Energiahálózatok és együttműködő rendszerek Anyag, energia és információ tárolása és szállítása

Ismétlő kérdések Mit nevezünk energiahordozóknak? Melyek az elsődleges és másodlagos energiahordozók? Mi az erőmű? Hogyan működik: vízierőmű, hőerőmű, atomerőmű? Mit nevezünk megújuló és nem megújuló energia

Szállítás Forrás helye nem egyezik meg a felhasználás helyével  szállítás Anyag vasút, csővezeték … Energia távvezeték, távfűtés … Információ rádió, televízió …

Tárolás Felhasználás nem egyenletes  tárolás Anyag Energia Információ víztorony, gabonaraktár … Energia melegvíztároló, akkumulátor … Információ könyv, magnetofonszalag, …

Szállítás anyag információ csatorna forrás Felhasználó, fogyasztó csatorna forrás vevő, nyelő Anyag és energia szállítás esetén a felhasználó rendszert, illetve a felhasználás helyét felhasználónak, vagy fogyasztónak, információ átvitelnél nyelőnek vagy vevőnek nevezzük.

Csatorna Az az útvonal, amelyen keresztül, anyag- és energiaszállítás, továbbá az információ-átvitel lehetséges.

A Villamosenergia előnyei minden fogyasztóhoz rugalmasan elszállítható; jó hatásfokkal, könnyen átalakítható a fogyasztó számára az adott helyen éppen szükséges energiaformává (fény, hő, mozgási energia stb.); a felhasználás helyén nem szennyez; és végül pedig: megfizethető

A Villamosenergia hátrányai Nagyon rossz hatásfokkal tárolható Akkumulátor Kondenzátor

Villamosenergia rendszerek Az erőművekben előállított villamos energiát a fogyasztókig továbbító rendszer neve: Villamosenergia-rendszer Összetett, többszintű, nemzetközi kooperációs hálózat. Nemzetközi távvezeték – 750, 400, 220 kV Országos alaphálózat – 400, 220, 120 kV Középfeszültségű elosztó – 35, 20, 10 kV Kisfeszültségű elosztó – 400 V (0,4kV)

Villamos energia rendszer Nemzetközi kooperáció 750-220 kV ERŐMŰ ERŐMŰ ERŐMŰ 6-18 kV 6-18 kV 6-18 kV Villamos alállomás Villamos alállomás Villamos alállomás Nagy fogyasztók 400-120 kV 400-120 kV 400-120 kV Villamos alállomás Villamos alállomás Villamos alállomás Nagy fogyasztók 35-20-10 kV 35-20-10 kV 35-20-10 kV Fogyasztói transzformátor áll. Fogyasztói transzformátor áll. Fogyasztói transzformátor áll. Fogyasztói transzformátor áll. Fogyasztói transzformátor áll. Ipari fogyasztók Fogyasztók Fogyasztók Fogyasztók Fogyasztók Fogyasztók Nagy fogyasztók 0,4 kV 0,4 kV Fogyasztók 0,4 kV Fogyasztók 0,4 kV Fogyasztók Fogyasztók Fogyasztók

Villamos alállomások

Magyarország villamosenergia-hálózata Ausztria Ukrajna Szlovákia Horvátország Románia Szerbia Söjtör BP Toponár 120 kV Hévíz Oroszlányi E. Győr Siklós Tisza II. Detk Göd Paksi Atomerőmű Kisvárda Sajóivánka Tiszalök Dunaújváros Albertirsa Sándorfalva Békéscsaba Szeged Debrecen Szolnok Felsőzsolca Sajószöged Litér Mátrai E. Martonvásár Dunamenti E. Albertfalva Zugló Ócsa 220 kV-on 750 kV 400 kV 220 kV Szlovénia Pécs Szombathely Etyek/Biatorbágy fejlesztési tervek

A villamosenergia-igény változásai A villamos energia gazdaságosan nem tárolható A termelésnek egyensúlyban kell lennie a fogyasztással. A hálózatra kapcsolt összes fogyasztó együttes működéséhez szükséges teljesítményt terhelésnek nevezzük.

A források Alaperőművek Menetrendtartó Csúcs Import-kooperáció Hő (szén, bio-massza) Atom Menetrendtartó Vízi Hő (szénhidrogén-származékok) Csúcs Gázturbinás Import-kooperáció

Keress magyarázatot a napi terhelés változásokra! Nézd meg az egyes erőmű típusok arányát!

Hasonlítsd össze a nyári és téli terhelés görbét Hasonlítsd össze a nyári és téli terhelés görbét! Mi az oka a különbségeknek?