Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A szikes talajok problémái 18. Lecke

Párologtató típusú talaj Szikesedésre hajlamosító tényezők Párologtató típusú talaj 0,2-2m talajvíz A szikes talajok kialakulásának feltételei: A csapadék kevesebb, mint a kipárolgás magas talajvízszint 3. sós talajvíz (főleg Na sók) Na+ másodlagos szikesedés folyamata, kiváltó tényezők. A szikesedés alapvető oka a Na+ ionok megjelenése és felhalmozódása a talaj folyadékfázisában, a talaj-oldatban és / vagy a talaj szilárd fázisában. Ez a folyamat sokoldalúan hat a talaj termelékenységére és egy terület agroökonómiai potenciáljára is. A másodlagos megjelölés arra utal, hogy ezek a folyamatok nem természeti okok eredményeiképpen kö-vetkeztek be, erősödtek fel, mélyültek ki, terjedtek ki és váltak intenzívebbé, hanem valamilyen emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett hatásaként. A másodlagos szikesedés jelentős talajdegralációs folyamat, melynek megelőzése és megakadályozása egyaránt feladata a primer biomassza-termelésnek, a talajhasznosításnak és a környezetvédelemnek. A szikesedés az ország 946 ezer hektárnyi területén korlátozza a talaj termelékenységét, és csökkenti az agroökonómiai potenciálját. További 245 ezer hektáron fordul elő szikesedés a talaj mélyebb rétegeiben. Ez ha-tárt szab a zavartalan gyökérfejlődésnek, és a szikesedés potenciális veszélyével fenyeget hiszen egy talajvízszint emelkedéssel vagy egy mélyebb beázást követő kiszáradás folyamán a szikesedést okozó Na-sók a felszínközei talajrétegbe illetve a gyökérzónába kerülhetnek. Szikes talajok: - szoloncsák. - szoloncsákszolonyec. - réti szolonyec. - sztyeppesedő réti szolonyec és szolonyeces réti talaj. - mélyebb sós alföldi mészlepedékes csernozjóm, és réti csernozjóm. - mélyebben szolonyeces réti csernozjóm. Az emberi tevékenységek, mint befolyásoló és kiváltó tényezők: - a medence területén végrehajtott erdőirtások és a gyepterület egy részének szántóföldi művelésbe fogása. - folyószabályozási és vízrendezési munkálatok - öntözőtevékenység. A másodlagos szikesedés a pangó, sós talajvíz szintjének megemelkedése miatt következett be. A kiskörei öntözőrendszer tervezése során már egy korszerű talajvizsgálati-elrejelzési rendszert használtak fel eredménye-sen. A másodlagos szikesedés forrása lehet még az öntözővíz . A bevezetett és betartatott öntözővízminőségi-norma gyakorlatilag kizárja, hogy az öntözővízből szikesedést okozó sófelhalmozódás bekövetkezzék. A helytelen öntözés közvetlen, vagy közvetett hatásaként megemelkedik a talajvíz szintje és ez okoz sófelhalmozódást és szikesedést a talajszelvényben. A másodlagos szikesedés kiküszöbölésére adódó lehetőség a tenyészidőszak alatt a talajszelvénybe került sók-nak a tenyészidőszak utáni kimosása a talajból. Ez a variáns magyarországi viszonyokba nem megoldható, így a megelőzésre kell törekednünk. A megelőzés során meg kell akadályozni: az öntözővízből-, a felszíni vizekből származó-, és a felszín alatti vizekből származó sófelhalmozódást. - öntözővíz esetében az öntözővíz minőségi normák szigorú betartása mellett, a minőséget a felhasználás he-lyén is szavatolni kell. - a felszíni vizek csak speciális esetben okozhatnak szikesedést, de ez is megelőzhető megfelelő felszíni víz-rendezéssel. - a felszín alatti vizek által okozott másodlagos szikesedést megelőzhetjük, ha a talajvíz szintjének a kritikus-talajvízszint fölé való emelkedését megakadályozzuk. Sós talajvíz Forrás: Hefop 3.3.1.

