Az olvasás olyan piknik, ahová a szerző hozza a szavakat, és az olvasó a jelentést. (Paul Ricoeur)
Célok Kommunikációs kompetencia Nyelvi Kulturális kompetencia és nyelvhasználat Szövegértés, szövegalkotás Helyi igényekhez adaptálható Egyéni képességfejlesztés Tanulási stratégiák
Alapelvek Kommunikáció-központúság: az olvasás és az írás elválaszthatatlansága Tevékenységcentrikusság Differenciáltság Rendszeresség Partnerség Kutatószemlélet
A pedagógus és a diák felelőssége a tanulási folyamatban KIMENET BEMENET TANULÓ
A hatékony megértést támogató pedagógus Párbeszéd a gyerekkel: Párbeszéd a szöveggel: Párbeszéd a gyerekkel: A tanári tevékenység mérlegelése és a tanulói tevékenységre való reagálás. Visszajelzés az olvasottakra. Az információk nyomon követése. A tanulási folyamatok nyomon követése. Előfeltevések a tanulók megértéséről, a problémákról. Jóslás. Tevékeny jelenlét térben, időben, lélekben. Tevékeny jelentésteremtés. Újraértelmezés, ellenőrzés. Visszatekintés, más módon való megközelítés. A jelentést változtató, korrigáló megértés. Érzékenység a változásra.
Integrált magyartanítás Olvasóvá nevelés A diákbefogadó szempontjai Képesség- ismeret viszonya HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓ Kreatív nyelvhasználat Egyéni kommunikációs stratégia Az olvasás „célja” Vizuális és mediális szövegek Idegennyelv- tanulás
SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS Programcsomagok SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS A Műveltségterületi Vertikális rendszer Kompetencia: elsődleges fejlesztési cél szövegértés-szövegalkotás: magyar nyelv és irodalom A NAT anyanyelvi követelményrendszerét, a teljes óraszámot lefedi 1-10. osztályig: képességfejlesztés 11-12. osztály: rendszerezés B Kereszttantervi C Tanórán kívüli
A-típusú A fejezet modulokból (alapegység, beépíthető elem) áll. A modulok a fejezetek részegységei (javasolt feldolgozási sorrend). Szövegköziség elve Minden fejezet irodalmi és nem irodalmi szövegei és az ezeket feldolgoztató feladatok négy fókusz köré rendeződnek: egy tematikus egy poétikai egy szövegértési egy szövegalkotási képességfejlesztő szempont határozza meg a műválasztást, a feladatok, szövegek elrendezését.
RÁHANGOLÓDÁS-JELENTÉSTEREMTÉS- REFLEKTÁLÁS (RJR)-MODELL Egy-egy szöveg feldolgozása mozgósítja a diákok előzetes tudását. (motiváció) A reflektálás fázisában a tanulók arra kapnak biztatást, hogy fogalmazzák meg, mi a fontos számukra a tanultakból, milyen kérdések születtek, milyen problémák tudatosodtak bennük. A tanulási folyamat tervezésekor kiemelten kezelendő, hogy a megszerzett tudás sokkal személyesebb legyen.
Egy lehetséges „stratégiatárház” Szövegértési stratégiák Korrekciós stratégiák Rápillantás a képekre, címekre Korábbi ismeretek mozgósítása Olvasási célok felállítása Kifejleti jóslatok készítése Kifejleti jóslatok igazolása/helyesbítése Új ismeret összekapcsolása régi ismerettel A szöveg összefoglalása olvasás közben Saját megértésünk kérdőre vonása Kiemelés vagy marginális jegyzet Következtetések levonása A szöveg átfutása A szöveg újraolvasása Előreolvasás a szövegben Kérdésekkel való önellenőrzés Mások kérdezése Másokkal való megbeszélés
Kereszttantervi programcsomagok A modulok a az adott tantárgy tantervéhez igazodnak. Nem kell „feláldozni” egyetlen tanórát sem! Az órán az ismeretanyag speciális feldolgozása valósul meg. A feldolgozás módja a szövegértés-szövegalkotás fejlesztésére fókuszál. A modulleírásokban lépésről lépésre követhetők a képességfejlesztés lehetséges fázisai. Az egyes modulok: 90-45-15-10 percesek
Várható eredmények A diákok könnyebben fogják olvasni a tankönyvi szövegeket, tehát sikeresebben tanulnak majd. Fejlődik a különböző szövegtípusok és szövegformák olvasása, alkotása. A pedagógusok megtanulják a szövegértés- szövegalkotás fejlesztésének módszereit, a tanulásszervezés hatékony módjait és alkalmazni fogják.
Minden gyerek számít !
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! DICSÉRETKÁRTYA Korányi Margit szakmai anyagai alapján készítette: Vasné Dömötör Rozália