Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Az általános társadalomföldrajz alapjai I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár

3. tétel A Föld népességének eloszlása, az eltérések földrajzi magyarázata, az oikumené határai Kovács Z. 2002: A népesség térbeli eloszlása In: Népesség- és településföldrajz ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 28-36 Tóth J. 2001: A népesség térbeli eloszlása In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.). Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 415-420 Sárfalvi B. 1999: A világnépesség növekedése In: Humánökológia (szerk. Nánási I.) Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. pp. 313-322

A népesség térbeli eloszlása A népesség eloszlása a Föld felszínén már ősidők óta roppant egyenlőtlen, túlzsúfolt térségek állnak szemben, gyéren vagy ritkán lakott területekkel. Az emberré válás időszakától kezdve megfigyelhető, hogy az Óvilág (különösen Ázsia) alacsonyabb földrajzi szélességű övei korán és sűrűn benépesültek, míg az Újvilág (Amerika és Ausztrália) rendkívül gyéren lakott maradt. A korai emberiség fejlődésének centrumai (a domesztikáció színterei), valamint az első nagy mezőgazdasági kultúrák is Ázsia, Afrika és részben Európa földjén alakultak ki. Itt születtek az első városok, az első magasan szervezett ókori társadalmak és itt jöttek létre az első nagyobb népességtömörülések is.

A népesség térbeli eloszlásának modellje A népesség térbeli eloszlásának szabályszerűségei már régóta felkeltették a népességföldrajz kutatóinak figyelmét. Boustedt (1975) modelljében a népesség térbeli eloszlásának két lehetséges alapformáját különbözteti meg. Forrás: N. de Lange,1991 Szórt népesség: ideális esetben teljesen egyenletesen oszlik el a térben, ez azonban rendkívül ritka és csak tökéletesen homogén térszín esetén elképzelhető. A valóságban sokkal gyakoribb eloszlási minta a véletlenszerű térbeli eloszlás, amely főként a domborzati és a vízrajzi különbségek eredménye. Koncentrált népesség: a népesség fokozott koncentrációja főként az ipari forradalom megjelenésével, a nyersanyaglelőhelyek, a közlekedési csomópontok stb. szerepének felértékelődésével indult meg. Két sémája ismert, egyrészt egy pont köré rendeződve, erősen centralizált módon, és kiegyenlítettebben a tér több pontja körül tömörülve, decentralizált módon.

A népesség térbeli eloszlásának szabályszerűségei a Földön Az emberiség településhatára (az oikumene) a modern közlekedési, hírközlési és építészeti technológiák jóvoltából a Földön állandóan tágul, ugyanakkor vannak olyan térségek amelyek ennek ellenére továbbra is igen ritkán lakottak. A Föld 149 millió km2-t kitevő szárazulatainak egy része még a mai technikai-civilizációs szint mellett sem nyújt kedvező terepet tartós emberi letelepedésre. Szembetűnő hatása van a tengerszint feletti magasságnak és a tengertől való távolságnak a népesség eloszlására. Ritkán lakott területek: sarkvidéki-, sivatagi területek, trópusi esőerdők nehezen járható övezete és a magashegységek vidéke.

A Föld népsűrűsége Népsűrűség: a népesség térbeli eloszlásának mérésére szolgál. Egy adott földrajzi egység (ország, megye stb.) 1 négyzetkilométerére jutó népesség átlagos száma. Földünkön az átlagos népsűrűség 45 fő/km2.

