Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
5.3. GYALULÁS, VÉSÉS külső alakzatokhoz belső alakzatokhoz Gyalulás
Advertisements

TIA A termelésinformatika alapjai
2. Forgácsolás modellezése
Forgácsolás, fúrás, furatmegmunkálás
5.4. MARÁS A – Megmunkálási mód, mozgásviszonyok, szerszámok A marás
Metszeti ábrázolás.
Volumetrikus szivattyúk
Alapvető tömörfa megmunkálás
Esztergálás.
Anyagok forgácsolhatósága Forgácsoló erő szükséglete
A termelésinformatika alapjai 5. gyakorlat Dr. Kulcsár Gyula
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 2. Előadás 2,5 tengelyű marási ciklusok.
Gyártási modellek Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 7. előadás.
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki és környezeti áramlástan I.
4. SÍKFELÜLETEK (SÍKF) MEGMUNKÁLÁSA
5. SÍKFELÜLETEK (SÍKF) MEGMUNKÁLÁSA
Alakos forgásfelületek megmunkálása
CSIGA ÉS CSIGAKEREKEK MEGMUNKÁLÁSA
2. FOGAZATOK MEGMUNKÁLÁSA III.
Megmunkálási eljárások I.
4.1. Megmunkálási módok és mozgásviszonyok
1.3 A megmunkálások helye a technológiai folyamatban
3. Külső hengeres felületek megmunkálása határozott élű szerszámokkal
Szerszámanyagok A szerszámanyagokkal szemben támasztott követelmények
CSIGA ÉS CSIGAKEREKEK MEGMUNKÁLÁSA
Finommegmunkálások határozotlan élű szerszámok
a forgácsleválasztás kinematikája mindkét esetben azonos
3.2. A munkadarabok felfogása és központosítása
3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA
5.1. FŰRÉSZELÉS Általában előgyártásban alkalmazzák
Belső hengeres felületek (BHF) megmunkálása
Belső hengeres felületek (BHF) megmunkálása
3.3.Technológiai adatok meghatározása
6. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ SZERSZÁMMAL
Megmunkálási eljárások II.
Megmunkálási eljárások I.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 5. Előadás Fúrási és esztergálási.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 3. Előadás Felületek megmunkálásának.
FORGÁCSOLÁS Gyártástechnológia alapjai BAGGA11MNC 1. Előadás
Fémporok gyártása és feldolgozása
Biológiai anyagok súrlódása
Marás Marás Marógépek fajtái Szerszámok Megmunkálási eljárások.
Dörzsárazás.
Reteszkötés.
TENGELYEK.
FORGÁCSOLÁSI ELJÁRÁSOK
FORGÁCSOLÁSI ELJÁRÁSOK Marás
A geometriai magasságmérés
FORGÁCSOLÁS Gyártástechnológia alapjai BAGGA11MNC 2. Előadás
A szerszámot érő igénybevételek alapján a megmunkálási technológiák csoportosítása Hidegalakítás Melegalakítás- és fémöntés Forgácsolás Műanyag alakítás.
FORGÁCSOLÁSI ELJÁRÁSOK
Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan TanszékVeszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék Hajtások.
Forgácsolás szerszámai
Forgácsolás szerszámai
FORGÁCSOLÁS SZERSZÁMAI
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Járműgyártás és –javítás Tanszék H-1111, Budapest Bertalan L. u. 2. Zép. 608.
PONTVEZÉRLÉS (FÚRÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA)
FINOMFELÜLETI MEGMUNKÁLÁSOK
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
NGB_AJ012_1 Forgácsoló megmunkálás (Forgácsolás és szerszámai)
NGB_AJ012_1 Forgácsoló megmunkálás (Forgácsolás és szerszámai)
Szakítóvizsgálatok Speciális rész-szakképesítés HEMI Villamos - műszaki munkaközösség Dombóvár, 2016.
TENGELYEK.
SZAKASZVEZÉRLÉS (HORONYMARÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA)
Előadás másolata:

Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék Gyártástechnológiai III 8. előadás Marás Előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár

A marás jellemzői A forgácsoló főmozgást a szerszám, a fogásvételt, előtolást a mdb. végzi; Változó keresztmetszetű forgács szakaszos leválasztása történik; Nagy anyagleválasztási sebességgel dolgozik, igen termelékeny; sík és alakos felületek megmunkálására (lánckerék, fogaskerék, hornyok,stb); A marási módok ISO szerinti csoportosítása: palást- és homlokmarás;

A maró forgástengelye merőleges a mart felületre; Paláston a főélek, homlokon a mellékélek forgácsolnak; Megmunkált felület: sík. A maró forgástengelye párhuzamos a mart felülettel; A paláston lévő főélek forgácsolnak; A paláston a főélek, a homlokon a mellékélek forgácsolnak; Megmunkált felület: lépcsős (derékszög). 1.Homlokmarás 2.Palástmarás 3.Palást-homlokmarás

Bármilyen gépen kivitelezhető. 1.Ellenirányú marás Hagyományos eljárás, Bármilyen gépen kivitelezhető. Újabb keletű eljárás, Játékmentes asztalmozgatású gépet igényel. 2.Egyenirányú marás

A marás szerszámai Forgástest alakú, többélű, szabályos (határozott) élgeometriájú szerszámok; A befogórész alapján: - száras marók ( kisebb Ø- jük miatt), - furatos marók; Közvetve lehet a marógépbe befogni; Anyaguk: HSS, HM, forrasztott vagy váltólapkás; A furatos és száras marók egyaránt alkalmasak palást- és homlokmarásra.

