Tápelemvisszapótlás
Liebig törvény N K Ca Mg P Fe Zn
TERMÉS c b TALAJ TÁPANYAG TARTALOM
Mitscherlich törvény csökkenő hozamnövekedés törvénye
Mitscherlich törvény A x - ható tényező pl. műtrágya y - termés A - maximális termés ahol dy/dx = egységnyi hatótényezőre jutó termésváltozás (A-y) = a maximális terméshez még hiányzó rész
Az árbevétel, a trágyázás költségének és jövedelmezőségének alakulás a kiadott trágya mennyiségének függvényében
1 t őszi búza megtermesztéséhez javasolt P műtrágya hatóanyag
Tápanyag-gazdálkodási módok
A műtrágyák tápelemtartalmának érvényesülése az időben
Biológiai módszerek
Üzemi táblákról mintavétel Növényanalízis Üzemi kísérlet tábla felosztása, kezelése, betakarítása (ha) nagy parcella – kevés tápelem kezelés Kezelések, Ismétlések, Elrendezés 1 2 3 4 5 Kezelések Ismétlések I. II. III. IV. Például: kezelés: Kontroll (N,P,K = 0) kezelés: N50, K50, P0 kezelés: N50, K50, P25 kezelés: N50, K50, P50 kezelés: N50, K50, P75
Kisparcellás kísérlet sok kezelés, üzemihez hasonló (100 m2) viszonyok, természetes viszonyok, adott termőhelyre érvényes Mikroparcellás kísérlet Főleg nemesítési célokra (1 m2) Liziméter öntözés és tápelem mozgás, párolgás, (1 m2 – 1m) párologtatás vizsgálata Tenyészedénykísérlet Több talajjal, szabályozott (1-10 kg tömegű talaj) körülmények, kis talajtömeg, kedvező vízellátás
Klimatizált növénynevelő Szabályozott körülmények (Fitotron) fény, hő, páratartalom Vízkultúra kutatás, termelés
Üzemi kísérlet
Kisparcellás kísérlet /1
Kisparcellás kísérlet / 2
Mikroparcellás kísérlet
Tenyészedény kísérlet/1
Fitotron
Vízkultúra (hydroponika)
Talajmintavétel szántóföldön és állókultúrában
KÉMIAI TÁPELEM VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
HIVATALOS MAGYAR MÓDSZER: AL Ammónium-laktát-acetát ecetsavas oldata pH = 3.7 A talaj könnyen oldható foszfor és káliumtartalmának meghatározására szolgál Mérési eredmény: AL-P2O5 mgkg-1 talaj AL-K2O mgkg-1 talaj
P: Savanyú kémhatásánál fogva elsősorban a különböző oldékonyságú Ca-foszfátokat oldja. Vizsgálati eredmények korrekciója pH illetve CaCO3 tartalom alapján. K: Az NH4+ ionok nagy mennyisége leszorítja a talajkolloidok felületéről az ott adszorbeált K+ ionokat. Vizsgálati eredmények korrekciója a talaj kötöttsége (KA) alapján.
KCl és EDTA kioldás 1 M KCl: NH4+-N , NO3--N , SO4- , Mg2+ meghatározására EDTA + 0,1M KCl Zn, Cu, Mn, (Mo, B) komplexképzés
MŰTRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁS
7. 4. 1. 6. 5. 3. 2. Műtrágyázási szaktanácsadás Elvei Módszerei -növényanalízis - talajvizsgálat 4. Műtrágyák Szervestrágyák (mesterséges tápanyagpótlás) 1. Növény kémiai összetétele 6. Kölcsönhatás a növénnyel (mennyiség, minőség) 5. Kölcsönhatás a talajjal 3. Tápanyagfelvétel 2. Tápanyagok a talajban (természetes tápanyag szolgáltatás)
MŰTRÁGYAADAG SZÁMÍTÁS 1. Talajtípus temőhely (I-VI) 2. Növény tervezett termése 3. Tápanyagellátási kategóriák 4. Fajlagos műtrágya hatóanyagígény megállapítása 5. Műtrágyahatóanyag mennyiség kiszámítása 6. Korrekciók 7. Műtrágyázás módja és ideje
Talajtípus - temőhely (I-VI)
