SZÍNEKRŐL

Látás fiziológiája a színek fényhullámokból (elektromágneses energia egy fajtája) jönnek létre szemünk a 400-700 nanométer (hullámhossz) közti fényhullámokat képes érzékelni a fényhullámok színtelenek, a színek agyunkban állnak össze Hogyan? A fénysugarak elérik a szemlencsét, s a fény a szemlencsén, mint fénytörő közegen keresztül a retinára vetülve képpé alakul. A szemünkben lévő csapok és pálcikák fotokémiai folyamata révén az inger elektromos ingerimpulzusokká a alakítva jut el az idegpályákon keresztül az agy látókérgébe. Itt az impulzusok képérzetté alakulnak.

Látás fiziológiája színlátás: csapok: színérzékelés pálcika alakú érzéksejtek: sötét-világos érzékelés - a színes képen megjelenített látvány tartósabban megmarad emlékezetünkben, mint a fekete-fehér látvány térlátás: - a retinán keletkező kép kétdimenziós - a valóságos képnek mélysége is van 1. viszont két szemmel látunk, a retinákon lévő képeket agyunk egyesíti egy térbeli képpé 2. érzékeljük a tárgyakon megjelenő fényeket és árnyékokat mozgás érzékelés: ha a szemünk elmozdul, akkor a retinán látott kép is más pontra kerül - állóképet nem látjuk mozgónak: mert mert látásunk kompenzálja fejünk mozgását, - mozgó tárgy képének mozgása folyamatos ? Film vetítésénél az álló képkockákat miért látjuk mozgónak?

SZÍNEK Színek fizikai tulajdonságai Színek rendszere, keverése, harmóniája Színkontrasztok (színek egymással való kapcsolata) Színek pszichológiája

Színek a fizikában Isaac Newton, 1676: a fehér napfényt 3 élű prizmával színképpé bontotta. vörös narancs sárga zöld kék ibolya spektrum színeit tartalmazó színszalag Minden szín gyűjtőlencsével összegyűjtve: tiszta fehér Minden szűrőt a fénynyaláb elé téve: tiszta fekete Színek létrejöttének fizikai módjaira példák: fénytörés, tükrözés, interferencia, elhajlás, diffrakció, polarizáció

Színek a fizikában Keverék színek: Ha spektrum egyes színeit elkülönítjük (különféle színszűrőkkel), akkor keverék színeket kapunk. Komplementer színek: Azokat a fényszín párokat nevezzük komplementer (kiegészítő) szín-pároknak, melyek keverékéből a tiszta fehér jön létre. Tárgyak saját színe: A színszűrők kiszűrik a spektrum kisebb-nagyobb tartományát. A tárgyak felülete speciális színszűrőknek felelnek meg, azok a fény egy bizonyos tartományát elnyelik, más tartományokat kevert színként visszavernek. A visszavert fényszín lesz a tárgy saját színe.

Komplementer színek Komplementer színek vörös zöld sárga ibolya kék narancs 1. szukcesszív kontraszt: az utókép mindig a nézett szín komplementere a szem magától megkeresi a komplementer színt, hogy helyreállítsa az egyensúlyt 2. szimultán kontraszt: egy szín a másik színt is kicsit a komplementere felé közelíti - pl.: vöröset elkülönítve a maradék 5 színből zöld jön létre => Minden elkülönített spektrál szín az összes többi színből összetevődött keverékszín komplementere. - pl.: használjunk vörös és zöld színszűrőt => Az összes szín elnyelésével tiszta fekete szín jön létre.

Színek rendszerzése, színrendszerek Színkör (tiszta színek): a spektrumban a színjelleg folyamatosan változik (finom átmenettel) a színszalag két végén lévő színt keverjük össze (vörös és ibolya: bíbor) a színkört sok meghatározott hullámhosszúságú fény tiszta szín (telített szín) alkotja (rövidebb: hideg sz., hosszabb: meleg sz.) Színgömb (semleges színek is): - gömb vízszintes főkörén állnak a spektrum színei (egyenlítő) - felső sarkpóluson áll a fehér, alsó sarkpóluson a fekete - a gömb középpontjában található a szürke szín Bármely színt el tudjuk helyezni a gömb felszínén, vagy a gömb belsejében színezet világosság telítettség Színmetria: színméréssel kapcsolatos tudomány

Színelmélet Thomas Young (1802): három szín alapelve (vörös, zöld, ibolya) szem színérzékelése a színek különböző hullámhosszúságú fénysugarak az emberi szem egyszerre több hullámhosszon is érzékel, így az összhatás adja meg az adott színt A színtanban lévő két leggyakoribb modell: ADDITÍV (RGB) az eredő fehér SZUBTRAKTÍV (CMYK) az eredő fekete

Színelmélet Fény színek (prizmatikus színek) Festék színek (pigment színek) ADDITÍV SZÍNKEVERÉS (összeadó) Alapszínek: zöld, piros, ibolya Minden szín együtt: fehér színt alkot RGB színkódolás Alapszínek: Red, Green, Blue Megadása: 3x1byte-on vagy: 16-os számrendszerben Alkalmazása: Elektronikus megjelenítésnél (pl.: monitor, projektor, fényképezőgép) SZUBTRAKTÍV SZÍNKEVERÉS (kivonó) Főszínek: sárga, kék, piros Minden szín együtt: piszkos fekete CMYK színkódolás Alapszínek: Cián, Magenta, Yellow, blacK Megadása: %-osan mennyi van az adott alapszínből a feketét kivéve Alkalmazása: nyomdászatban

A színek jellemzői Fényerő (brightness): Árnyalat (hue): A fényerő mértéke megmutatja, hogy az adott szín mennyi fényt tükröz vissza illetve ereszt át Árnyalat (hue): Az árnyalat határozza meg a szín pontos helyét a színskálán, azaz magát a színt Telítettség (saturation): Az adott színben levő szürke mennyiségét jelenti. Minél kevesebb a szürke mennyisége annál tisztább, telítettebb a szín. A telített színek nem tartalmaznak szürkét vagy feketét. Áttetszőség (opacitás): Festékek jellemzője, azt mutatja meg az alatta levő festékréteg mennyire üt át

2. Színek harmóniája Színkör (festék színekkel): vörös - sárga - kék): Első rendbeli színek

Színkör (festék színekkel): vörös - sárga - kék): Másod rendbeli színek

Színkör (festék színekkel): vörös - sárga - kék): Harmad rendbeli színek