A marószerszámok két fő típusa: a.) száras maró, b.) furatos maró

1.Ujjmaró 2.Süllyesztékmaró 3.Hosszlyukmaró 4.T-horonymaró 5.Ívesreteszhorony-maró (Woodruff-ék horonymaró) 6.Szögmaró szár felé csökkenő kúppal 7.Szögmaró szár felé növekvő kúppal A száras marók főbb típusai

Palástmarás A maró forgástengelye párhuzamos a megmunkált felülettel. simító fokozatban elérhető: IT9 – 10; Ra = 6,3…12,5µm a palástmarás változatai: a, ellenirányú b, egyenirányú a, ellenirányú palástmarás: A csavarorsós asztalmozgatás holtjátéka nem érezteti hatását ( Ef ellentétes vf –fel); Ep: mdb-ot megemelni igyekszik (ha nem elég a merev befogás, mdb. rezgésbe jön); Fogásba lépéskor a szerszám éle megcsúszik a felületen → él kopását gyorsítja.

b, Egyenirányú palástmarás Ef egyirányú vf-el, az asztalt Ef a holtjátéknak megfelelően előretolja – kilépve a marófog a fogásból (Ef ) az asztal pillanatra megáll,  orsó az asztalt vf sebességgel magával viszi, amíg a következő fog ismét előre löki → a fogakra nagy terhelés jut → fogtörés, rezgések; Ep hatása kedvező, a darabot az asztalra szorítja; Kedvező a maróél fogásba lépése, a szerszám nem csúszik meg, kevésbé kopik; Csak holtjátékmentes asztalmozgatásnál használható; Az anyagleválasztás sebessége 50-70%-al nagyobb mint ellenirányúnál.

Forgácsolási viszonyok Forgácskeresztmetszet: változó: vessző vagy bajusz alakú, közepes forgácsvastagság:

Erőszükséglet palástmarásnál Egy fogra jutó forgácsolóerő (Fc1) : Teljes forgácsolóerő: Kapcsolószám: egyszerre (egyidőben) fogásban lévő fogak száma: Maró fogosztása: kc = kc1.1 . h-z . Kγ. Kv . Kk . Ks (N/mm2)

A maráshoz szükséges teljesítmény: áltlagos, közepes: csúcserő és teljesítmény:

Erőhullámzás egyenes élű marónál Ψ<1: van olyan időszak, mikor egyetlen fog sem forgácsol  erőhullámzás Ψ>1: Fc nem csökken 0-ra, de az erőhullámzás megmarad

Erőhullámzás csökkentése Ferde élű maró alkalmazásával. az él be- és kilépése fokozatosan történik, erő nem szűnik meg hirtelen – legkedvezőbb: ha az élek ferdeségét úgy választjuk meg, hogy egyik ferde él kilépése pillanatában a másik éppen munkába lép  szükséges λs Ψ=1; λs esetén az erőhatás teljesen egyenletes ,,d’’ vagy ,,a’’ változásával, az ideális viszonyok megszűnnek, hullámzásmentesség: minden körülményre más-más szerszám szükséges.

Palástmarók élgeometriája határozott élgeometriájú, többélű szerszám, kemény anyagokhoz sűrűbb, lágyakhoz ritkább fogú marót választunk ( fogazat sűrűségét a fogosztás fejezi ki: fogalak (forgácsoló ék) ISO szerint három féle: 1. martfogú maró (hát- és homlokfelület marással készül) 2. hátraesztergált fogú maró (homlokfelület: mart, hátfelület: hátraesztergált): újraélezés a homlokfelületen történik → a fogba bemunkált alakzat nem változik meg, alakos hornyok, alakos bordák készítésére szolgál, 3. öntött vagy zsugorított fogú marók: fog parabolikus alakú, általában az élszalag köszörült.

