, a klinikai döntéshozatal folyamata.
Többszörös regresszió I. Többszörös lineáris regresszió
A két vagy több független változó elemzéséhez használható különböző módszerek (Dawson, Trapp, 2001)
Többszörös regresszió I. Többszörös lineáris regresszió miért elengedhetetlen a többszörös regressziós számítás? a többszörös regressziós számítások fajtái.
A cukorbetegség: világszerte növekvő járvány
A renális anémia és kezelése dr
Húgyúti fertőzések jelentősége
Dr. Domán József. Vesekárosodás klinikuma Wegener granulomatosisban Domán József dr. Szent Rókus Kórház Belgyógyászat
NEPHROLOGIAI KÉPZÉS – CSALÁDORVOS REZIDENSEK SZÁMÁRA
BELGYÓGYÁSZAT Dr. Jármay Katalin Főiskolai Tanár
UROINFECTIO HÚGYúTI FERTŐZÉSEK.
SLE és vesebetegség Sütő Gábor.
Dr.Szilágyi Attila Sangui-Vet 
A KDIGO új irányelveinek hatása a krónikus vesebetegek ellátására
Szövődmények felismerése, ellátása
Stroke és krónikus veseelégtelenség
72 éves nő. Tüdőfibrosis, nephrosis syndroma
Progresszió-csökkentés, antihypertenzív kezelés
Idült vesebetegség jelentősége, új klasszifikációja, felismerése
Nephrológiai propedeutika fogász hallgatóknak 2015 Dr. Nagy Judit
Paradigmaváltás a nephrologiában: szubspecialitásból népbetegség professor emeritus Prof. Dr. Nagy Judit Pécsi Tudományegyetem, ÁOK II. sz. Belklinika.
Acut tubulointerstitiális nephritisek Prof. Dr. Nagy Judit egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem II. sz. Belklinika és Nephrologiai Centrum, Pécs.
Magyar Hypertonia Regiszter nephrologiai vonatkozások tanszéki csoportvezető egyetemi tanár, részlegvezető, orvos igazgató Prof. Dr. Kiss István.
Előadás másolata:

Proteinuria a háziorvos szemével Mátyus János DNN 2011.06.01.

Háziorvos kérdései Miért fontos a proteinuria szűrése? Mikor ne végezzem, inkább halasszam el a szűrést? Szükséges-e egyúttal a tünetmentes húgyuti fertőzés kizárása ? Tesztcsík alkalmas-e a szűrésre? Milyen vizeletmintát küldjek a laborba? Vizelet mikroalbumin vagy összfehérje vizsgálatot kérjek? Mik a normális értékek? Mikor küldjem nephrológushoz? Hogyan kezeljem? Milyen hazai irányelvekre támaszkodhatok?

Coresh JAMA 2007

Miért fontos az albuminuria/proteinuria vizsgálata? Gyakori, a felnőtt lakosság 8-9%-a érintett praxisonként 100-150 beteg Kezdeti vesekárosodás sokszor egyetlen jele diabetes mikroalbuminuria, asymptomas proteinuria Vesebetegség progressziójának jele minél nagyobb a PU, annál valószínűbb a későbbi ESRD Cardiovascularis rizikó jele mikroalbuminuria hypertoniában, arterioscl. nephrosisban

Indokolatlan a mikroalbuminuria, proteinuria éles elkülönítése ! Hagyományos szemlélet: proteinuria = vesefunkcióromlás rizikótényezője microalbuminuria = cardiovasculáris betegség rizikófaktor De! proteinuria is fokozza, mértékének csökkentése pedig csökkenti nemcsak a renalis hanem a CV rizikót is microalbuminuriás betegek nemcsak a CV betegségek, hanem a későbbi veseelégtelenség szempontjából is fokozottan veszélyeztetettek, A mikroalbuminuria szűrése a CKD korai (1-2. stádium) felismerése miatt is fontos. A mikroalbuminuria fennállása egyértelműen CKD–t jelez - diabetes jelenlététől függetlenül!

