Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 04 1848/1849 monarchikus alkotmányai: Németország, Piemont 8. Az 1849. évi német alkotmánytervezet (a Frankfurti Alkotmány) [Tk. 289-290. o.] 10. Itália 1848-ban (az 1848-as forradalmak, az 1848. évi piemonti alkotmány, a törvényhozó hatalom, a kormányforma, a rugalmas alkotmány) [Tk. 309-310. o.] Forrás: Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945. Budapest: SzIT, 2002. Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.

8. Az 1849. évi német alkotmánytervezet (a Frankfurti Alkotmány)

Das Heilige Römische Reich, 1789, forrás: http://upload. wikimedia

1. Előzmények: a Német Nemzet Szent Római Birodalmának megszűnése 962-ben a szétvált Frank Birodalom keleti részéből jön létre Hadipajzsrendszer, választófejedelmek, birodalmi széttagoltság 1648: Westfáliai Béke: fenntartja a birodalom széttagoltságát (300 kisebb-nagyobb államocska) Napóleoni háborúk: B. N. 1805-ben ultimátumot intéz a német-római császárhoz, aki leteszi a koronát (1806)

A Rajnai Szövetség 1806 Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d6/Rheinbund_1806%2C_political_map.png

2. Rajnai Szövetség (1806-1813) Napóleon által létrehozott államszövetség (konföderáció) Célja: segítséget nyújtani N. keleti hadjárataihoz Tagállami jogok: törvényhozás, igazságszolgáltatás, rendészet, hadügyek (valójában ez utóbbiak csorbulnak) Szövetségi Gyűlés: a) királyok és nagyhercegek kollégiuma, b) fejedelmek kollégiuma (soha nem ült össze) VH: protektor (a francia császár): feladata a biztonság szavatolása, külügyek, hadügyek intézése Napóleon bukásával (1813) megszűnik

A Német Szöv. 1815-1866 Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/6c/Deutscher_Bund.png

3. Német Szövetség (1815-1866) (1) A R. Sz. volt 40 tagállama hozza létre, szintén államszövetség Célja: külső és belső biztonság fenntartása, a német államok függetlenségének és sérthetetlenségének megőrzése Teljes nemzetközi jogképesség Minden tagállamban kötelező a rendi alkotmány! (népképviseleti alsóház lehet, de főrendi felsőházzal) Kilépni tilos!

3. A Német Szövetség (2) Állandó szövetségi szerv: Szövetségi Gyűlés: Székhely: Frankfurt „követek kongresszusa”: tagállamukat képviselik, kötött mandátummal Lakosságarányos szavazás a plénumon A „szövetségi törvényeket” a tagállamok hatóságai hajtják végre Adókat nem vethetett ki, hanem megállapította a kiadások mértékét, s ezt felosztotta a tagállamok között

3. A Német Szövetség (3) NINCS külön szövetségi VH A külügyi és hadügyi hatáskörök nem kizárólagosak: a tagállamok maguk is köthetnek nki szerződéseket, folytathatnak önállóan háborút Van azonban „szövetségi háború” is: ilyenkor a Szövetségi Gyűlés választ közös főparancsnokot

3. A Német Szövetség (4) Szövetségi beavatkozás: a tagállamokban fennálló kormányzati rendszerek stabilizálására Ha valamely tagállam belső rendjét veszély fenyegeti, akkor a tagállam kormányának kérésére szövetségi beavatkozásra kerülhet sor: A Szövetségi Gyűlés biztost küld, aki akár katonai megszállásról, rögtönítélő bíráskodásról, szab. jogok korlátozásáról, tagállami parlament feloszlatásáról is dönthet, s maga bocsáthat ki törvény erejével bíró rendeleteket (Pl.: Luxemburg 1830 – 24.000 hannoveri katona tesz rendet)

3. A Német Szövetség (5) SZÖVETSÉGI VÉGREHAJTÁS: Ha egy tagállam nem tartja be a szövetségi normákat, a Sz. Gy. rendelhet el vele szemben sz. vh-t Felhívás, s ha eredménytelen, egy nem érdekelt tagállami kormányt kérnek fel a rendtételre (hasonló intézkedéseket tehet, mint a szöv. beavatkozásnál) (Pl. 1866: Poroszországgal szemben, mikor bevonult az Ausztria érdekkörébe tartozó Holsteinbe, de a Szövetség itt alul maradt, fel is bomlott)

