Mi akadályozza és mi segíti Magyarországon az internet alapú audiovizuális szolgáltatások terjedését? Rozgonyi Krisztina NHH Tanácstag Hírközlés 2006 CEBC konferencia Budapest,

2 A „TRIPLE-PLAY” PIACTÉR Az elektronikus hírközlés mai vonatkoztatási rendszere Vezeték nélküli Vezetékes HangInternet/AdatAV programok PSTNDSLTVoDSL VoCT V kábel mode m CTV/ DVB- C GSM GPRS/ EDGE 3G/4G DVB- H (?) DVB-T WiFi/ WIMA X PLCFTTx SAT KeskenysávSzélessáv Vezető technológiákKihívó technológiák

3 Az IPTV A „TRIPLE-PLAY” PIACTÉREN A hírközlési piacok trendjei – az IPTV jelentősége KTV szol- gáltató Inkumbens távközlési szolgáltató Internet, IP alapú telefon A hírközlési platformok versenye eddig csak elvi lehetőség volt – a 2006-os év folyamán azonban már a gyakorlatban is elkezdődik Magyarországon. DSL, IP alapú tévé hang- és adatátviteli piacok a KTV-szolgáltatások piacai

4 A DSL hálózaton nyújtott IP TV megoldások szolgáltatói megítélése (az NHH KTV projektjének empirikus vizsgálatai alapján) A KTV szolgáltatók hány százaléka tart az alternatív platformok versenyétől 3-5 éves távon? Az IPTV-től való „félelmek” a nagyobb KTV szolgáltatók esetében az átlagosnál magasabbak!

5 AZ IP TV SZABÁLYOZÁSI HÁTTERE ÉS TÁMOGATÁSA Fiskális intézkedések A szélessávú infrastruktúra kiépítésére irányuló erőfeszítések alapvetően támogatottak és támogathatóak. Az Európai Unió szintjén: - Kedvező versenyjogi megítélés - Közösségi források A hazai szabályozás szintjén: - Tao. Tv. 22/B. § (1) bek. e) pont - fejlesztési adókedvezmény - GVOP-pályázatok

6 AZ IP TV SZABÁLYOZÁSI HÁTTERE ÉS TÁMOGATÁSA - II Közpolitikai intézkedések és jogalkotás Közpolitikai intézkedések: - Nemzeti Szélessávú Stratégia (2296/2005 (XII.6.) Kormányhatározat) Jogalkotás: - hírközlés-szabályozás: Eht.: korszerű, technológia-semleges, versenyközpontú szabályozás. A hírközlési szabályozás az interneten alapuló audiovizuális szolgáltatásokkal összefüggésében alapvetően kedvező környezetet teremt.

7 AZ IP TV TERJEDÉSÉT GÁTLÓ SZABÁLYOZÁSI TÉNYEZŐK A hazai médiaszabályozás általános problémái A hazai médiaszabályozás: Terjesztési mód szerinti szabályozás A „vezetékes” terjesztési mód technológiai diszkriminációja Az Európai Unió médiaszabályozása: Technológiai semlegesség A tartalom és az átvitel szabályozásának szétválasztása Különbségtétel: lineáris és nem lineáris tartalomszolgáltatások

8 AZ IP TV TERJEDÉSÉT GÁTLÓ SZABÁLYOZÁSI ÉNYEZŐK – II A Médiatörvény fogalomrendszere „Műsorelosztás: a műsorszolgáltató által előállított jelek egyidejű, változatlan továbbítása vezetékes (kábeles) hálózaton vagy nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren a műsorszolgáltató telephelyétől, illetőleg a műsorszétosztó hálózat végpontjától elkülönült szervezet közbeiktatásával az arra jogosult felhasználó vevőkészülékéhez, a tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas hálózat segítségével történő jeltovábbítás kivételével. Nem minősül műsorelosztásnak a telekhatáron belüli vezetékrendszer (pl. társasház).” Rtv. 2. § 26.

9 AZ IP TV TERJEDÉSÉT GÁTLÓ SZABÁLYOZÁSI TÉNYEZŐK – III Vételkörzeti korlátozás, must carry Az IPTV „műsorelosztásként” történő minősítésének gyakorlati konzekvenciái: - Az IPTV szolgálatóra is vonatkozik az 1/3-os vételkörzeti korlát - Az IPTV-re is vonatkozik a „Must Carry” szabályozás - Az illetékes miniszter rendeletben szabályozhatja az IPTV- hálózatok műszaki szabványait - EPG – mint „saját információs csatorna” vagy teletext?

10 ÖSSZEGZÉS Az IP TV szabályozási háttere A szolgáltatások fejlesztését segíti: -Korszerű hírközlés-szabályozás -Tudatos hírközlési célrendszer A szolgáltatások fejlesztését gátolja: - Elavult médiaszabályozás - Médiapolitikai koncepciótlanság

11 MEGOLDÁS A médiaszabályozás és a hírközlés-szabályozás szinkronjának megteremtése Feladatok: - A médiaszabályozás felülvizsgálata - Szabályozói szemléletváltás: technológiai kategóriák helyett piaci kategóriák

Köszönöm a figyelmet! Rozgonyi Krisztina