Népesség száma (millió fő) Hány év alatt duplázódik meg Ország Népesség száma (millió fő) Hány év alatt duplázódik meg 1990 1994 1997 2001 1. Kína 1 139.06 1 192.00 1 236.70 1 273.10 81 2. India 853.90 911.60 969.70 1 029.90 52 3. USA 249.20 260.80 267.60 278.10 94 4. Indonézia 184.30 199.70 204.30 228.40 64 5. Brazília 150.40 155.30 160.30 174.50 88 6. Oroszország 288.60* 147.80 147.20 145.40 .. 7. Pakisztán 122.60 126.40 137.80 144.60 56 8. Japán 123.50 125.00 126.00 126.80 343 9. Banglades 115.60 116.60 122.20 131.30 123 10. Nigéria 108.50 98.10 107.10 126.60 Összesen (1-10) 3 335.66 3 333.30 3 478.90 3 658.70   Részesedés a világ népességéből 63.00% 59.45% 59.57% 59.60% 11. Mexikó 88.60 91.80 95.70 101.90 89 12. Németország 79.10 81.20 82.00 83.00 192 13. Vietnam 66.70 73.10 75.10 79.90 14. Fülöp-szigetek 62.40 68.70 73.40 82.80 15. Törökország 55.90 61.80 63.60 66.50 51 16. Irán 54.60 61.20 67.50 66.10 13 17. Thaiföld 55.70 59.40 60.00 91 18. Egyiptom 52.40 58.90 64.80 69.50 42 19 Nagy-Britannia 57.40 58.40 59.00 59.60 249 20. Franciaország 56.40 58.00 58.60 181 Összesen (11-20) 629.20 672.50 699.70 730.70 - Összesen (1-20) 3 964.86 4 005.80 4 178.60 4 389.40 Világ 5 294.30 5 607.00 5 840.40 6 138.90 Fejlett országok 1 248.40** 1 164.40 1 174.80 1 255.56 23.58% 20.77% 20.12% 20.45% Fejlődő országok 4 045.90 4 442.60 4 665.60 4 883.34 Hol élnek a legtöbben? * A Szovjetunió ** A Szovjetunióval együtt

A föld népességének megoszlása W. Köppen éghajlati rendszerében Tundra (ET) 8,9 0,3 Sivatag (BW) 13,2 1,4 Sztyepp (BS) 15,6 6,7 Alacsony népsűrűségű 37,7 8,4 Őserdő (AF) 8,1 8,0 Szavanna (AW) 13,8 10,7 Hideg (Ds) 18,1 14,5 Hideg (Dw) 5,4 5,7 Közepes népsűrűségű 45,4 38,9 Meleg (Cw) 27,6 Meleg (Cs) 2,0 4,4 Nedves mérsékelt (Cf) 6,5 20,7 Magas népsűrűségű 16,9 52,7 Tengerszint feletti magasság: 0-200 200-500 500-1000 1000-2000 2000< m Terület: 28,0 29,5 21,0 15,5 6 % Népesség: 56,0 24,0 11,5 7,0 1,5

A népesség parttávolság és zónák szerinti eloszlásának modellje A Föld népességének 90%-a az északi féltekén él, mivel a szárazföldek 80%-a az Egyen-lítőtől északra található. Összefüggő nagy tömböket (Eurázsia, É-Amerika) alkot-nak abban a mérsékelt övezet-ben, amely az emberiség szá-mára letelepedésére és gaz-dálkodásra a legalkalmasabb. A sűrűn lakott területek (200 fő/km2 felett) a Föld felszínének alig 1%-át teszik ki.

A Föld felszínének %-ában A Föld felszínének megoszlása a jelen technológiája által meghatározott hasznosíthatósága szerint Hasznosítás módja A Föld felszínének %-ában Belterjesen hasznosítható mezőgazdasági terület 12,0 Kevésbé belterjesen hasznosítható mezőgazdasági terület 22,0 Csak külterjesen, vagy erdőgazdaságilag hasznosítható terület 30,0 Mezőgazdaságilag nem hasznosítható terület 16,0 Talajtakaróval nem rendelkező területek (jéggel borított, fagyott felszínek, sivatagok) 20,0 Együtt 100,0

A Föld felszínének %-ában A Föld felszínének megoszlása a népsűrűség fokozatai szerint Benépesülés foka Fő/km2 A Föld felszínének %-ában Nagyon sűrűn lakott térségek 200 felett 1 Sűrűn lakott térségek 100-200 Jelentősen benépesített térségek 50-100 2 Mérsékelten lakott térségek 10-50 9 Ritkán lakott térségek 1-10 Alig lakott, lakatlan térségek 1 alatt 78 A szárazulatok átlagos népsűrűsége 34,9 100,0

A világ népességének megoszlása kontinensek szerint napjainkban (ezer fő) Férfiak Összesen % Ázsia 1797754 1878514 3676268 60,72192 Óceánia 14862 14866 29728 0,491026 Amerika 418865 409860 828725 13,68828 Afrika 388237 385773 774010 12,78453 Európa 385707 359830 745537 12,31424 Világ 3005425 3048843 6054268 100 Az adatok forrása: ENSZ

