A nemzetközi migráció fejlett országok - fejlődő országok A Föld népesedésének két ellentétes folyamata: fejlett országok - fejlődő országok második (világnépesség négyötöde, demográfiai évi népességnövekmény 90 %-a) átmenet migrációs nyomás gazdag országok szegény országok Nemzetközi migrációban résztvevők száma: 100 millió fő világ népességének 2 %-a, erőteljes regionális koncentráció

A nemzetközi migráció növekedése A fejlődő országokban a munkahelyek gyarapodása nem tud lépést tartani a népesség növekedésével 1990-2010 között 41,2%-kal nő várhatóan a fejlődő országok munkaereje (Afrikában ez az érték 75 %) A gazdasági fejlettségben különbségek egyre inkább nőnek – reálbér és életszínvonalbeli különbségek egyre nagyobbak Közlekedés és telekommunikáció fejlődése – a kontinensek még inkább elérhetőek Magas bérszínvonalú országok olcsó munkaerő importjával csökkentik a termelési költségeiket Több fejlődő ország támogatja a munkaerő exportot, mert olcsóbb, mint a gazdasági reform Erőszak, helyi háborús fészkek, etnikai ellentétek is elősegítik a migrációt

A migráció regionális koncentrációi és fő irányai Regisztrált migráció nagysága: 80 millió fő Fekete-Afrika: 35 millió fő Nyugat – Európa, Észak-Amerika: 13 -15 millió fő Közel-Kelet, Ázsia: 15 millió fő Ausztrália, Latin- Amerika: kisebb volumenű, de nem elhanyagolható Kontinensek közötti vándorlások mérlege: Európa, Észak-Amerika, Ausztrália: pozitív Ázsia, Latin-Amerika, Afrika: negatív Migrációs előrejelzések bizonytalansága Pl. menekültszám 1980: 8,5 millió fő, 1990: 17 millió fő

Népmozgalmi adatok 2006-ban 1000 főre

Népmozgalmi adatok 2006-ban 1000 főre

Népmozgalmi adatok 2006-ban 1000 főre

Az európai migráció

A migráció iránya Kelet-nyugati irány (ipari forradalomtól napjainkig) Első tömeges vándorlás: „kilépett” Európából Munkalehetőség biztosítása (1. demográfiai robbanás). 1850-1920 között 30 millió fő vándorolt ki Európából Később Európán belüli vándorlások 1970-től milliós nagyságrendű pozitív vándorlási mérleg Európa bevándorló kontinens.

Európai migrációs mérlegek 1950-1993 között (millió fő) Régiók 1950-60 1960-70 1970-80 1980-89 1990-93 Össz. Kelet -4,0 -1,9 -1,1 -2,3 -11,6 Szu 0,0 0,1 -0,4 -1,3 -2,0 Észak -0,0 0,2 0,7 Dél -2,9 -3,1 0,6 1,6 Nyugat 4,2 5,1 2,5 3,9 18,2 Európa -2,7 0,3 1,9 1,1 2,2

A Kelet-Nyugati migráció Európában Ipari forradalom: nyugat-európai iparvidékre történő munkásvándorlás, 100 ezres nagyságrendű (lengyel, ukrán, olasz munkások) XIX. sz. vége, XX. sz. eleje: Berlin, Párizs, Bécs, Varsó, Prága stb. 100 ezer európai zsidót fogadott be (Ukrajnából, Kelet-Galíciából, Baltikumból) Migráció mozgatórugói: Gazdasági – Ny-EU-i gyáripar Politikai – társadalmi berendezkedés Agresszív nacionalizmus

Második hullám: a két világháború között és a második világháború idején Mozgatórugói: Politika (új nemzetállamok létrejötte) Kisebbségek iránti türelmetlenség (1,5 millió orosz, ukrán és fehérorosz 1922-ig; 1,3 millió német, 1,2 millió görög, 600 ezer török, 1,1 millió lengyel, 400 ezer magyar) II. világháború: 20 millió fő (de itt nincs igazán kelet-nyugati irány – hadifoglyok, elhurcoltak, stb.)

A kelet-európai migráció legfontosabb kibocsátó- és célországai, 1950-1993 Kibocsátó ország Kivánd. Kivánd. % Célország Migránsok Migr. % NDK 1950-90 5 275 ezer 37,3 NSZK 9 640 ezer 68,1 Ex-Jugoszl. 2 435 ezer 17,2 Izrael 1 150 ezer 8,1 Lengyelo. 1 980 ezer 14,0 Töröko. 930 ezer 6,6 Szu-FÁK 1 670 ezer 11,8 USA 700 ezer 4,9 Többi orsz. 2 800 ezer 19,7 1 740 ezer 12,3 Össz. 14 160 e. 100

Migráció 1950-től Okok: Etnikai – 75%-uk Menekültek 10% közös jellemzőjük, hogy a kivándorlók a kisebbséghez tartoznak Menekültek 10% Jelentősebb menekült hullámok: 1956-57: 194 000 magyar hagyja el az országot 1968-69: 160 000 cseh és szlovák emigrál 1980-81: 250 000 lengyel 1990-91 50 000 albán, akik közül 30 000-et visszatoloncoltak 1991-93: 700 000 délszláv háború előli menekültek Munkavállalók 15% 500 000-nél több vendégmunkás a volt Jugoszláviából Lengyelek és albánok is megjelentek a Ny-Eu-i munkaerőpiacon

A kelet-európai országok migrációs potenciáljai Legnagyobb migrációs potenciál: balkáni országok magas természetes szaporodás elmaradott gazdasági szerkezet kisebbségek elnyomása 1991-93: 700 000 menekült a nyugati országokban 4,3 millió hontalan különböző táborokban 3 – 400 000 albán menekült (többségük illegalitásban) Románia 1960-92: 500 000 német kisebbségből 100 000 maradt 500 000 zsidó (szinte mind) 1987-92: 60 000 magyar (2 millióból) 1990-93: 240 000 roma kért menekült státuszt Ny-EU-ban (sok visszaküldve)

A kelet-európai országok migrációs potenciáljai Bulgária kedvezőtlen gazdasági mutatók kisebbségi politika 1982-92: 350 000 ember ment főként Törökországba (török kisebbség, szláv moszlimok) Lengyelország munkaerő-vándorlás 1980-tól folyamatosan, leginkább illegális munkavállalás a német-lengyel határ mentén Ex-Szovjetunió etnikai, vallási kisebbség 1950-1993: 1 670 000, fele zsidó, harmada német, 7% örmény, 2% görög 1995: 25 millió orosz élt Oroszország határain kívül belső migráció 2006-ban a migrációs ráta: 1,03 (bevándorlás nagyobb!)