4. A frankfurti kísérlet 1848 február: a párizsi forradalom hírére Németországban is forradalmi folyamatok: A német tagállamokban polgári kormányok A Német Szövetségbe küldött delegáltakat leváltották vagy új utasításokat adtak nekik Két célkitűzés: polgári átalakulás, német egység Ennek megfelelően: Erősebb német központi hatalom Hatalmi ágak megosztása Polgári szabadságjogok

5. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (1) Két vonalon indul az alkotmányozó mozgalom: Heidelberg: a délnyugat-német régió liberális és demokrata csoportjaiból összegyűlik 51 képviselő, akik elhatározzák egy „előparlament” összehívását, amely össze is ül Frankfurtban Szövetségi Gyűlés: felállít egy bizottságot az alkotmány előkészítésére és határozatot hoz az Alkotmányozó Nemzetgyűlés felállításáról Frankfurtban tehát egyszerre két testület ülésezik: „előparlament” + Szövetségi Gyűlés

5. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (2) 1. kérdés: Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés milyen választójog alapján üljön össze? A Szövetségi Gyűlés itt elfogadta az „előparlament” által meghatározott elveket: általános férfi választójog, cenzus nélkül, egyéni kerületi rendszer, 50.000 lakosonként alkotnak választókerületeket A két alkotmányozó folyamat közös mederbe jut, megválasztják az Alkotmányozó Nemzetgyűlést (liberális vezetéssel)

5. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (3) 2. kérdés: az Alk. Nemzetgyűlés önmaga jogosult-e az alkotmány elfogadására, vagy ehhez kell a tagállamok hozzájárulása is? Előbbi: a német tagállamokból elkülönült szervezet alkotja meg a Birodalom alkotmányát (baloldali vélemény – az új konstrukció nem utódja a réginek), Utóbbi: az új konstrukció a Német Szövetség átalakítása révén jön létre, ehhez kell a tagállamok jóváhagyása A forradalmi hullám elcsitulása után az utóbbi koncepció győzött (ez lett a veszte a frankfurti kísérletnek).

6. Ideiglenes hatalom felállítása Létrejött az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (központi TH) Kormányzót is választ: János osztrák főherceg (központi VH) A régi Szövetségi Gyűlés átruházza hatalmát a kormányzóra és megszünteti működését

7. Az állampolgári jogok törvényi szabályozása Mint 1789-ben Fr. országban, itt is elsődlegesnek tartják az állampolgári jogok deklarálását: 1848 december: a német nép alapjogairól szóló törvény elfogadása, fő témakörei: A) Személyes szabadság + törvény előtti egyenlőség B) Egyesülési és gyülekezési jog, a gondolat és vélemény szabadsága C) Tanszabadság D) Tulajdon szabadsága E) Bírói hatalom önállósága, eljárási garanciák

8. Államszervezet – „Paulskirchenverfassung” (1) Eldöntendő vitás kérdések: Szövetségi államberendezkedés Államforma (monarchia vagy köztársaság, ha monarchia, választási vagy örökletes) A birodalmi államfő hatásköre Parlament szerkezete (egy- vagy kétkamarás, ha az utóbbi, milyen típusú második kamara, milyen választójog alapján válasszák az alsóházat)

8. Államszervezet – „Paulskirchenverfassung” (2) Mindezek mögött politikai okok: Ausztria és Poroszország államszövetségi rendszerben megfér egymás mellett, de közös központi hatalomnál az egyikük rosszul jár Alapkérdés tehát: kisnémet vagy nagynémet úton jön létre az egység: Poroszország vezetésével, Ausztria nélkül, vagy Ausztria vezetésével, laza szerkezetben Végül Ferenc József 1849. március 4-én kibocsátja az Olmützi Alkotmányt, 9-én pedig ultimátumot intéz a Német Szövetség kormányzójához és az alkotmányozó nemzetgyűléshez, olyan feltételeket támasztva, amelyekből kiderül: Ausztria nem akar része lenni az egységes német államnak Az örökletes monarchia keretei között nem valósulhat meg a nagynémet egység (egyik német tagállam dinasztiáját nem lehet a többi fölé emelni örökletes császárnak)

