eBusiness: az elektronikus üzletvitel informatikai rendszerei PTE KTK GINFO szak Dr. Dobay Péter 2009 őszi félév „Where does the Internet rank in priority? It’s No. 1, 2, 3 and 4.” Jack Welch, CEO, GE

A tárgy főbb témái A/ Az e-gazdaság trendjei: modellek és alkalmazások fejlődése 1. Az e-Commerce-től az e-Enterprise-ig. Az információs rendszer stratégiai jelentősége. 2. Az Új Gazdaság alkalmazás-szemlélete: ICT trendek, korai megoldások Korai modellek: B2C, B2B és konvergenciájuk. A dotcom hullám tanulságai. 3. Az e-Business alapjai: standard modellek. Business to Customer alkalmazások 4. Az e-business alapjai, standard modellek. Business to Business alkalmazások B/ Az e-alapú vállalkozás (e-Enterprise): építés, gazdálkodás, architektúra 5. Az e-Vállalkozás kiépítése. A szükséges átalakulás: vezetés, szervezet. 6. Az e-Vállalkozás architektúrája: Eset: A Yandex-megoldás 7. Az ICT architektúra elemei 8. Vendég-előadó: Szerver-technológiák, adatbázis-megoldások, portál-technikák – a szolgáltató és fejlesztő szempontjai 9. Speciális megoldások: eCrM rendszerek és eSCM rendszerek. Eset: a La-Z-Boy üzleti modell. 10. Speciális megoldások: ERP rendszerek e-moduljai, m-commerce technika 11. ePayment: fizetési megoldások, biztonsági kérdések C/ Rendszertervezés: MIS, e-Business, stratégia 12. IR stratégiai tervezés: az E-Business összetevői. Egyéni esettanulmányok bemutatása 13. KKV-k eBusiness megoldásai: vendég-előadó

A problématér B2B B2C GYÁRTÓK / BESZÁLLÍTÓK VEVŐK / ÜGYFELEK / PARTNEREK End-run/ Direct INTERMEDIARY COMPANIES KÖZVETÍTŐ VÁLLALKOZÁSOK eMarket- space www.ford.com www.gm.com B2B B2C www.jcpenney.com www.ups.com www.dell.com

Az e-megoldás:

Az ICT háttér Forrás: Kutor László BMF NIK Nézzünk utána: Carnation, B2B bevételek Magyarországon? Forrás: Kutor László BMF NIK

Az e-üzletvitel: menekülés előre eCommerce /e-Kereskedelem: Termékek, szolgáltatások ICT megoldásokkal történő értékesítése eBusiness / e-Üzletvitel: Az összes üzleti főfunkció ICT technológiákon dolgozik a cégenbelül és a partnerekkel folytatott kommunikációban. Miért fontos az e-Üzletvitel? Globális verseny folyik piacokért és munkaerőért: az információ és a kommunikációs rendszerek nélkül ez nem megy Valósidejű információközlésre tart igényt mindenki A vevők elvárják, hogy közvetlen kapcsolatban legyenek A piaci munka sok új megoldással gazdagítható A dis-intermediation rövidebb, olcsóbb értékláncot teremt A termékek, szolgáltatások jellemzőiről szóló információk jóval bővebbek, teljesebbek, újszerűek lehetnek A folyamatok pontosak, visszakereshetők, automatizálhatók DE: Emiatt újfajta információs architektúrákra és rendszerekre van szükség

Az e-Kereskedelem Üzleti (kereskedelmi) folyamat, amelynek • során a résztvevő felek elektronikusan (is) érintkeznek • segíti a felek tevékenységét egymáséhoz illeszteni azonos (standard), vagy köztes ICT rendszerekkel • segítik a felek közötti távolsági és időbeli korlátokat átlépni az Internet segítségével: új csatornák, újfajta kapcsolatok Újfajta piaci munka, amely…. • fokozatosan magába foglal minden hagyományos piaci szereplőt Web architektúrák segítségével • átformálja a kereskedelem és a vállalatok közötti üzletkötés minden folyamatát az Internet szolgáltatásaival és a belső ERP, ERP II rendszerek segítségével Az eC-ben INFORMÁCIÓ - ÁRU – SZOLGÁLTATÁS mozog, és elkezdeni, majd folyamatosan épülve fenn kell tartani a KAPCSOLATOT (B2B, B2C, B2A, C2A, …)!

