A gyermek erkölcsi fejlődése
Kötelező irodalom Az önszabályozó funkciók alakulása (Szemelvények: 111 – 117. o.) Kognitív fejlődés a gyermekkorban (Szemelvények: 16 – 25. o.) Az erkölcsi fejlődés (Szemelvények: 133 – 141. o.)
Az erkölcs: társadalmi szempontból helyesnek ítélt normák, szabályok összessége, melyek az egyén magatartását szabályozzák.
A korai gyermekkorban a viselkedés: feltétlen reflexes, feltételes reflexes, külső közvetlen szabályozású tanult szokásnormák alapján vezérelt.
Az erkölcsi fejlődés magába fogalja: az erkölcsi ítéletalkotást, és az erkölcsi viselkedést.
Piaget erkölcsi fejlődéselmélete Premorális szint (iskoláskorig): az erkölcsi ítéletalkotáshoz szükséges értelmi képességek még hiányoznak. Erkölcsi realizmus (kisiskolás kor): a jó és a rossz a cselekvés kimenetelétől függ. Állandó szabályok. Erkölcsi szubjektivizmus (serdülőkor): a szabályok helyzetfüggők.
Kohlberg erkölcsi fejlődéselmélete: Prekonvencionális erkölcs: az a jó cselekedet, melyek jó következményei vannak. Szintjei: 1. Büntetések elkerülése. 2. Jutalomorientáció (naiv hedonizmus, ami az egyénnek örömet okoz).
Konvencionális erkölcs: Szintjei: 3. Jó gyerek orientáció (elismerés). 4. Tekintélyorientáció (megfelelni a felnőtt elvárásának).
Posztkonvencionális erkölcs: Szintjei: 5. Általánosan elfogadott erkölcsi normák szabályoznak. 6. Saját választású etikai elvek követése.
Az erkölcs fejlődése: az értelmi fejlődés szintjének, és a társas kapcsolatok tapasztalati szintjének függvénye.
Köszönöm a figyelmüket!