8. Államszervezet – „Paulskirchenverfassung” (3) A) Szövetségi államberendezkedés: A baloldal egységes (unitárius) államot képzelt el A konzervatívok laza államszövetséget akartak A centrum (többség) a szövetségi állam mellett döntött: Az állami szuverenitás a központi hatalomé, a birodalomé, amelynek meghatározzák kizárólagos hatásköreit (pl. külügy, hadügy) A birodalmi jogalkotás megelőzi a tagállamokét

8. Államszervezet – „Paulskirchenverfassung” (4) B) Az államforma kérdése: Hét konstrukcióról is tárgyaltak, végül két fordulóban: Először az államformáról döntöttek: monarchia legyen, a birodalmi államfői hatalmat pedig valamely német tagállam uralkodójára kell ruházni (279:255) Majd arról döntöttek, hogy örökletes monarchia legyen (267:263)

8. Államszervezet – „Paulskirchenverfassung” (5) C) Az államfő hatásköre: Felfüggesztő vétójog (két következő ülésszakon megerősített döntést már nem vethet vissza) Birodalmi Gyűlés üléseinek összehívása és bezárása, a Népek Házának feloszlatása Nincs alkotmányjogi felelőssége, de kötelező a miniszteri ellenjegyzés A birodalmi miniszterek csak neki felelnek, ő is nevezi ki és menti fel őket (nem parlamentáris, hanem alkotmányos monarchia) Külügyi és hadügyi döntések az uralkodó kompetenciájában Minden birodalmi hatáskör, amely nem tartozik kifejezetten a birodalmi TH-hoz, a császárnak van fenntartva

8. Államszervezet – „Paulskirchenverfassung” (6) D) A parlament szervezete: Kétkamarás Birodalmi Gyűlés, egyenrangú kamarákkal: Népek Háza: népképviseleti kamara, széles férfi választójoggal (25 éves korhatár, kizártak a szegénységi segélyből élők, tisztán egyéni kerületi rendszer) Államok Háza: Tagállamok delegáltjai, 6 éves mandátummal, de rotációs rendszerrel (3 évente felük lecserélődik) Mandátumukat az alkotmány számszerűen felosztja a tagállamok közt (nagyjából lélekszámarányosan) A küldöttek felét a tagállam kormánya nevezi ki, másik felét a népképviselet választja Nincs utasítási joga a tagállamoknak!

8. Államszervezet – „Paulskirchenverfassung” (7) Bírói hatalom gyakorlása: Tagállami bíróságok és Egy központi Birodalmi Bíróság (közjogi bíróság): Döntés a tagállamok, valamint a Birodalom és a tagállamok közti vitákban A Birodalmi Kormány és a Birodalmi Gyűlés közti hatásköri vitákban A tagországokon belüli hasonló hatásköri vitákban Egyes polgárok jogainak alkotmányellenes megsértése ügyében („alkotmánybíróság”) Birodalmi vagy országos miniszterekkel szembeni büntető eljárásokban Birodalommal szembeni felségsértés, hűtlenség ügyeiben Birodalmi kincstárral szembeni panaszok ügyében

9. Az alkotmány hatályba lépésének meghiúsulása Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1849. március 27-én elfogadja a birodalmi alkotmányt (Ausztria nem részese), majd 28-án megválasztja IV. Frigyes Vilmos porosz királyt német császárnak A választást azonban a megválasztott személynek el kéne fogadnia – IV. Frigyes Vilmos azonban visszautasítja (nem akar alkotmányos monarchiát!) Így az alkotmány nem lép hatályba Poroszország visszarendeli követeit Frankfurtból, s távozásra készteti a Nemzetgyűlést (a Stuttgartba átvonuló képviselőket onnan is kiutasítják) Megszűnik az 1848 tavaszán felállított ideiglenes államszervezet is (János főherceg átadta a kormányzói funkciót Ausztria és Poroszország uralkodójának)