A marószerszámok fogalakjai Hegyes fűrészfog (mart) Parabolikus fog (öntött, zsugorított) Parabolikus fog élszalaggal (öntött, zsugorított) Sík felületekkel határolt - merevített - fog (mart) Archimedesi spiral foghátú (hátraesztergált) A marószerszámok fogalakjai

Palástmarók csoportosítása kivitelük szerint: monolit, forrasztott keményfémlapkás, gyorsacél betétkéses (szerelt élű) marók, váltólapkás (HM, SK) marók. Palástmarók leggyakrabban furatosak és ferde élűek (d=40…150mm): nyugodt, rezgésmentes járás, kis erőhullámzás, a marótest edzése után köszörüléssel alakítják ki, A hosszú élvonal a forgács egybemaradó alakja miatt kedvezőtlen (forgácsoló hornyok, vagy hullámos él kialakítás biztosítja a kedvező forgács alakot).

A ferdeélű palástmaró élgeometriája

A palástmarás jellegzetes szerszámai a, tárcsamarók (d=40…180mm): - hornyok, hasítékok marására, - homlokpalást marók, mindkét oldalukon forgácsoló élekkel rendelkeznek, - egyenes-, ferde-, kereszt-élűek; monolit vagy szerelt kivitelűek, - keskeny tárcsamarók: fűrésztárcsák (d=25…315mm); körfűrészek (d=315…1250mm) Tárcsamaró:

b, idommarók vagy alakmarók: - vezetékek, fogárkok, nyílások készítésére, - szögmarók (szimmetrikusak vagy asszimetrikusak), - hátraesztergált fogú alakmarók. a, szögmaró b, rádiuszmaró c, alakmaró

Homlokmarás A homlokmarás mozgási és forgácsolási viszonyai A forgácsoló főmozgást a szerszám; előtolást a mdb. végzi; A maró forgástengelye merőleges a megmunkált felületre, amely mindig síkfelület; Simító fokozatban elérhető pontosság: IT8…IT9; Ra= 3,2…12,5 µm

Forgácsolási viszonyok, forgács keresztmetszet fz: fogankénti előtolás (a marótengelyre merőleges síkban) frx: sugárirányú előtolás (forgács közepes vagy átlagos vastagságának felel meg); φx-nél

A forgács keresztmetszete változó: legkisebb a belépés vagy kilépés helyén, legnagyobb a marótengely előtolás irányába eső szimmetria síkjában: (területegyenlőség)

kc = kc1.1 . h-z . Kγ. Kv . Kk . Ks (N/mm2) Erőszükséglet forgácsolóerő ingadozás erőhullámzás↓ ψ↑ kc = kc1.1 . h-z . Kγ. Kv . Kk . Ks (N/mm2)

Teljesítményszükséglet Gazdaságos forgácsoló sebesség: valk= f (anyagminőség, szerszám típus, a, fz, maró Ø, típus, z, B)

Homlokmaró élgeometriája

Homlokmarás jellegzetes szerszámai → régebben betétkéses – jelenleg váltólapkás kialakítás: - váltólapkások: HM, SK, lapkák a szerszám csúcsán nem rádiuszosak, hanem fazettásak, - lapka alak: , szimmetrikus, aszimmetrikus, - forrasztott lapkás korszerűtlen. → főbb típusok: A, sarokmaró: kisebb lépcső is készíthető (χr =90o), m = l/2, B, síkmaró: lépcső nélküli síkfelületekhez (χr =60…75o), C, palást-homlokmaró: a, b keveréke (Igelfräser: sünmaró, kukoricamaró) m=d, →monolit vagy lapkás kivitelűek, Ø30mm-től lapkásak.

Palást-homlokmarás lényege és szerszámai Általában száras kivitelűek, kis Ø-ek, palást- és homlok-felületük is képes forgácsolni; Sarokfelületek készítésére valók, a lépcsőméret lényegesen nagyobb, mint sarokmarónál, m=d; A száras palást-homlokmarók elnevezései: - szármaró, - ujjmaró, - nyelesmaró, - hosszlyukmaró; - Forgácsolási viszonyok a χr =90o –os homlokmaróéhoz hasonlók.

Szerszám elrendezési lehetőségek (palást-homlokmarók)

Hosszlyukmarók Két- vagy három-élű palást-homlokmarók, amelyeknek homlokéle aszimmetrikus (egyik hosszabb, mint a másik) – a hosszabb homlokél középig nyúlik; fő típusai: - egyenes és ferdeélű, - ferdeélű szimmetrikus homlokélekkel: hornyot mélyíteni csak lassan lehet, - csavartélű: igazi nagyteljesítményű; Einwegschlichten: reteszhorony egyik oldalát simítja; Zweiwegschlichten: reteszhorony mindkét oldalát simítja: IT6; Rm<10 μm.

A hosszlyukmarók típusai a.) egyenesélű, b.) ferdeélű, c.) ferdeélű szimmetrikus homlokélekkel, d.) csavartélű

Horonymarás csavartélű Hurth-maróval egyoldalas simítással

Horonymarás csavartélű Hurth-maróval kétoldalas simítással

Ék- és reteszhorony forgácsolása külső hengeres felületen a.) ujjmaróval, b.) hosszlyukmaróval, c.) keresztfogazású tárcsamaróval, d.) íves reteszhorony maróval