Termőhelyi csoportok I. Csernozjom talajok mély termőrétegűek kiváló a vízgazdálkodásuk jó a tápanyag-szolgáltató képességük viszonylag könnyű a művelhetőségük a legigényesebb szántóföldi növények is sikeresen termeszthetők rajtuk II. Barna erdőtalajok jó a tápanyag- és vízgazdálkodásuk megfelelő a művelhetőségük igényesebb szántóföldi növények is sikeresen és biztonságosan termeszthetők rajtuk az eróziós károk agrotechnikai eljárásokkal megakadályozhatók
III. Kötött réti talajok jó tápanyagkészlet, gyenge tápanyag-feltáródás víztartó képességük nagy, vízvezetésük kedvezőtlen felmelegedésük lassú a növénytermesztést az évszakonkénti, főleg a tavaszi magas talajvízállás, valamint a nagyobb esők utáni túltelítődés kedvezőtlenül befolyásolja művelhetőségük kedvezőtlen kora tavaszi vetésű, valamint a tartósan magas talajvízállást és vízborítást nem tűrő növények termesztése nem ajánlatos, de a nagy vízigényű növények biztonságos termesztése is korlátozott IV. Laza, homoktalajok könnyű művelhetőség kedvezőtlen vízgazdálkodás, kis víztartó képesség, tápanyagok túlzott mozgékonysága gyakori a széleróziós kártétel az elérhető termésszint általában kicsi, a termésbiztonság ingadozó a biztonsággal termeszthető növények száma kevés
V. Szikes talajok fizikai és kémiai tulajdonságaik kedvezőtlenek víz- és tápanyag-gazdálkodásuk szélsőséges a viszonylag sikerrel termeszthető növényfajok száma erősen korlátozott a termésingadozás nagy leginkább az őszi gabonaféléket (búza, árpa), a késő tavaszi vetésű növényeket és lucernát, esetleg a repcét termeszthetjük viszonylag biztonságosan gyakran szükséges a kémiai talajjavítás VI. Sekély termőrétegű talajok kevés a tárolható víz mennyisége a termesztés korlátozó tényezője a víz kevés vizet igénylő, rövid tenyészidejű, nyár elején betakarítható növényfajok termeszthetők viszonylag biztonságosan
Növény tervezett termése
Termésszinthatárok az I. termőhelyen (t/ha) Növény I. II. III. IV. V. VI. VII. Búza -4,0 -4,7 -5,7 -6,2 -6,9 -7,7 -8,5 Kukorica -5,0 -6,5 -7,4 -8,3 -9,2 -10,0 Cukorrépa -30,0 -36,0 -42,0 -48,0 -55,0 -62,0 -70,0 Burgonya -15,0 -17,5 -20,0 -22,0 -25,0 -,27,5 Borsó -2,0 -2,3 -2,7 -3,1 -3,5 -4,5 Szója -1,5 -1,7 -2,6 -3,0 Bab -0,8 -0,9 -1,2 -1,4 -1,6 -1,8 Lucerna -23,3 -26,6 -29,9 -33,2 -36,6 -40,0 Napraforgó -3,4 -3,9 -4,4 Repce -3,3 -3,6 Olajlen Silókukorica -26,0 -28,0 -31,0 -34,0 -38,0 -46,0 Egynyári szálas -19,0 -23,0 -27,0 -35,5 A VII. termésszint kategória felső hatását meghaladó termések a VIII. kategóriába tartoznak.
Tápanyagellátási kategóriák
A talaj humusztartalmának határértékei (a N ellátottság megítéléséhez) Szántóföldi termőhely KA Humusz % Igen gyenge Gyenge Közepes Megfelelő jó Igen jó I. -42 -1,50 1,51-1,80 1,81-2,30 2,31-2,80 2,81-3,25 3,26- 42- -2,00 2,01-2,30 2,81-3,30 3,31-3,75 3,76- II. -38 -1,00 1,01-1,25 1,26-1,60 1,61-2,00 2,01-2,50 2,51- 38- -1,25 1,26-1,50 1,51-2,00 2,51-3,00 3,01- III. 38-50 1,26-1,75 1,76-2,55 2,56-3,20 3,21-3,75 51-60 2,51-3,25 3,26-4,00 4,01- 61- -1,75 1,76-2,25 2,26-2,75 2,76-3,50 3,51-4,25 4,26- IV. -30 -0,50 0,51-0,75 0,76-1,00 1,01-1,40 1,41-1,75 1,75- 31-38 0,75 1,01-1,50 V. -1,6 1,61-1,90 1,91-2,25 2,26-2,80 2,81-3,60 3,61- -1,80 1,81-2,10 2,11-2,45 2,46-3,00 3,01-3,80 3,81- 60- 2,31-2,75 2,76-3,20 3,21-4,00 VI. 1,01-1,35 1,36-1,75 1,76-2,15 2,16-2,75 2,76- -1,30 1,31-1,75 2,76-3,25