10. Az alkotmányozási folyamat felülről való folytatása (1) Frigyes Vilmos már 1848-ban kiadott Poroszországra egy oktrojált alkotmányt, Utóbb bevezette a vagyoni alapon egyenlőtlen háromosztályos választójog (1849) Meggyengítve az alsóházat az uralkodóval szemben (1850) A német egység ügyének megoldására 1849 késő tavaszára Berlinbe hívta a királyi rangú fejedelmeket, s kidolgoztak egy új alkotmánytervezetet, amelyet egy Erfurtba összehívandó Birodalmi Gyűlés fogadott volna el (Erfurti Alkotmány)

10. Az alkotmányozási folyamat felülről való folytatása (2) Az erfurti alkotmánytervezet koncepciója: Poroszország vezetésével szövetségi állammá alakulnának a német államok, Ausztria nélkül A létrejött Német Birodalom pedig az Osztrák Császársággal államszövetségként együttműködik, közös kül- és gazdaságpolitikával Ezt azonban Ausztria elutasítja, s 1850-ben 10 német tagállammal feléleszti a Német Szövetséget (Poroszország végül nem bojkottálja) A Német Szövetség 1851-ben felülvizsgálja az 1848 óta hozott törvényeket, s hatályon kívül helyezi a Német Nép Jogairól Szóló Törvényt is

11. Összefoglalás Ha megvalósul, egy szövetségi alkotmányos monarchia lett volna Alkotmányosan korlátozott császári hatalommal, demokratikus berendezkedéssel Az 1919-es Weimari Köztársaság Alkotmánya, valamint az 1949-es Bonni Alaptörvény merített belőle, főleg az alapvető jogok terén

10. Itália 1848-ban (az 1848-as forradalmak, az 1848 10. Itália 1848-ban (az 1848-as forradalmak, az 1848. évi piemonti alkotmány, a törvényhozó hatalom, a kormányforma, a rugalmas alkotmány)

Az olasz egység létrejötte (1815-1870) Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1b/Italy_unification_1815_1870.jpg

1. Az 1848-as forradalmak Szicíliai forradalom: cél a korábbi, liberális alkotmány visszaállítása és a Nápolytól való elszakadás Nápolyi felkelés: II. Ferdinánd a felkelés nyomán kihirdeti az 1812-es cádizi alkotmányt Róma: Mazzini és Garibaldi vezetésével kikiáltják a Római Köztársaságot és alkotmányt hirdetnek Toszkána: alkotmányt adnak ki Lombardia és Velence: nemzeti felkelés az osztrákokkal szemben, Velence független köztársaságnak nyilvánítja magát Szardínia: Károly Albert saját akaratából liberális alkotmányt hirdet (Statuto), a későbbi Olaszország alkotmánya (1922-ig)

2. Az 1848. évi piemonti alkotmány (1) Osztott szuverenitás: a király hatalma Isten kegyelméből és a nép akaratából származik (e tekintetben minta az 1814-es francia Charte Octroyée) Osztott TH: király + a parlament két háza: De költségvetési javaslatot csak az alsóházban lehet benyújtani

2. Az 1848. évi piemonti alkotmány (2) Alsóház: Képviselői Kamara: Szűk választójog alapján választott ház, tagjai az egész nemzetet képviselik Felsőház: Szenátus: Az uralkodó 21 csoportból nevezi ki tagjait élethossziglan (pl. püspökök, képviselők, bírák, tábornokok, tudományos akadémia tagjai közül) Minden törvényjavaslatot előzetesen parlamenti bizottságnak kell megvizsgálnia (USA a minta!)

3. Kormányforma „Képviseleti monarchikus kormányzás” A minisztereket a király nevezi ki, de felelősek mindkét parlamenti kamarának is A miniszterek maguk is lehettek képviselők A katolikus vallás államvallás, de a többivel szemben tolerancia érvényesül

4. Bíróságok Uralkodó által kinevezett bírák A bíróság tagjait 3 év szolgálat után már nem lehet elmozdítani A törvények értelmezése nem bírói, hanem törvényhozói hatáskör - francia gondolat, Montesquieu: „le juge n’est que la bouche qui prononce les paroles de la loi” (L’Esprit des lois)

5. Rugalmas alkotmány Rendes törvényhozási úton, egyszerű törvénnyel is módosítható Gyakran módosítják is Alkotmányos szokások is rárakódtak: A király jóváhagyja a mindkét ház által elfogadott törvényeket A miniszterek lehetőleg alsóházi tagok is legyenek egyben