Az e-Üzletvitel A/ variáció: hagyományos üzlet fő belső folyamatait ERP, majd ERP II alapra helyezzük, majd kilépünk és e-alapon kommunikálunk beszállítókkal, vevőkkel, hatóságokkal, bankokkal: Click & Mortar brand Probléma: a hagyományosan gazdálkodók, a lemaradó ICT személyzet ellenállása B/ variáció: a semmiből hozunk létre digitális alapú vállalatot, osztott rendszereken dolgozó beosztottakkal, adatbázisokkal, Web-es szolgáltatásokkal (pure-e cég), globális beszállítókkal Probléma: - ki hiszi el nekünk, hogy jó kis cég vagyunk – „hiszen ez csak egy web-portál”! - eléggé jó-e a globális ICT architektúra, hogy ez biztonságos legyen?

Mi az architektúra-igény a (globális!) működéshez? fejlett Internet technológia; sok felhasználó, olcsó elérés (a „Te piacod” nem egyenlő a PC/Internet felhasználóval!) fejlett logisztika: a terméket ki kell vinni, a pénzt be kell szedni, az igény lökésszerű is lehet, stb.! pénzügyi feltételek: kártyarendszerek, folyószámlák, banki architektúrák fejlett biztonsági rendszerek minden lépésnél Adatbiztonság: adattárak, tudástárak, TM! személyazonosítás (digitális aláírás, biometria) 6. mindennek ICT alapú jogi szabályozása… ÉS PERSZE: ICT szakértők, képzett felhasználók, tapasztalt tanácsadók, vezetői tudás (döntések, tervek, stratégia)

Az e-üzlet réteges ICT felépítése

A menedzsment döntései A szükséges szervezet A menedzsment döntései Az IT, a CIO döntései A fejlesztési és üzemeltetési környezet

Buzzwords Intranet – Extranet - Internet termékek és szolgáltatások online értékesítése elektronikus beszerzés (e-Purchase, e-Supply Chain Mgmt) online banki műveletek tőzsdei tranzakciók e-kereskedelem (e-commerce); e-üzlet (e-business) e-vállalat (e-corporation, e-enterprise) Brochureware, e-bolt (e-store), e-mall, e-auction Brick & Mortar, Brick & Click, Click &Buy (pure-e) business virtuális piactér (virtual marketplace, e-marketplace) elektronikus adatcsere (EDI, Electronic Data Interchange) Real-time interakciók új gazdaság (new economy, networked economy)

Miben változott meg a vállalatok viselkedése? GLOBALIZÁCIÓ Globális marketing, menedzsment; piaci verseny bárhol; globális munkacsoportok, szállítás/beszerzés AZ IPARI GAZDASÁG ÁTALAKULÁSA Tudás- és információ-gazdag termékek, szolgáltatások, újfajta termékek (sőt: „kütyük”); az idő a legnagyobb fegyver és ellenség; rövid életciklusok, zavaros gazdasági környezet. A VÁLLALKOZÁSOK ÁTALAKULÁSA Laposabb, decentralizált, hálózatos szervezetek; rugalmasság; kicsik könnyen érvényesülnek; alacsony tranzakciós költségek; csoportmunkák; egyéni felelősség kibontakozása.

