Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hullámmozgás.
Advertisements

5.3. GYALULÁS, VÉSÉS külső alakzatokhoz belső alakzatokhoz Gyalulás
TIA A termelésinformatika alapjai
Egyenletes körmozgás.
2. Forgácsolás modellezése
Forgácsolás, fúrás, furatmegmunkálás
5.4. MARÁS A – Megmunkálási mód, mozgásviszonyok, szerszámok A marás
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Alapvető tömörfa megmunkálás
Esztergálás.
Műszaki furnér gyártás
NC - CNC.
NC - CNC.
A termelésinformatika alapjai 5. gyakorlat Dr. Kulcsár Gyula
9. Előadás Gyártási folyamatok modellezése
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 2. Előadás 2,5 tengelyű marási ciklusok.
Gyártási modellek Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 7. előadás.
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Mérnöki Fizika II előadás
5. SÍKFELÜLETEK (SÍKF) MEGMUNKÁLÁSA
Megmunkálási eljárások I.
4.1. Megmunkálási módok és mozgásviszonyok
1.3 A megmunkálások helye a technológiai folyamatban
3. Külső hengeres felületek megmunkálása határozott élű szerszámokkal
a forgácsleválasztás kinematikája mindkét esetben azonos
3.2. A munkadarabok felfogása és központosítása
3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA
5.1. FŰRÉSZELÉS Általában előgyártásban alkalmazzák
Köszörülés rugalmas (flexibilis) köszörűszerszámokkal
Belső hengeres felületek (BHF) megmunkálása
Prof. Dr. Kundrák János FORGÁCSOLÁSELMÉLET Prof. Dr. Kundrák János
Belső hengeres felületek (BHF) megmunkálása
3.3.Technológiai adatok meghatározása
Megmunkálási eljárások I.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 5. Előadás Fúrási és esztergálási.
Számjegyvezérlésű forgácsoló megmunkálás tervezése CAD/CAM rendszerekben Dr. Horváth László.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 3. Előadás Felületek megmunkálásának.
FORGÁCSOLÁS Gyártástechnológia alapjai BAGGA11MNC 1. Előadás
 : a forgásszög az x tengelytől pozitív forgásirányában felmért szög
Marás Marás Marógépek fajtái Szerszámok Megmunkálási eljárások.
Győr, február Előadó: Bellovicz Gyula igazságügyi szakértő
TENGELYEK.
Kör és forgó mozgás.
Egyenes vonalú mozgások
FORGÁCSOLÁSI ELJÁRÁSOK
FORGÁCSOLÁSI ELJÁRÁSOK Marás
Különféle mozgások dinamikai feltétele
A szerszámot érő igénybevételek alapján a megmunkálási technológiák csoportosítása Hidegalakítás Melegalakítás- és fémöntés Forgácsolás Műanyag alakítás.
FORGÁCSOLÁSI ELJÁRÁSOK
SECOCUT szoftver és KATALÓGUS kezelés
Rólunk részletesen… Bemutatkozás Tevékenységeink Technológia
Forgácsolás szerszámai
Forgácsolás szerszámai
FORGÁCSOLÁS SZERSZÁMAI
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Járműgyártás és –javítás Tanszék H-1111, Budapest Bertalan L. u. 2. Zép. 608.
LEGYEN A JÖVŐD TUDATOS VÁLASZTÁS!
PONTVEZÉRLÉS (FÚRÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA)
FINOMFELÜLETI MEGMUNKÁLÁSOK
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
NGB_AJ012_1 Forgácsoló megmunkálás (Forgácsolás és szerszámai)
NGB_AJ012_1 Forgácsoló megmunkálás (Forgácsolás és szerszámai)
TENGELYEK.
Tárgyak műszaki ábrázolása Metszeti ábrázolás
Tárgyak műszaki ábrázolása Metszeti ábrázolás
SZAKASZVEZÉRLÉS (HORONYMARÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA)
Előadás másolata:

Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék Gyártástechnológiai III 2. Előadás Forgácsolási alapfogalmak Előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár

Forgácsolási alapfogalmak Forgácsolás célja: az előírt alakú, méretű és felületminőségű alkatrész gazdaságos előállítása. Forgácsolás lényege: Forgácsolásnál a munkadarab előírt alakját azáltal érjük el, hogy célszerűen kialakított szerszámmal anyag- részeket, forgácsokat választunk le róluk. Az anyagleválasztás a munkadarab és a szerszám közötti relatív mozgások eredményeként jön létre, amikor a szerszám ékhez hasonlóan behatol az anyagba és onnan forgácsokat választ le.