KA I. II. III. IV. V. VI. AL-oldható K2O mg/1000g Termő hely Igen gyenge gyenge Közepes megfelelő jó sok I. <42 >42 < 150 < 200 151-200 201-250 201-240 251-300 241-280 301-340 281-320 341-380 321 < 381 < II. 43-50 >50 < 120 < 140 < 160 121-150 140-170 160-190 151-180 171-200 191-220 181-210 201-235 221-255 211-250 236-275 256-300 251 < 276 < 301 < III. 151-210 211-300 301-380 381-450 451 < IV. <30 31-38 < 50 < 75 51-75 76-100 76-110 101-140 111-170 141-200 171-250 201-280 281 < V. 38-50 > 51 < 180 181-225 201-275 225-300 276-365 366-445 381-480 446 < 481 < VI. 121-160 161-200 241-290 291-340 341 <
I. II. III. IV. V. VI. AL-oldható P2O5 mg/1000g <1% >1% < 80 Termő hely CaCO3% vagy pHKCl Igen gyenge gyenge Közepes megfelelő jó sok I. <1% >1% < 80 < 120 81-110 121-160 111-150 161-200 151-190 201-240 191-250 241-300 251 < 301 < II. <5,5 pH 5,5-6,5 >6,5 < 45 < 60 < 75 46-90 61-110 76-120 91-130 121-170 131-180 151-200 171-220 181-200 221-280 201 < 241 < 281 < III. < 100 61-100 101-140 141-180 181-220 221-260 221 < 261 < IV. < 50 51-80 81-120 191-230 231 < V. <6,5 pH 51-100 101-150 151-180 VI. < 4 46-75 76-110 76-100 111-145 141-175 101-145 146-190 176-235 146-180 236-276 181 < 276 <
Fajlagos műtrágya hatóanyagígény megállapítása
Növénycsoport N P2O5 K2O Őszi búza 25 10 18 Kukorica 22 9 20 Hüvelyesek 60 15 40 Napraforgó 50 30 150 Cukorrépa Burgonya 90 * A N-igény egy részét a N-kötő mikroorganizmusok fedezik
Őszi búza fajlagos műtrágya igénye hatóanyagban kg/t terméshez Szántóföldi termőhely A talaj tápanyag ellátottsága Igen gyenge Gyenge Közepes Megfelelő jó Igen jó Nitrogén I. 32 30 28 24 20 15 II. 34 27 21 16 III. 33 31 29 26 22 17 IV. 38 36 V. 23 VI. 18 Foszfor 11 7 14 9 25 13 8 10 Kálium 19
Burgonya fajlagos műtrágya igénye hatóanyagban kg/t terméshez Szántóföldi termőhely A talaj tápanyag ellátottsága Igen gyenge Gyenge Közepes Megfelelő jó Igen jó Nitrogén I. 6,0 5,5 5,0 4,5 3,5 2,5 II. 7,0 6,5 4,0 3,0 III. 8,5 7,5 3,7 Foszfor 3,3 2,7 1,8 0,8 5,2 4,2 2,8 2,0 1,1 IV. 3,2 2,2 1,4 Kálium 10,0 9,5 9,0 11,5 11,0 10,5 12,0
Korrekciók
közepes és annál jobb humusz esetén a számított N hatóanyag ELŐVETEMÉNY HATÁSA - Pillangós növények N igényt csökkenti IV és VI kivételével közepes és annál jobb humusz esetén a számított N hatóanyag Csökkenthető: - egyéves pillangós 30 kgN/ha - évelő pillangós 50 kgN/ha - lucerna 2 éves 30 kgN/ha - Nagy tömegű szervesanyag leszántásakor Kukorica szár 5-10 kg/K2O/t szemtermésenként csökkenti Napraforgószár 20-30 kg/K2O/t kaszattermésenként csökkenti Őszi búza szalma 5-10 kg/K2O/t szemtermésenként csökkenti - IV, V és VI termőhelyeken 1 t szárazanyaghoz 8 kg N ha N<150 kg/ha - Pozitív NPK mérleg a fel nem használt NPK 50% -a
AZ ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS HATÁSA 1 év 18 kg/10t N, 20 kg/10t P2O5, 40 kg/10t K2O 2 év 12 kg/10t N, 15 kg/10t P2O5, 20 kg/10t K2O Hígtrágya hatás: N 1,5 kg/m3, P2O5 0,6 kg/m3, K2O 0,9 kg/m3
Nmin módszer A talaj 1 m-es rétegében lávő ásványi (min) N mennyiségét 150 kg/ha értékre kell műtrágya vagy szerves trágya nitrogénnel kiegészíteni az Őszi Búza tápanyagellátásához! min N = NO3- + NO2- + NH4+