… és akkor jött az Internet: Total online population is 260 million, 42 % is non-English speaker, 60% is non-U.S. About one billion unique documents are on the net. One-third of the European population has access to Internet services Use of the Internet in China increased by 324 percent in 1999 to 8.9 million users. Japanese e-commerce market reached US$3.17 billion in 1999, a 400% increase over 1998. 25 million people spent a total of USD7 billion online on Christmas shopping in 1999. Business-to-business e-commerce in Europe is expected to reach E1.3 trillion by 2004. 90% of all EUcompanies are either using or planning to use ecommerce for sales/marketing. 68% of EU, 90% of Japanese do not speak English

Az eredmény: A vezető 2000 vállalkozási folyamatosan alkalmazza a legújabb Web-es technikákat A „Net-business” modell szerint dolgozó cégek gyors sikereikkel fenyegetik a lemaradókat Ernst & Young survey, 1999: 50.9%-a a vezető 766 gyártónak használ valamilyen e-kereskedelmi megoldást; A „végszerelő” gyártók 92.3%-a használ e kereskedelmi megoldást; az árbevétel kb. 15.1%-a e-ügyletvielből származik. Amit a leginkább használnak: - Ellátási lánc mgmt / Beszerzés eP / Aukciók - Internetes megrendelés eOrder, status, availabity tracking - Beszállítói megrendelések eSCM - Vevőkapcsolat és vevőmegrendelés fogadása eCRM TEHÁT: akár belső, akár vállalatközi munkában minden fontos folyamat rohamosan átterhelődik Web-es megoldásokra: folyamatosan fokozódik a függés az ICT architektúráktól és szakemberektől. Látogassuk meg a CommerceNet-et!

A katalógustól a .com mánián át az e-Vállalatig Egy web-es megrendelés egy cégtől még nem eBusiness Brochureware: 1995-ig a Fortune 500 cégek 34%-a „megjelent” a Web-en, 1996-ban 80% volt fenn (MS IE!). ICT: statikus weblap, szimpla kis multimédia; NINCS interakció, csak telefonszám, fax. eKereskedelem: elindul a tranzakció-kezelés a webhelyen, egy újfajta üzleti forma indul; újfajta ICT megoldásokkal: e-aukció, portálok, gyűjtőlapok, megaportálok, vevő-adatbázisok – nyomkövetés, majd az ePayment. Új „brand” értékű cégek jelennek meg: Amazon, Dell, eBay, Priceline.com, Onsale, Reel.com, stb. Új mktg fogalom: customer care, vevőkapcsolat-menedzsment. Új kihívás: ki a vevő? Valóban ő az? Holnap is ő lesz? eÜzletvitel: az Internetes tranzakciók, interakciók mögé ICT rendszerekre alapozott folyamatokat kell tenni: online adatbázis-kezelés, vevő-adatbázis, email-kezelés, dinamikus weblapok kezelése, rendelésfogadás és visszaigazolás, ATM, stb. Azok a sikeresek, akik már jól működő, ismert, stabil cégek voltak: Cisco, GE, DELL, MasterCard, GM, az autógyártók, a bankok, a nagy könyvkiadók, FedEx, stb. Majd látjuk: a vevő hálás, ha foglalkoznak vele, a gyártás olcsóbb, ha jó a beszállítói lánc kezelése, stb. A FOLYAMATOKAT ÚJRA KELL SZERVEZNI: az új alkalmazások, szoftverek, platformok keverése óriási munkafeladat az ICT iparoknak!

A katalógustól a .com mánián át az e-Vállalatig eEnterprise, az e-alapú vállalat: a B2B, a B2A és a B2C megoldások átszövik a céget, minden alkalmazás e-alapú (eApplications); a teljes értéknövelési lánc „egy hangon muzsikál”; digitális rendszereken keresztül együttműködik beszállítókkal, vevőkkel, partnerekkel, SŐT: esetenként versenytársakkal (competitors): ez a co-opetitive virtual organization! Az együttműáködések globálissá válnak, ezért az ICT megoldásokat standardizálni kell (EDI, Web), vagy köztes-megoldásokat kell működtetni (ERP-k, SAS, majd Java, XML, …). Mindez BPR-t kíván!!! (Hammer-Champy, 1990) Példák: American Express, Dell eVállalat eEnterprise eÜzletvitel eBusiness folyamatok eComm megoldások Katalógusok (brochureware) 1995 1997 1999 2000