A szikesek kialakulása

A 2000 évi és az 1956-1960 évek átlagos talajvíz-állás különbsége A talajvízszint változást illetően az Alföldön ellentétes folyamatok vannak. A VITUKI-ban készített térkép a 2000. évet az 1956-60-as évek átlagához hasonlítja. A vöröses-barnás színek a csökkenő, a kékkel jelzett foltok a növekvő vízszintű területeket mutatják. Forrás: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. Hidrológiai Intézet

Éghajlati és hidrológiai tendenciák Csökkenő csapadék Korlátozott kilúgzás Növekvő párolgás Felfelé irányuló víz- és sómozgás Növekvő klimatikus vízhiány Talajvíz-szint csökkenés Az éghajlati és hidrológiai változások szikesedésre gyakorolt hatása a folyamatábra szerint összegezhető. A csökkenő csapadék a kilúgzást mérséklésével, a növekvő párolgás a felfelé irányuló víz- és sómozgás gyorsításával, a növekvő öntözési igény a másodlagos szikesedés okozásának lehetőségével növeli a szikesedés veszélyét. A tényezők között csak egy van, ami a szikesedés ellen hat: a talajvízszint süllyedése. A jövő szempontjából is izgalmas kérdés, hogy adott területen ezen ellentétes hatások eredőjeként kilúgzás vagy sófelhalmozódás következik-e be. A kapilláris felemelkedés lehetősége csökken Másodlagos szikesedési veszély Növekvő öntözési igény Az ellentétes hatású folyamatok eredője: kilúgzás vagy só-felhalmozódás Forrás: Hefop 3.3.1.

A só-felhalmozódás helyzetértékelése Természetes körülmények között a kilúgozás az uralkodó folyamat. Mélyben sós öntözött talajokon a sós rétegek feljebb kerülésének veszélye nő. Az öntözőcsatornák vize többnyire megfelel a vízminőségi követelményeknek A kútból nyert vizek többsége nem, vagy csak feltételesen alkalmas öntözésre Forrás: Hefop 3.3.1.

Másodlagos szikesedés Másodlagosan elszikesedett talaj fogalma Eredetileg nem szikes talaj, melyekben a természeti körülmények változása, vagy az emberi tevékenység hatására só-felhalmozódás, illetve kicserélhető nátriumtartalom növekedés megy végbe. Az eredeti talaj jellemzői, valamint a szikes talajokra jellemző tulajdonságok egymás mellett jelentkeznek. Forrás: Hefop 3.3.1.

Másodlagos szikesedés Okai: Talajvízszint emelkedés Öntözés Víztározás Halastavak közelsége Sós vizek kijuttatása másodlagos szikesedés folyamata, kiváltó tényezők. A szikesedés alapvető oka a Na+ ionok megjelenése és felhalmozódása a talaj folyadékfázisában, a talaj-oldatban és / vagy a talaj szilárd fázisában. Ez a folyamat sokoldalúan hat a talaj termelékenységére és egy terület agroökonómiai potenciáljára is. A másodlagos megjelölés arra utal, hogy ezek a folyamatok nem természeti okok eredményeiképpen kö-vetkeztek be, erősödtek fel, mélyültek ki, terjedtek ki és váltak intenzívebbé, hanem valamilyen emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett hatásaként. A másodlagos szikesedés jelentős talajdegralációs folyamat, melynek megelőzése és megakadályozása egyaránt feladata a primer biomassza-termelésnek, a talajhasznosításnak és a környezetvédelemnek. A szikesedés az ország 946 ezer hektárnyi területén korlátozza a talaj termelékenységét, és csökkenti az agroökonómiai potenciálját. További 245 ezer hektáron fordul elő szikesedés a talaj mélyebb rétegeiben. Ez ha-tárt szab a zavartalan gyökérfejlődésnek, és a szikesedés potenciális veszélyével fenyeget hiszen egy talajvízszint emelkedéssel vagy egy mélyebb beázást követő kiszáradás folyamán a szikesedést okozó Na-sók a felszínközei talajrétegbe illetve a gyökérzónába kerülhetnek. Szikes talajok: - szoloncsák. - szoloncsákszolonyec. - réti szolonyec. - sztyeppesedő réti szolonyec és szolonyeces réti talaj. - mélyebb sós alföldi mészlepedékes csernozjóm, és réti csernozjóm. - mélyebben szolonyeces réti csernozjóm. Az emberi tevékenységek, mint befolyásoló és kiváltó tényezők: - a medence területén végrehajtott erdőirtások és a gyepterület egy részének szántóföldi művelésbe fogása. - folyószabályozási és vízrendezési munkálatok - öntözőtevékenység. A másodlagos szikesedés a pangó, sós talajvíz szintjének megemelkedése miatt következett be. A kiskörei öntözőrendszer tervezése során már egy korszerű talajvizsgálati-elrejelzési rendszert használtak fel eredménye-sen. A másodlagos szikesedés forrása lehet még az öntözővíz . A bevezetett és betartatott öntözővízminőségi-norma gyakorlatilag kizárja, hogy az öntözővízből szikesedést okozó sófelhalmozódás bekövetkezzék. A helytelen öntözés közvetlen, vagy közvetett hatásaként megemelkedik a talajvíz szintje és ez okoz sófelhalmozódást és szikesedést a talajszelvényben. A másodlagos szikesedés kiküszöbölésére adódó lehetőség a tenyészidőszak alatt a talajszelvénybe került sók-nak a tenyészidőszak utáni kimosása a talajból. Ez a variáns magyarországi viszonyokba nem megoldható, így a megelőzésre kell törekednünk. A megelőzés során meg kell akadályozni: az öntözővízből-, a felszíni vizekből származó-, és a felszín alatti vizekből származó sófelhalmozódást. - öntözővíz esetében az öntözővíz minőségi normák szigorú betartása mellett, a minőséget a felhasználás he-lyén is szavatolni kell. - a felszíni vizek csak speciális esetben okozhatnak szikesedést, de ez is megelőzhető megfelelő felszíni víz-rendezéssel. - a felszín alatti vizek által okozott másodlagos szikesedést megelőzhetjük, ha a talajvíz szintjének a kritikus-talajvízszint fölé való emelkedését megakadályozzuk. Forrás: Hefop 3.3.1.

