A romantika irodalmából A romantika fogalma

romantika, romantikus, romantikázik

Zorán: Romantika c. dala

A romantika „önmeghatározása” A. W. Schlegel: A drámai művészetről és irodalomról – T-táblázat segítségével gyűjtsétek össze, hogy milyen lényegi különbségeket lát a szerző az általa „régiek költészetének” tartott, és a saját maguk által képviselt „modern” költészet között! F. Schlegel: Athenaeum-töredékek – Milyen kulcsszavakkal jellemezhető az idézett részlet alapján a romantikus költészet? Mely pontokon kapcsolódik, és mely pontokon mond ez ellent a klasszicizmus művészetfelfogásának? F. Schlegel: Beszéd a mitológiáról – Hogyan jellemzi a szerző a romantikus költőt, és miben jelöli meg a legfőbb célt, amelynek szolgálatába kell állnia?

A romantika fogalma I. A fogalom eredete: 'roman' (fr.) regény szóból (a középkorban az anyanyelven írt irodalmi műveket jelölte) az irodalomból indult ki, összekapcsolódott a korabeli nyelvkérdéssel (nemzeti nyelvek)

A romantika fogalma II. Időbeli- és térbeli keretek: 19. századi Európa a 18. század végén a német nyelvterületen bontakozik ki, majd Angliában „hódít” először teret az 1830-40-es években Franciaországban és Kelet-Közép-Európában bontakozott ki a 60-as évektől kezdve fokozatosan „lecseng”, de a késő romantika egészen a századfordulóig hatott

A romantika fogalma III. a romantika mint korstílus: hatása a képzőművészetekre: festészet szobrászat építészet Caspar David: Vándor a ködtenger fölött (1818) Bartholdi: Szabadság A debreceni Csokonai Színház

Delacroix: A szabadság vezeti a népet (1830) A romantika fogalma IV. történeti- és eszmetörténeti háttere: Rousseau-i filozófia, Sturm und Drang-mozgalom polgári átalakulás − polgári forradalmak 1789. nagy francia forradalom „kiábrándulás”: felvilágosodás eszméi megvalósíthatóság? vágy tapasztalat liberalizmus, nacionalizmus Delacroix: A szabadság vezeti a népet (1830)

Rousseau-i filozófia társadalom-és természetszemlélete: társadalmi egyenlőtlenségek eredete a magántulajdon az ember eredendően „jó”, a körülmények befolyásolják „vissza a természetbe” – harmónia, idill, önazonosság (egyházellenesség)

Sturm und Drang a német felvilágosodás vezető mozgalma észelvűség zsenikultusz történelem iránti érdeklődés nemzettudat Herder, Goethe, Schiller Goethe

A romantika világképe Individualizmus - szubjektivizmus történetiség – a saját (nemzeti) múlt felfedezése természetkultusz szabadságeszmény elvágyódás, egzotikum Delacroix: Algériai nők