CKD klasszifikációjában a GFR és albuminuria kombinálása a javítja a ESRD előrejelzését (Hallan JASN 2009) >10éves követés

Ha a GFR-t és albuminuriát figyelembe veszük, a többi tényező szerepe elhanyagolható az ESRD becslésében

GFR>60 GFR 45-59 GFR 30-44 GFR 15-29 Normal ACR 1 23 52 369 Microalbu-minuria 27 147 449 2202 Proteinuria 196 641 2036 4146

A kombinált eGFR-ACR tábla jól előrejelzi a cardiovascularis halálozást is! Hallan J Nephrol 2010 normál ACR optimalis alacsony mérsékelt mikroalbuminuria mérséklet nagy proteinuria igen nagy

GFR-albuminuria és halálozás, Coresh Lancet 2010 ACR: 14 study n: 105.872 Tesztcsík 7 study n: 1.128.310 Korrigálás: Kor, Nem Rassz CV betegség Hypertonia Diabetes Dohányzás Cholesterin

1. kérdés 50 éves, 5 éve hypertonia miatt kezelt nőbetege cystitises panaszok miatt keresi fel. RR 130/85 Hgmm, láztalan, vesetájak üt-re nem érzékenyek. Vizelet tesztcsík fs:1028, a:2+, nitrit: poz., glu: neg., vér: neg., Mi a véleménye, mit javasol? A. a proteinuriát cystitis okozza, antibiotikum után vizelet tesztcsík kontrollra visszahívja B. a proteinuriát cystitis nem indokolja, subklinikus pyelonephritis valószínű, tenyésztést is végeztet a kontroll során C. a proteinuria elsősorban a koncentrált vizeletminta következménye, és a vizelet nagylaboratóriumi vizsgálatát kéri a kontroll során D. a jelentős proteinuriát a húgyúti fertőzés és a koncentrált vizelet együttesen sem indokolja, nephrológiára utalja

Mikor ne szűrjük az albuminuriát – proteinuriát? átmeneti albuminuriát, proteinuriát, haematuriát okoz; láz, akut intercurrens megbetegedés, tünetekkel járó húgyúti infekció, nehéz fizikai terhelés, kontrollálatlan hypertonia vagy hyperglycaemia, menstruáció, kolpitis szűrést ezek rendezése után lehet elvégezni Ha panaszok miatt keresi fel a háziorvos: ne szűrjük ha csak receptet irat: szűrjük

Kizárandó-e proteinuria szűrésekor a tünetmentes húgyúti fertőzés? Tünetekkel járó pyelonephritis → proteinura (tubularis) kezelés után megszűnik Cystitis: ritkán előfordulhat albuminuria Asymptomás fertőzés: legtöbbször nincs proteinuria, albuminuria Ha asymptomás fertőzés és proteinuria együtt van: mindkettőre hajl. ok (pl. diabetes NP) valószínű Tenyésztés növeli a költséget, késlelteti a PU diagnózisát Nem kell szűrni a tünetmentes fertőzést Carter NDT 2006

Proteinuria szűrésre használható-e a tesztcsík? koncentrált vizelet álpozitív, híg vizelet álnegatív!! pH, egyes gyógyszerek is befolyásolják a színt mikroalbuminuriát nem jelzik Bence-Jones proteinuriát nem jelzik ha pozitív, laborban kell megerősíteni, nem költséghatékony KDOQI, UK-CKD megengedi (kiv. diabetes), többi ajánlás rendszerint nem javasolja Tesztcsík CKD szűrésre nem javasolt Lamb AnnClinBioch 2009

Tesztcsík „trace” v. „1+” proteinuria legtöbbször mikroalbuminuriát jelez reggeli 1. vizelet! Konta Clin Exp Nephrol 2007;11:51-5.

