A délszláv válság

Háttér 1945 – Josip Broz Tito korlátlan hatalma Még Sztálinnal is szembefordul

Akkor Jugoszlávia egységes – bár rendkívül heterogén ország A szerb fölény mindig megvolt 1980-ban meghal – nyilvánvaló volt, hogy hozzá hasonló politikus, aki az egész országot összefogja, nincs 1987-ben feltűnik Slobodan MILOSEVIC – a Szerb köztársaság elnöke lesz (1989), és önálló szocialista pártot alapít

A háborúhoz vezető út Milosevic a szerb fölényt egyelőre Bosznia-Hercegovinával szemben, de a másik nagy tagállam, Horvátország segítségével kívánta érvényesíteni Kihasználva, hogy annak elnöke is nagyobb hatalomra törekszik Franjo Tudjman

Tervük: Bosznia-Hercegovina felosztása

A tartományt megfelezték volna, az iszlám vallású bosnyákok beolvasztásával Azonban a horvátok, és a szlovének is megijedtek Milosevic hatalmi törekvéseitől Ezért 1991 júniusában kikiáltották függetlenségüket A horvátországi szerbek azonban ezt nem akarták, ellenálltak – kikiáltották a Krajinai Szerb Köztársaságot

A háború kezdete A szerb kézben lévő Jugoszláv Néphadsereg beavatkozott – Szlovénia 10 napos háború után győzött, Horvátország felfüggesztette a függetlenségi nyilatkozatot, és az ENSZ állásfoglalását kérte A szervezet 1992-ben elismerte mindkét tagállam önállóságát

Macedónia, majd Bosznia-Hercegovina is kikiáltja függetlenségét

Az etnikai-vallási konfliktusok miatt harcok kezdődnek a boszniai szerbek, horvátok és muzulmánok között Erre Szerbia ostrom alá veszi Szarajevót (1993)

A boszniai horvátok és muzulmánok az USA védnöksége alatt béketárgyalásokat folytatnak, ennek tervezetét Daytonban dolgozzák ki, 1995-ben Párizsban írják alá Közben kiderül: a szerbek elképesztő vérengzéseket hajtottak végre (Srebrenica, 1995)

A daytoni béke Lényege: önálló lett Két „entitás” alakult ki + egy „különleges zóna”

A harcok átmenetileg megszűntek, de újabb, szintén etnikai konfliktus kezdődött 1988-ban: a koszovói albánokkal szemben Milosevic szerb csapatokat küldött az ottani szerbek védelmében – erre helyi harcok kezdődtek A NATO légicsapásokkal (1999 március) figyelmeztette Jugoszláviát, hagyja abba Koszovó elleni lépéseit Duna-hidak, olajfinomítók, gyárak estek áldozatul

Maijd a NATO békefenntartó csapatokat küld Koszovóba, akik átveszik a Jugoszláv Néphadseregtől Koszovó ellenőrzését

2000 októberében lázadás tör ki Belgrádban – szabad választások, ezen Milosevic megbukik Háborús bűnösnek minősítik, 2001-ben Hágába szállítják, ahol 2002-ben megkezdődik ellene a per 2003-ban megszűnik Jugoszlávia, és Szerb-Montenegrói államközösség lesz 2006-ban meghal Hágában Milosevic Ugyanebben az évben Montenegró önálló lesz 2008-ban Koszovó is kikiáltja önállóságát, de ezt az országok jelentős része nem ismeri el (az ENSZ sem)