Ready, Aim, Fire! A szirének éneke Az eEnterprise szimpla formában igen gyorsan létrehozható: a szokásos 2-3 év helyett néhány hónap alatt egy cég elindul! Tanulni, tanulni, tanulni másoktól: ICT-t, eCommerce-t, mindent! NEM EGYSZERŰ a Web-en üzletelni. Ugyanolyan problémás, mint hagyományosan: de nem lehet kikerülni Mi a teendő? A/ eÜzletviteli stratégia, vízió: miért?? Erősek vagyunk most? Erősebbek leszünk a Net-en? Nem lenne jobb nyugton maradni, kicsit kipofozni a boltot? B/ Üzleti modell, eljárások, alkalmazások kiválasztása: üzleti architektúra. Milyen termék, szolgáltatás, kinek, hogyan? Beszállítók? Terjesztők? Globálisan? Nyelv, kultúra? BPR: vannak belső erőforrásaink ehhez? C/ eICT architektúra: símán kell indulnunk és folyamatosan (24/356) kell működnünk! Van ilyen technológia a mi iparágunkban, a mi piacainkon? Mennyiért? Milyen megbízhatósággal? Értünk hozzá, vagy kilép az összes IT emberünk? Partnereink, vevőink, beszállítóink mit használnak? D/ Újrahasznosítás: van valami ICT vagy e-tapasztalatunk, embereink, architektúra-elemek, alkalmazások? Másoknak olcsón? Elcsábítani, megvenni, átvenni? Lehetne előre szimulálni a dolgot,kiszámolni, működtetni, bérelni egy időre, kicsiben elindulni, akármi? INDULJ MOST, HOLNAP KÉSŐ LESZ! www.hongarije.hu

A menetrend, ha indulni akarunk Piaci trendek, áruk, szolgáltatások, igények Vevő-igények megismerése: piackutatás E-stratégia, vízió Dinamikus üzleti modell felépítése Újrafelhasználható eEljárás-modell Vevő- szegmentáció Termékek, szolgáltatások Branding, terjesztés Vevő Termelés Kiszállítás Újrafelhasználható eAlkalmazás architektúra Újrafelhasználható eAlkalmazás-modellek SCM DB SW- komponensek CRM i-Market hálózat Hoque, 2000

Egy példa: a BC Consulting ajánlása …. Not only the basis of computing has changed, the basis of competition has changed too.” Andrew S.Grove, Chairman, Intel

Nézzünk (keressünk!) adatokat, portálokat! Online consumer sales expanded by more than 23% in 2005 to an estimated $142–$172 billion (eMarketer, Inc., 2005a; Shop.org and Forrester Research, 2005). The number of individuals online in the United States increased to 175 million in 2005, up from 170 million in 2004 (The total population of the US is about 300 million.) (eMarketer, Inc., 2005b; U.S. Census Bureau, 2005). Of the total 112 million households in the United States, the number online increased to 71 million or 63% of all households (2005b; Pew Research Center, 2005). On an average day, 70 million people go online. Around 140 million send e-mail, 8 million have created a blog, 4 million share music on peer-to-peer networks, and 3 million use the Internet to rate a person, product, or service (Pew Research Center, 2005; Pew Internet & American Life Project, 2004). The number of people who have purchased something online expanded to about 110 million, with additional millions shopping (gathering information) but not purchasing (Pew Research Center, 2005). The demographic profile of new online shoppers broadened to become more like ordinary American shoppers (Pew Research Center, 2005; Fallows, 2004). B2B e-commerce—use of the Internet for business-to-business commerce - expanded about 30% in 2005 to more than $1.5 trillion (U.S. Dept of Commerce, 2005). The Internet technology base gained greater depth and power, as more than 42 million households had broadband cable or DSL access to the Internet in 2005—about 38% of all households (eMarketer, Inc., 2005c). Initial public offerings (IPOs) returned, with 233 IPOs in 2004—more than the number of IPOs in 2002 and 2003 combined. The Internet stock group rebounded in value, along with the entire NASDAQ stock exchange, which is primarily composed of technology stocks. The rebound in Internet stocks was led by Google’s IPO, which raised $1.67 billion. Google’s stock opened at $85 on the first day and has since rocketed to the $300 range (Hoovers, 2005; Rivlin, 2005; Elgin, 2005).