Náhlik András Nyugat-Magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási Intézet A muflon (O. gmelini musimon) megítélése gazdálkodási és természetvédelmi szempontból Náhlik András Nyugat-Magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási Intézet
A fejlődéstörténet kezdete 16 millió évvel ezelőtt Közép Ázsia 2 millió évvel ezelőtt Kínától Dél-Franciaországig terjedtek az argali-szerű vadjuhok. A klíma- változások miatt kihaltak 60-450 ezer évvel ezelőtt, a pleisztocénben argali- És muflonszerű vadjuhok egyaránt meghódították KisÁzsiából Európát, de a legutóbbi jégkorszakban kihaltak
Ovis ammon polii (120-140) Ovis sp. gmelini? (120-130) Ovis antiqua Kisebb és nagyobb testű Ovis sp. gmelini?
A muflon és a bezoár kecske terjedése a mediterrán térségben (Masseti nyomán)
Anatóliai muflon Ovis gmelini anatolica Örmény muflon Ovis gmelini gmelini Isfahán muflon Ovis gmelini isphahonica Ciprusi muflon Ovis gmelini ophion Vörös juh Ovis gmelini gmelini x Ovis vignei arkal Kerman juh Ovis gmelini laristanica x Ovis vignei blanfordi
A muflon szaporodási jellemzői Év Paraméter 94/95 95/96 96/97 97/98 98/99 99/00 00/01 Születési arányszám (n) 1.0 (21) 0.95 (19) 0.93 (14) 1.0 (10) 1.04 (28) 1.09 (47) Újszülött elhullás (n) 0.07 (73) 0.03 (61) 0.18 (51) 0.15 (33) 0.10 (43) 0.10 (22) 0.21 (30) Bárány nyári elhullási arány (n) 0 (82) 0 (88) 0.02 (50) 0.03 (36) 0 (17) 0.03 (52) Bárány téli elhullási arány (n) 0.03 (62) 0.46 (50) 0.34 (35) 0.30 (39) 0.28(35) 0.11 (36) Felnőtt elhullási arány 0.12 0.03 Állománygyarapodás 0.49 0.14 0.22 0.38 0.30 0.33 0.37 Hasznosítási arány 0.35 0.25 0.16 0.11 0.20 Állománygyarapodás a hasznosítás után - 0.11 0.08 0.19 0.13 0.21
Egy szabad területi és egy zárttéri állomány összehasonlítása A juhok testméretei a két vizsgált állományban Test-hossz Mar-magasság Öv-méret Nyakkör-méret Test-tömeg Zárttéri állomány Átlag 107,9 66,3 76,2 29,7 13,3 n = 11 Szórás 7,89 4,73 5,27 2,69 5,02 Szabadterü-leti állomány 110,0 69,5 84,5 35,9 20,0 n = 24 6,51 4,76 5,36 4,27 1,94
A két populáció endoparazita fertőzöttsége PS - a bélcsatorna parazitáinak fajszám átlaga; PN - a paraziták összes száma; DIDE - a lándzsás mételyek (Dicrocoelium dendriticum) átlagos száma; I - zárttéri állomány; II - szabad területi állomány n PS PN DIDE Juh I fiatal 2 5,5 103 348 I középkorú 7 67 3163 Juh II fiatal 3 3,0 10 57 II középkorú 3,9 26 123 II öreg 6,0 65 23 Kos I fiatal 1 5,0 76 3,5 141 687 Kos II fiatal 4,5 68 66 4 2,8 21 224 6 3,3 37 171
Ikervehem gyakorisága (%) Felnevelt szaporulat aránya A két muflonállomány vemhesülési rátája, ikervehem gyakorisága és szeptemberig felnevelt szaporulatának aránya Vemhesülései ráta Ikervehem gyakorisága (%) Felnevelt szaporulat aránya Zárttéri állomány 0,6 (n=8) 0 (n = 8) 0,57 (n = 45) Szabadterületi állomány 1,0 (n = 26) 8 (n = 26) 0,93 (n = 95)
Értékelhető eredményt adnak?
Kizárásos kísérletek A muflonok, és más nagyvad fajok elől elzárt területek növényzetében 5 év alatt beállt változások a rendkívüli vadsűrűségű fehérvárcsurgói területeken volt csak látványos. Az itteni egyik, löszös, eróziónak kitett mintaterületen a nagyvad kizárása lehetővé tette a növényzet gyors megtelepedését. A másik, sziklagyepes, de kis lejtésű területen a növényzet összetételében nem, csak a növényzet magasságában volt észlelhető különbség. Az egyik, meredek süttői mintaterület sziklagyepén a bekerítéssel meg tudtuk akadályozni a folyton bekövetkező részleges eróziót, azonban a legelés illetve rágás elmaradása a gyep cserjésedését eredményezte, és jó néhány fafaj is megjelent. Ebből egyértelműen azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a sziklagyep fennmaradását a nagyvad, illetve az élőhelyen leggyakrabban jelen lévő muflon biztosította.
Hoz-e a természetvédelem szempontjából minőségi visszalépést az élettársulások megváltoztatásához képest egy új faj megtelepítése?
Köszönöm a figyelmet!