2. kérdés Kontroll során milyen vizeletmintát és vizsgálatot kér a betegétől ill. a laboratóriumtól? A. 24 órás gyűjtött vizeletből mikroalbumin ürítést B. 24órás gyűjtött vizeletből összfehérje ürítést C. reggeli 1. vizelet mikroalbumin koncentrációt D. reggeli 1. vizelet összfehérje koncentrációt E. reggeli 1. vizelet albumin/kreatinin hányadost F. reggeli 1. vizelet összfehérje/kreatinin hányadost

Milyen vizeletmintát küldjünk a laborba és milyen vizsgálatot kérjünk? Proteinuria diurnális ingadozása nagy → 24ó vizeletgyűjtés Ambuláns körülmények közt 24 ó gyűjtés körülményes, nagy hibájú (intraindividuális variancia 150%) Reggeli első minta koncentrációja is jelentősen különbözhet (kritikus differencia 140%) Kreatininra történő korrigálás jelentősen javítja a hibát (kritikus differencia 40%) Valamennyi ajánlás szerint legjobb: reggeli 1. vizelet albumin/kreatinin (uMA/krea = ACR) v. összfehérje/kreatinin (uTP/krea = TPCR) Laboratóriumok automatikusan adják meg ezeket, ha uMA v. uTP kérés érkezik! Addig is az orvos kérje és számolja!

A reggeli random vizelet TPCR és a 24 órás gyűjtött vizelet TP jól korrelál (Ginsberg NEJM 1983)

Labortól ACR vagy TPCR meghatározást kérjünk? 1. Szempontok Diabetes: ACR érzékenyebb (általánosan elfogadott) nem-DM-ban is ACR? a CV morbiditást jelzi Bence-Jones és tubularis PU-t nem jelzi - ezt a TPCR sem ugyanakkor tubuloint. NP is van albuminuria De! non-albumin PU jobban jelzi a kimenetelt („non-selektiv”) az uTP is érzékeny a MA tartományban is PU tartományban a MA kevéssé érzékeny (Methven 2010) Elvileg az albumin assayk jobbak; standardizált calibrator van, a protein keverékre nincs De! ma Mo-n a laboratóriumok közötti variancia az albuminnál nagyobb, mert nem egységes a módszer uTP lényegesen (10x) olcsóbb mint az uMA uMA >0,5g/l felett hígítani kell, 3g/l felett fals neg. (prozone)

Proteinuria vizsgálatok költségei Multistix: 89 pont (kb. 100 Ft/tesztcsík) ACR: uMA/kreatinin 473 pont + 36 pont TPCR: uTP/kreatinin 36 pont + 36 pont haematuriát, pyuriát is jelzi

Hazai helyzet: QualiCont 2007. évi adatai (v.Oláh A. DNN 2009) CV 25-50% oka: 8-12 féle reagens, nem CRM470 kalibrátor! OL, RO: mérések pontossága megfelelő, csoport CV <~10%

A TPCR jobban korrelál a napi proteinuriával, mint az ACR és érzékenyebben a jelentős (0,5-1g/n) proteinuria kimutatására Methven NDT 2010.

A TPCR ugyanolyan jól jelzi a renalis és CV kimenetelt mint az ACR Methven AJKD 2011 Eddig ez az egyetlen ilyen vizsgálat CKD-ben!

Mi a uMA/krea és a uTP/krea referencia értékei, ezek hogyan viszonyulnak a napi albumin és összfehérje ürítéshez? Vizelet teszt- csík TPCR mg/mmol összfehérje ürítés mg/24ó ACR albumin mg/24 ó Normális tartomány negatív < 15 < 150 < 2,5 (férfi) < 3,5 (nő) < 30 Mikroalbuminuria „trace” <15 15-45 <150 150-450 2,5-30 (ffi) 3,5-30 (nő) 30-300 Proteinuria= (makroalbuminuria) jelentős nephrotikus 1+ 2+ 3+ > 45 >100 > 350 > 450 > 1000 > 3500 > 30 >70 > 300 >700 (napi 1500 ml vizelet és 10 mmol kreatinin ürítéssel számolva)

ACR-t v. TPCR-t kérjünk? Mikor szükséges ismételni? A proteinuria szűrésére a TPCR meghatározása javasolt. Pozitív esetben (TPCR > 45 mg/mmol) a TPCR reggeli első vizeletmintából történő ismétlése szükséges (amennyiben az első vizsgálat nem abból történt). Jelentős proteinuria esetén (TPCR > 100 mg/mmol) ismétlés nem szükséges. A mikroalbuminuria szűrése céljából az ACR vizsgálata javasolt. Pozitív esetben (ACR > 2,5 mg/mmol férfiban ill. >3,5 mg/mmol nőben) reggeli első vizeletmintából történő ismétlése szükséges (akkor is, ha az első vizsgálat abból történt, kivéve, ha az ACR >70 mg/mmol).

