PTE Hulladékgazdálkodási Technológus Szak (FSZ) VÍZKEZELÉS 7. előadás Mechanikai szennyvíztisztítási eljárások Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép. 02. dittrich@witch.pmmf.hu

Mechanikai szennyvíztisztítási eljárások Célja: a szennyvízből 0,01 mm-nél nagyobb szemcseméretű szennyezőanyagok leválasztása Főbb (leggyakrabban alkalmazott) eljárások: Rácsok Sziták Homokfogók Olaj és zsírfogók Ülepítők Flotálók Oldómedencék

Rácsok I. - alapelvek Cél: 4-100 mm-nél nagyobb szilárd szennyezőanyagok leválasztása, a későbbi technológiák védelme miatt: Dugulások Káros lerakódások Áramlástani torzulások Szilárd anyag terhelés csökkentés Módszertan: egyszerű kivitelű nagy lyukbőségű szűrők Két fő típus pálcaköz szerint: Durva rács: 40-100 mm Finom rács: 4-10 mm Két fő típus tisztítási módszer szerint: Kézi tisztítású Gépi tisztítású

Rácsok II. – Hagyományos gépi tisztítású rácsok

Rácsok III. – Dobrács

Rácsok V. – Lépcsős rács

Homokfogók I. - Alapelvek Tisztítási cél: nem rothadó-képes könnyen ülepedő ásványi anyagok szeparációja Feladatuk: Gépészeti berendezések mozgó alkatrészeinek védelme Előülepítők terheléscsökkentése Káros (cementálódásra hajlamos) lerakódások elkerülése Jellemző szemcsetartomány: 4 – 0,1 mm Hidraulikai alapelv: átlagsebesség 0,3 m/s körüli értékre történő beállítása

Homokfogók II. – Áramlástani alapelv

Homokfogók III. – Hosszanti átfolyású homokfogók Bozóky 338. o

Homokfogók IV. – Hosszanti átfolyású homokfogók A kialakítás tervezése során az alábbi fő szempontokra kell törekedni: a szennyvíz bevezetését úgy kell megoldani, hogy annak energiáját megtörje a homokfogó keresztszelvénye mentén minél egyenletesebb sebesség eloszlás alakuljon ki tisztítást ma már csak gépi úton végzik az ingadozó vízhozam kedvezőtlen hidraulikai hatásait a lehető legnagyobb mértékben kiküszöbölje (általában több homokfogót párhuzamosan kapcsolunk)

Homokfogók IV. – Tangenciális homokfogók

Homokfogók V. – Függőleges átfolyású homokfogók A szennyvíz bevezetését szolgáló csillapító hengerben az áramlási sebesség 0,5-1 m/s legyen. Egyszerű merülő-falas kialakítás esetén az áramlási sebességet 0,3 m/s értékűre kell beállítnai. A vizet a középen elhelyezett hengeren keresztül (csillapító henger) kell bevezetni, és a peremen körbefutó bukó-élen át kell elvezetni. A csillapító henger minimális hossza: 3 m A homok gyűjtésére szolgáló tér fenékhajlása minimálisan 1:1,6 legyen A homok kiemelése zagyszivattyúval vagy homokkihordó csigával történik. A tömörödés elkerülése érdekében, a tölcsérszerű gyűjtő zsompban légbefúvást és nyomás alatti vízzel történő fellazításhoz csőrendszert kell biztosítani. Homokkihordó csiga alkalmazása esetén nem szükséges a homok fellazításának biztosítása.

Homokfogók V. – Levegőztetett homokfogók A légbefúvás és a hosszirányú áramlás együttes hatásaként a szennyvíz zavartalan csavarvonalú áramlás alakul ki. Ált. 4:3-as magasság:szélesség arányú A homokgyűjtő vályút célszerű a befúvás oldalán, a teljes fenék-szélesség 1/3-án belül kialakítani. A szennyvíz elvezetése a műtárgy végén kialakítandó bukóél segítségével történik.

Ülepítők I. – Alapelvek Tisztítási cél: Az ülepítőkben a homokfogóknál is kisebb áramlási sebességek uralkodnak. Így a víznél nagyobb fajsúlyú anyagok nagy része a fenékre ülepszik. Az ülepítőkben végbe megy a flotáció folyamata is, azaz a víznél kisebb fajsúlyú anyagok felúsznak. A hosszabb tartózkodási idő miatt lehetőség van a pelyhesedésre hajlamos anyagok kiülepítésére is. Az ülepítők fő alkalmazási területei: önálló mechanikai tisztító berendezésként öntözés előtti előtisztításhoz biológiai rendszerű szennyvíztisztító telep elő és utóülepítőjeként kémiai tisztító rendszer elő és utóülepítőjeként Az ülepítők leggyakoribb típusai: vízszintes hosszanti átfolyású ülepítő vízszintes sugárirányú átfolyású ülepítő függőleges átfolyású tölcséres ülepítő Lemezes ülepítők Az elő és utóülepítők közötti különbség: Az elő ülepítők a biológiai vagy a kémiai tisztítási fokozat előtt elhelyezkedő műtárgyak. Feladatuk a tisztítandó közegből a kiülepíthető és felúsztatható anyagok leválasztása, ezáltal előkészítve a biológiai illetve a kémiai tisztítási fokozatra. Az utóülepítők feladata a biológiai vagy kémiai tisztításból származó csapadékok, maradék anyagok, biológiai termékek kiülepítése. A funkcióból fakadóan, az előülepítőből származó iszap általában sűrűbb, mint az utóülepítő iszapja, és az utóülepítőből távozó tisztított közeg nagyobb tisztaságú.

Ülepítők II. – Áramlástani alapelvek A maximális áramlási sebesség 0,5-1 cm/s Lamináris ülepedési törvény: Ahol: vü [m/s]: ülepedési sebesség d [m]: ülepítendő szemcse átmérője ρsz [kg/m3]: ülepítendő szemcse sűrűsége ρk [kg/m3]: áramlástani közeg sűrűsége η [Pas]: áramlástani közeg dinamikai viszkozitása

Vízszintes-hosszanti átfolyású ülepítők

Függőleges-sugárirányú átfolyású ülepítők

Vízszintes-sugárirányú átfolyású ülepítők

Lemezes ülepítők

Kötelező irodalom Benedek-Valló: Víztisztítás-szennyvíztisztítás zsebkönyv Műszaki Könyvkiadó Budapest 1990 71-94 és 171-198 oldal. Tamás János: SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS SZENNYVÍZISZAP ELHELYEZÉS Debreceni Agrártudományi Egyetem internetes jegyzet 3. fejezete http://gisserver1.date.hu/tamas/szennyvizjegyzet/1resz.html#1.%20Csatornázási%20rendszerek%20és%20a%20csatornahálózaton%20lefolyó%20szennyvíz%20jellemzője

Felhasznált irodalom http://www.akvipatent.hu/termekek.html Dr. Benedek Pál, Valló Sándor: Víztisztítás- szennyvíztisztítás zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990. Bozóky-Szeszich-Kovács-Illés: Vízellátás és Csatornázás tervezési segédlet. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1999. Illés-Kelemen-Öllős: Ipari Vízgazdálkodás. Vízdok nyomda, Budapest, 1983. Illés István: Ipari és mezőgazdasági szennyvizek kezelése és elhelyezése. BME, Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 1993 Horváth Imre: Az ipari szennyvizek kezelése. BME, Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 1991. Öllős Géza: Szennyvíztisztítás I. BME Mérnöktovábbképző intézet Budapest 1992

Köszönöm a figyelmet!