A Föld legnépesebb országainak népesedési mutatói Népességszám (2005, fő) Részesedés (2005, %) Növekedési ráta (2050, fő) Kína 1.288.307.100 20,2 1,1 1.470.468.924 India 1.088.056.200 17 1,7 1.619.582.271 USA 293.271.500 4,6 0,8 403.943.147 Indonézia 221.777.700 3,5 1,8 337.807.011 Brazília 179.383.500 2,8 1,4 206.751.477 Pakisztán 157.056.000 2,5 2,6 267.813.495 Nigéria 154.491.100 2,4 303.586.770 Oroszország 146.697.800 2,3 0,5 118.233.243 Banglades 133.581.700 2,1 205.093.861 Japán 127.853.600 2 0,1 101.228.471 Összesen 3.790.476.200 59,3 5.034.508.670 Többi ország 2.599.670.669 40,7 4.049.986.735 Mindösszesen 6.390.146.869 100 9.084.495.405 Forrás: http://www.InternetWorldStats.com

A „második tíz” ország népességszáma (2005, fő) Mexikó 102.797.200 Fülöp-szigetek 83.407.700 Vietnam 83.030.400 Németország 82.633.200 Törökország 75.058.900 Etiópia 72.035.400 Egyiptom 68.648.500 Irán 67.477.500 Thaiföld 65.065.800 Franciaország 60.011.200 Forrás: http://www.InternetWorldStats.com

A Föld legnépesebb országai 2050-ben (becslés) Népességszám (2050, millió fő) India 1.628 Kína 1.437 USA 420 Indonézia 308 Nigéria 307 Pakisztán 295 Banglades 280 Brazília 221 Kongói Demokratikus. Közt. 181 Etiópia 173 Forrás: Population Reference Bureau, 2004; http://www.prb.org

Arány a Föld népességéből (%) A Föld népessége kontinensenként (2007) Népesség száma (fő) Arány a Föld népességéből (%) Afrika 879.855.500 13,9 Amerika 864.854.400 13,6 Ázsia 3.590.196.700 60,6 Európa 722.509.070 11,4 Óceánia 31.528.887 0,5 Összesen 6.348.262.557 100,0 Forrás: http://www.InternetWorldStats.com

Internethasználók száma és aránya az egyes kontinenseken WORLD INTERNET USAGE AND POPULATION STATISTICS World Regions Population ( 2006 Est.) Population % of World Internet Usage, Latest Data % Population ( Penetration ) Usage % of World Usage Growth 2000-2006 Africa 915,210,928 14.1 % 32,765,700 3.6 % 3.0 % 625.8 % Asia 3,667,774,066 56.4 % 394,872,213 10.8 % 36.4 % 245.5 % Europe 807,289,020 12.4 % 308,712,903 38.2 % 28.4 % 193.7 % Middle East 190,084,161 2.9 % 19,028,400 10.0 % 1.8 % 479.3 % North America 331,473,276 5.1 % 229,138,706 69.1 % 21.1 % 112.0 % Latin America/Caribbean 553,908,632 8.5 % 83,368,209 15.1 % 7.7 % 361.4 % Oceania / Australia 33,956,977 0.5 % 18,364,772 54.1 % 1.7 % 141.0 % WORLD TOTAL 6,499,697,060 100.0 % 1,086,250,903 16.7 % 200.9 %

A Föld felszínének felosztása az emberi életfeltételek alapján Oikumené, para-oikumené, an-oikumené Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

Összefoglalás A népesség térbeli eloszlása A népesség térbeli eloszlásának modellje A népesség térbeli eloszlásának szabályszerűségei a Földön A Föld népsűrűsége Hol élnek a legtöbben? A népesség parttávolság és zónák szerinti eloszlásának modellje A Föld felszínének megoszlása a jelen technológiája által meghatározott hasznosíthatósága szerint A Föld felszínének megoszlása a népsűrűség fokozatai szerint A Világ népességének megoszlása kontinensek szerint napjainkban A Föld legnépesebb országainak népesedési mutatói A „második tíz” ország népességszáma A Föld legnépesebb országai 2050-ben (becslés) A Föld népessége kontinensenként (2007) A Föld felszínének felosztása az emberi életfeltétetelek alapján; Oikumené, para-oikumené, an-oikumené

Köszönöm a figyelmet!