A szakképzés és a gazdaság kapcsolata A Magyar Regionális Tudományi Társaság évi vándorgyűlése A városok szerepe a regionális fejlődésben és a versenyképesség erősítésében 1. szekció: A nagy- és középvárosok térszervező funkciói Filep Bálint Szeged, október 27.

Az előadás vázlata  A téma aktualitása  Az alapfogalmak tisztázása - szakképzés - gazdaság – gazdasági fejlettség – területi verseny – térségi versenyképesség  Térségi / települési összehasonlítások  Regionális összehasonlítások  Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye  Győr és Nyíregyháza – térségi szerepkör - demográfiai jellemzők - gazdasági jellemzők - oktatási rendszer  Konklúziók

A téma aktualitása – 2. Nemzeti Fejlesztési Terv, Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2. NFT) két stratégiai célja: - a tartós növekedés elősegítése és - a foglalkoztatás bővítése. E célok elérésének fő tényezői:  a munkaerő-piaci környezet fejlesztése: az oktatás és a képzés szerkezetének és tartalmának rugalmas alkalmazkodása a gazdasági szereplők igényeihez;  a képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos információk elérhetőségének biztosítása.

Szakképzés  szakiskolákban,  speciális szakiskolákban,  szakközépiskolákban folyó nappali és felnőttoktatás, melynek keretében Magyarországon 461 OKJ (Országos Képzési Jegyzék) szerinti szakmát oktattak 2004-ben.

Területi verseny „ Egy olyan folyamat, amely a területi egységek között zajlik és célja a régióban, városban élők jólétének növelése a regionális, helyi gazdaság fejlődésének elősegítésével, amely fejlődést bizonyos csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve, rivalizálva próbálnak befolyásolni explicit vagy gyakran implicit módon.” (Lengyel-Rechnitzer, 2000)

Versenyképesség „ …a vállalatok, iparágak, régiók és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas tényezőjövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint létrehozására egy fenntartható bázison, miközben a nemzetközi versenynek tartósan ki vannak téve” (OECD – Lengyel, 1999)

Gazdaság – gazdasági fejlettség Fő mutatók:  GDP/fő  foglalkoztatottsági szint / munkanélküliség  gazdasági szerkezet  a külföldi tőke aránya  KKV – sűrűség  a diplomások aránya/megoszlás szakok szerint  az idegen nyelvtudással rendelkezők aránya  internet ellátottság  a bankfiókok száma …

Regionális összehasonlítások a GDP/fő és az iskolai végzettség tekintetében (1) Régió GDP/fő (1994)GDP/fő (2003)A 7 éves és népesség idősebb megoszlása, 2001 az országosátlag %-ábanált. iskolánál kevesebb, % felsőfokú, % Közép-Magyarország.146,7161,015,318,8 Közép-Dunántúl86,592,419,59,8 Nyugat-Dunántúl100,4107,618,910,3 Dél-Dunántúl83,671,621,49,6 Észak-Magyarország69,264,023,18,8 Észak-Alföld73,765,324,79,0 Dél-Alföld82,968,021,99,6 Összesen--20,012,1 (Forrás: KSH. Saját szerkesztés.)

Regionális összehasonlítások a GDP/Fő és az iskolai végzettség tekintetében (2)  1994 és 2003 között a hat „vidéki” régió közül az egy főre jutó GDP változása a legkedvezőbb a Nyugat- Dunántúli régióban volt; a két legkisebb értéket produkáló régió Észak-Magyarország, valamint Észak- Alföld – közülük a nagyobb mértékű romlás az Észak- Alföldön következett be;  relatíve a legkevesebb iskolázatlan/alacsony iskolázottságú ugyancsak a Nyugat-Dunántúlon él, a legtöbb pedig az Észak-Alföldön, míg a diplomások tekintetében éppen fordított a helyzet.

Győr-Moson-Sopron megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Gazdasági növekedés Az egy főre jutó GDP alakulása 1994 és 2004 között, ezer Ft (Forrás: KSH. Saját szerkesztés.)

Győr-Moson-Sopron megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: A lakosság iskolai végzettsége évben (Forrás: KSH Népszámlálás, 2001)

Győr-Moson-Sopron megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: GDP, munkanélküliség, foglalkoztatási szint GDP/fő, (ezer Ft) Munkanélküliségi ráta, 2004 (%) Foglalkoztatási arány, 2004 (%) Győr-Moson-Sopron2.3363,853,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg1.1319,541,9 Ország összesen ,350,5 (Forrás: KSH. Saját szerkesztés.)

Győr-Moson-Sopron megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: A szakképzésben tanulók száma és aránya, 2003/2004 Gy.-M.-S.Sz.-Sz.-B.Országos Ipari szakmák1.587 fő (21,9%) fő (23,4%) fő (23,3%) Könnyűipari szakmák636 fő (8,8%) 825 fő (10,1%) fő (7,9%) Élelmiszeripar + mezőgazdaság 596 fő (8,2%) 973 fő (11,9%) fő (8,0%) Közgazdaság, ügyvitel, kereskedelem fő (21,6%) fő (19,3%) fő (21,5%) (Forrás: Oktatási évkönyv 2003/2004. Saját szerkesztés.)

Győr – Nyíregyháza (1): Népesség

Győr – Nyíregyháza (1): Iskolai végzettség, 1990

Győr – Nyíregyháza (2): Iskolai végzettség, 2001

Győr – Nyíregyháza: Térszervező erő, 2004 GyőrGyőr a megye %- ában Győr a régió %- ában NyíregyházaNyh. a megye %-ában Nyh. a régió %- ában Lakosság ,012, ,07,5 Általános iskolások száma ,713, ,57,0 Középiskolások száma ,627, ,716, lakosra jutó általános iskolás 89106,0 9588,094, lakosra jutó középiskolás 95211, ,5217,0 Ezer lakosra jutó felsőoktatási hallgató 64118,5182,958207,1175,8 A regisztrált vállalkozások száma ,818, ,614, lakosra jutó regisztrált vállalkozás ,8142, ,2195,0 (Forrás: KSH. Saját szerkesztés.)

Konklúziók I. Gazdaság és szakképzés  A gazdaság és a szakképzési struktúra közötti kapcsolat bonyolult, további vizsgálatokat igényel.  A szakképzési struktúra változásának hatása vélhetőleg csak hosszú távon jelentkezik a gazdaságban. II. A városok térszervező funkciója  A megyék (térségek) és a megyeszékhelyek (térségi központok) közti fejlettségbeli különbségek eltérők: pl. Gy.-M.-S. és Sz.-Sz,-B. a társadalmi-gazdasági fejlettség tekintetében a skála két eltérő végén szerepel, míg a 2 megyeszékhely között minimális az eltérés.  Az egyes térségi központok (városok, köztük megyeszékhelyek) térszervező ereje különböző: van, ahol a centrum-periféria kapcsolatrendszerben inkább a kiterjesztő (spread), máshol az elszívó (backwash) hatás érvényesül (ld. Győr – Nyíregyháza) – ennek részletes elemzése további vizsgálódásokat tesz szükségessé.

Köszönöm a figyelmüket!