Mivel kövessük a proteinuriát? A proteinuria ill. mikroalbuminuria mennyiségi megítélése követése céljából a reggeli első vizeletminta ACR ill. TPCR vizsgálata javasolt. A vizelet 24 órás gyűjtése a mindennapi háziorvosi gyakorlatban rendszerint szükségtelen. Mikroalbuminuria tartományában (ACR < 30 mg/mmol, TPCR < 45 mg/mmol) az ACR követése javasolt, a PCR használata kerülendő (kevésbé érzékeny). Proteinuria (ACR >30 mg/mmol, PCR >45 mg/mmol) esetén a követésben a TPCR használata javasolt (megbízhatóbb és lényegesen olcsóbb).

Proteinuria (TPCR) vizsgálata: mikor? Vesebetegségre utaló tünetek, gyanú jelentkezésekor; klinikai tünetek (haematuria, oedema, hypertonia) emelkedett serum kreatinin, eGFR < 60ml/p szisztémás betegség gyanú (SLE, vasculitis, amyloid) tisztázatlan okú jelentős hypercholesterinaemia tisztázatlan okú thrombosis, tüdő-embolia familiáris vesebetegség, végstádiumú CKD rokon vesekárosító gyógyszer alkalmazásakor (pl. NSAID) Proteinuria megerősítésére ACR > 30mg/mmol tesztcsík >1+ Proteinuriás vesebetegség követése TPCR >45 mg/mmol

Mikroalbuminuria (ACR) vizsgálata: mikor? CKD korai felismerése nagy rizikója esetén (évente) cukorbetegség (kiv. I. típ. diabetes első 5 év) hypertonia manifeszt érbetegség (coronaria, agyi, alsóvégtagi) Nem-proteinuriás CKD (progresszió és CV rizikó mérés) GFR < 60ml/p, egyéb tünet hiányában is GFR > 60ml/p/, CKD igazolt/gyanított (pl. vese UH) Mikroalbuminuria megerősítése tesztcsík: „trace”, 1+ urina TPCR: 15-45 mg/mmol Mikroalbuminuriás CKD követése 2,5 (ffi)-3,5 (nő) < ACR < 30 mg/mmol

3. Kérdés Mikor indokolt a beteg nephrológiai szakrendelésre utalása a proteinuria miatt? A. NIDDM betegben TPCR 100mg/mmol, PU 1 g/nap B. ACR 20mg/mmol, 0,2 g/n albuminuria IDDM fiatalban C. TPCR >45mg/mmol v. PU>0,5 g/n + mikrohaematuria D. A és C helyes E.:Mindegyik esetben

Mikor szükséges a proteinuria miatt nephrológiai beutalás? Sürgősséggel: nephrosis sy proteinuria mellett haematuria és emelkedő Scr Diabeteses betegben, ha PCR > 350 mg/mmol (proteinuria >3,5 g/nap) Nem-diabeteses betegben, ha a PCR >100 mg/mmol (proteinuria > 1g/nap) Proteinuria (PCR > 45 mg/mmol) és haematuria együttes jelenlétekor mindig (GFR-től, diabetes-től függetlenül)

Hogyan lehet csökkenteni a proteinuriát? diabetes és hypertonia jobb beállítása (RR <130/80) diéta: fehérjebevitel csökkentése (hyperfiltr.↓) felnőttben : 0,8 g/kg/nap + u-protein ACEI /ARB haemodin. + direkt podocyta hatás statinok (nagyadagú rosuvastatin nem!) mesangialis sejt hatás Egyéb (spec. esetekben) D-vitamin pótlás, acidosis koorekció cyclosporin: direkt podocyta hatás? NSAID: GFR csökkenés miatt, nem javasolt !!!