Forgácsolási folyamat, ill. a megmunkáló rendszer jellemzői: Forgácsolás tényezői: M (mdb.) – erről történik az anyagleválasztása K (készülék) – mdb. és szerszám befogása G (szerszámgép) – mdb. és szerszám relatív mozgását létesíti S (szerszám) – anyagleválasztást végzi F (forgács) – alakja, keresztmetszete, viselkedése hatással van a forgácsolási folyamatra I (irányítás) – kézi vagy automatikus

Mdb. és a szerszám relatív mozgása A relatív mozgásokat és azok jellemzőit mindig álló mdb.-hoz viszonyítjuk, függetlenül a tényleges helyzettől. Fajtái: - forgácsoló (főmozgás) → szabványosított: - előtoló → ISO 3002/1, MSZ 16900/1 - eredő (működő) - kisegítő mozgás

Forgácsoló mozgás 1.Forgácsoló mozgás: olyan relatív mozgás a mdb. és a szerszám között, amely előtolómozgás nélkül csak egyszeri forgácsleválasztást tenne lehetővé, egyetlen fordulat vagy löket alatt. Típusai: - egyenes vonalú (gyalulás, vésés, üregelés) - körmozgás (esztergálás, fúrás, marás, köszörülés) - görbe vonalú (menetfúrás, másoló esztergálás, marás) Forgácsoló mozgás sebessége: az a forgácsolási sebesség, mely a forgácsoló él kiválasztott pontjának pillanatnyi sebessége a mdb.-hoz viszonyítva a forgácsolás irányában. [m/p] (eszt., fúrás, marás) [m/s] (köszörülés)

Előtoló mozgás 2. Előtoló mozgás: a forgácsoló mozgással együtt többszörös vagy folyamatos anyagleválasztást tesz lehetővé, több fordulat vagy löket alatt. Az előtolómozgás lehet: egyenesvonalú folyamatos (esztergálás, fúrás, marás, dörzsárazás) egyenesvonalú szakaszos (gyalulás, vésés, síkköszörülés, dörzsárazás) - körvonalú szakaszos (gyalulás vagy vésés kör alakú) - görbevonalú folyamatos (másoló esztergálás, marás) görbevonalú szakaszos (másoló gyalulás) Előmozgás sebessége: az előtolósebesség, mely a forgácsoló él kiválasztott pontjának pillanatnyi sebessége a mdb.-hoz képest, az előtolóirányban. Jele: [mm/perc];[m/perc] → - szakaszos előtolásnál nem értelmezzük Előtoló mozgásnak 1 fordulatra vagy löketre vonatkoztatott útja az előtolás. Jele: f, [mm/ford];[mm/löket];[mm/kettőslöket]

Az előtolás értelmezése

3. Működő mozgás: (eredő forgácsoló mozgás): forgácsoló mozgás és előtoló mozgás eredője. A forgácsoló mozgás és a működő mozgás egybeesik, ha nincs előtoló mozgás (pl. üregelés) vagy ha nincs egyidejű előtoló mozgás (pl. gyalulás, vésés) Működő mozgás sebessége: működő sebesség, vm 4. Kisegítő mozgás: - hozzáállítás: szerszám hozzáállítása forgácsolás előtt a mdb.-hoz (fogásvétel céljából) ; (kézzel vagy NC-gépen automatikusan) - fogásvételi mozgás: leválasztandó rétegvastagság beállítása - utánállító mozgás: fogásmélység korrigálása, szerszám kopás, pontatlan fogásvétel.