Öntözővíz, mint hajlamosító tényező Általában nem következik be sófelhalmozódás, ha az öntözővíz összes sótartalma nem haladja meg az 500 mg/l-t Mély talajvizű, laza talajokon 800-1000 mg/l összes sótartalom a megengedett. Forrás: Hefop 3.3.1.

Kritikus Na ion koncentráció az öntözővízben Na %: a fontosabb kationok közötti nátrium részarányt fejezi ki Ha a víz hidrokarbonátos: a Na % maximum 35% lehet. Ha a víz kloridos, vagy szulfátos: a Na % maximum 45%-ig terjedhet. Forrás: Hefop 3.3.1.

Kritikus Na ion koncentráció az öntözővízben Szikesítő hatást fejez ki: A víz só-koncentrációjának és SAR értékének növekedésével a szikesítő hatás fokozódik. Forrás: Hefop 3.3.1.

Az öntözővíz szóda tartalma Na2CO3 (szóda) tartalmú vizek fenolftalein lúgosságot mutatnak: Lúgos vizek hatására a Ca és Mg-ionok kicsapódnak és a Na-ionok válnak uralkodóvá. Lúgos közegben a talaj peptizálódik, az adszorpciós felület nagyobb lesz, Na adszorpció történik. Forrás: Hefop 3.3.1.

A szikes talajok javítása Komplex meliorációval valósítható meg: Öntözéssel mossuk le a sókat a mélyebb talajrétegek felé Mélylazítással segítjük elő a víz jobb beszivárgását a talajba Drénezéssel vezetjük el a sós vizet a területünkről, de drénezés nélkül is van esély hosszabb idő alatt a gabonafélék és a gabona kiváltásaként termeszthető egyéb növények elfogadható termésének elérésére. Feltétel, hogy a réti szolonyec talaj kilúgozott A- szintje a javítás előtt is legalább 15-20 cm mélységű. Meszezéssel cseréljük ki a Na ionokat a szikes talajban N-, P-, K-műtrágyázással segítjük elő a kilúgzási folyamatokat A szikes talajjavítás lehetőségeiről megfogalmazható következtetések:

A szikes talajok besorolása A pannon szikesek az eurázsai sztyepöv szikeseinek legnyugatibb képviselői, Kelet-Közép Európa legnagyobb ilyen állományai. A Kárpát-medence egykori árterein, a Tisza- és a Duna-síkon, valamint a homok és löszhátságok lefolyástalan részein alakultak ki. A 19. századi vízrendezés - az árvizek megszűnése és az árterületek kiszáradása - óriási területeken idézett elő másodlagos szikesedést. A nyári szárazság és a viszonylag magas talajvízszint hatására a szikesek talajának felső rétegében erős a sófelhalmozódás, a talaj nagyon kötött, vízgazdálkodása rossz. A jó állapotú szikesek különböző élőhelyek tarka mozaikjai, hiszen a szikes tájakon néhány centiméteres térszint-változás egészen más talajvíz- és sómennyiséget jelent.

Szikes tavak és növényzetük F5 Padkás szikesek és szikes tavak iszap- és vakszik növényzete A vegetációs időszak jelentős részében vízzel borított szikes tavakban az élőhely kiszáradása után megjelenő, zömmel egyéves fajok által alkotott sziki növényzet, valamint padkaközi pangóvizes területeken kialakult vakszik, szikér és kis borítású, általában alacsony növényzetű szikfok növényzet, utóbbit főleg évelő fajok alkotják. Natura2000 kód, név: 1530* Pannon szikes sztyepek és mocsarak http://www.novenyzetiterkep.hu/fototar/belso/szik1.shtml?conds[0][category........]=f5

Kérdések a leckéhez A szemcsék szállítási távolsága A defláció elleni védekezés lehetőségei Másodlagos szikesedés Az öntözővíz minőségi paraméterei A szikes talajok javítása Szikeseink besorolása

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!