A fogás értelmezése forgácsolásnál

elméleti > valóságos Forgácsolási adatok Forgácsolási adatok, melyeket a forgácsolás végrehajtásához be kell állítani: előtolás (f) fogásmélység [mm] forgácsolási sebesség (vc) Forgácskeresztmetszet (Ac) - állandó (esztergálás) - változó (marás) elméleti > valóságos A valóságos Ac mindig kisebb mint az elméleti, mert a szerszám kialakítása olyan, hogy az anyag egy része a mdb.-on marad előtolási nyomok formájában.

Forgácskeresztmetszet Forgácskeresztmetszet alakja (azonos ap és f mellett) a főél elhelyezési szöge szerint(kr) változik. Értelmezzük: forgács szélesség (b) forgács vastagság (h) Ac: a leválasztott anyagréteg forgásirányra merőleges keresztmetszete. Változó forgácskeresztmetszettel működő eljárásoknál be kell vezetni a közepes forgács vastagságot; ezzel vagy [mm2]

Forgácsoló szerszám részei

Forgácsoló szerszám élgeometriája 1.Élek: S, S’ 2.Lapok: Aγ, Aα 3.Síkok: Pf, Pr, Ps, Pn, Po 4.Szögek: kr,εr,k’r,λs,α,β,γ,

A forgácsolószerszámok három fő része váltólapkás esztergakésen

A szerszámcsúcs kialakítása hegyes lekerekített fazettás

Forgácsolóék összetett homlok- és hátfelülettel forgácstörő nélkül forgácstörővel

Szerszámsíkok

1. Feltételezett munkasík (Pf): a fogásvétel irányára, magában foglalja a főmozgás és előtolás irányát. 2. Szerszám tengelysík (Pp): a Pf -re és tartalmazza a forgácsoló főmozgás és fogásvétel irányát. 3. Szerszám alapsík (Pr): Pf és Pb –re, tartalmazza ap, f irányát (forgácsolás irányára sík, felfekvő lappal , egyélű szerszámnál). 4. Szerszám élsík (Ps): Pr –re, érinti a szerszám főélt. 5. Élnormál sík (Pn): forgácsoló élre sík, kiválasztott pontban. 6. Szerszám ortogonálsík (Po): Pr és Ps –re sík, kiválasztott pontban.

Szerszám ortogonálsík (Po)

Élszögek szerszám alapsíkban (Pr) Szerszám elhelyezési szög (kr): Pf Ps; Pr –ben Szerszám csúcsszög (εr): Ps P’s; Pr – ben Szerszám mellékél elhelyezési szög (k’r): Pf P’s; Pr-ben kr + εr + k’r = 180˚

Élszögek szerszám ortogonálsíkban (Po) Szerszám ortogonál hátszög (αo): Aα Ps Szerszám ortogonál ékszög (βo): Aγ Aα Szerszám ortogonál homlokszög (γo): Pr Aγ

Élszögek élnormál síkban (Pn) Élszög Ps –ben: Szerszám terelőszög (λs): Pr S Élszögek Pn –ben: Szerszám normál hátszög (αn): Aα Ps Szerszám normál ékszög (βn): Aα Aγ Szerszám normál homlokszög (γn): Aγ Pr

A terelőszög hatása a forgácstávozás irányára pozitív szög: a szerszámtest felé, negatív szög: a mdb. felé irányítja a forgácsot

Normál - rendszer előnyei: Élszögek beállítása a szeszámgyártó gépeken könnyű és egyértelmű Élszögek egyértelműen és szabatosan mérhetők Többnyire a normál rendszert használjuk

Gyártási és működő szerszámszögek

A forrasztott keményfémlapkás szerszámok fajtái és alkalmazási lehetőségei Egyenes forgácsolókés Hajlított forgácsolókés Homlokélű forgácsolókés Széles forgácsolókés Sarok forgácsolókés 6. Oldalélű forgácsolókés 7. Szúró forgácsolókés 8. Furatkés átmenő furathoz 9. Furatkés zsákfurathoz 10. Hegyes forgácsolókés