Összefüggés vizsgálatok

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nevezetes eloszlások, normál eloszlás
Advertisements

Összetett kísérleti tervek és kiértékelésük:
Kvantitatív Módszerek
TÁRSADALOMSTATISZTIKA III. Sztochasztikus kapcsolatok I. Előadó: Prof. Dr. Besenyei Lajos.
Kvantitatív módszerek
Földrajzi összefüggések elemzése
Becsléselméleti ismétlés
Összefüggés vizsgálatok x átlag y átlag Y’ = a + bx.
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Statisztika II. VI. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Regresszió és korreláció
Ozsváth Károly TF Kommunikációs-Informatikai és Oktatástechnológiai Tanszék.
Asszociáció.
Növényökológia terepgyakorlat Fajok asszociáltságának vizsgálata I.) Az egyes esetek TAPASZTALT gyakorisága 1. táblázat A faj B faj+- +aba+b.
Regresszióanalízis 10. gyakorlat.
SPSS leíró statisztika és kereszttábla elemzés (1-2. fejezet)
SPSS többváltozós (lineáris) regresszió (4. fejezet)
SPSS többváltozós regresszió
Kovarianciaanalízis Tételezzük fel, hogy a kvalitatív tényező(k) hatásának azonosítása után megmaradó szóródás egy részének eredete ismert, és nem lehet,
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Közlekedésstatisztika V.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Ismérvek közötti kapcsolatok Két ismérv között a kapcsolat háromféle lehet: Két.
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. VI.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Regresszióanalízis.
Kvantitatív módszerek
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Asszociációs együtthatók
Térkép. Mi az adat? Minden információ, amit tárolni kell. Minden információ, amit tárolni kell.  szám  szöveg  dátum  hang  kép, stb.
Egytényezős variancia-analízis
3. előadás Heterogén sokaságok Szórásnégyzet-felbontás
Matematikai statisztika Készítették: Miskoltzy Judit Sántha Szabina Szabó Brigitta Tóth Szabolcs Török Tamás Marketing Msc I. évf., I. félév, levelező.
Kvantitatív Módszerek
Gazdaságstatisztika 19. előadás Hipotézisvizsgálatok
Gazdaságstatisztika Hipotézisvizsgálatok Nemparaméteres próbák II. 17. előadás.
RÉSZEKRE BONTOTT SOKASÁG VIZSGÁLATA
Gazdaságstatisztika 16. előadás Hipotézisvizsgálatok Alapfogalamak
Hipotézis vizsgálat (2)
Többváltozós adatelemzés
Többváltozós adatelemzés
Következtető statisztika 9.
A sztochasztikus kapcsolatok (Folyt). Korreláció, regresszió
Lineáris regresszió.
t A kétoldalú statisztikai próba alapfogalmai

Diszkrét változók vizsgálata
Két kvantitatív változó kapcsolatának vizsgálata
6. előadás.
Sztochasztikus kapcsolatok
A kombinációs táblák (sztochasztikus kapcsolatok) elemzése
Petrovics Petra Doktorandusz
Bevezetés a Korreláció & Regressziószámításba
Korrelációszámítás 1. hét.
Vargha András KRE és ELTE, Pszichológiai Intézet
HIPOTÉZIS MEGFOGALMAZÁSA
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Regresszió-számítás március 30. Dr. Varga Beatrix egyetemi.
Korrelációs kapcsolatok elemzése
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Parciális korreláció Petrovics Petra Doktorandusz.
3. hét Asszociáció.
Korreláció-számítás.
A számítógépes elemzés alapjai
A számítógépes elemzés alapjai

Hipotézisvizsgálatok általános kérdései Nemparaméteres próbák
Részekre bontott sokaság vizsgálata, gyakorló feladatok
Adatelemzési gyakorlatok
Összefüggés vizsgálatok
Sztochasztikus kapcsolatok I. Asszociáció
Dr. Varga Beatrix egyetemi docens
Gazdaságinformatika MSc labor
Statisztika segédlet a Statistica programhoz Új verzióknál érdemes a View menüsor alatt a Classic menu-s verziót választani – ehhez készült a segédlet.
2. Regresszióanalízis Korreláció analízis: milyen irányú, milyen erős összefüggés van két változó között. Regresszióanalízis: kvantitatív kapcsolat meghatározása.
Dr. Varga Beatrix egyetemi docens
Előadás másolata:

Összefüggés vizsgálatok x átlag y átlag

Két változó közötti kapcsolat A két változó független egymástól Sztochasztikus a kapcsolat a két változó között Függvényszerű kapcsolat A két változó független egymástól, ha az egyik változó semmilyen információt nem szolgáltat a másik változóról. Ha az egyik változó hat a másik változó alakulására, de a hatást „véletlenszerű” események zavarják (következtetés szintű és csak közelítőleg becsülhető), akkor sztochasztikus a kapcsolat a két változó között. Függvényszerű kapcsolatról akkor beszélünk, ha az egyik változó egyértelműen befolyásolja a másik változót.

A kapcsolat mérőszámai Két nominális változó közötti kapcsolatot az asszociációs mérőszámokkal jellemezzük Ordinális típusú változók összefüggését a különböző rangkorrelációs mutatók mérik. Skála típusú változók összefüggését korreláció- és regresszió-analízissel mutathatjuk ki.

Asszociáció Kereszttábla, az adatok két (vagy több szempont szerinti rendezése. Kontingencia táblázat = kereszttábla Ha a kontingencia táblázatban a gyakoriságok elhelyezkedése valamilyen szabályosságot mutat, akkor érdemes konkrét mutatószámmal kimutatni a kapcsolat szorosságát.

Kereszttábla az SPSS-ben

Kontingencia táblázat

A χ2-próba A próba két változó közötti kapcsolat „valódiságának” az eldöntésére szolgál. Ez a módszer önmagában nem mutatja meg a kapcsolat erősségét, csak arra ad választ, hogy a változók között van-e ténylegesen kapcsolat egy bizonyos valószínűségi szint mellett. A nullhipotézis (H0): a két változó független egymástól. A statisztikai próba célja az, hogy megállapítsuk, milyen mértékű eltérés tapasztalható a megfigyelt értékek és a nullhipotézisek alapján elméletileg várt értékek között. Az eltérés mértéke a változók egymásra hatásából adódik. Minél nagyobb ez az eltérés, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a változók között tényleges kapcsolat van. Ahol f*ij az elvárt, elméleti gyakoriság (feltételezve a függetlenséget). A chí-négyzet értéke pontosan akkor nulla, ha a két ismérv függetlennek tekinthető, és akkor éri el a maximumát, ha a két ismérv között függvényszerű kapcsolat van.

A χ2-próba az SPSS-ben

A χ2-próba eredménye

Gauss, Carl Friedrich (1777. 04. 30. - 1855. 02. 23.) Német matematikus, csillagász és fizikus. Őt tartják minden idők egyik legnagyobb matematikusának. Így is nevezik: "A matematikusok fejedelme." Euler mellett ő a matematika legsokoldalúbb tudósa. Braunschweigben született.

Korreláció-analízis A korreláció két (vagy több) véletlen változó közötti kapcsolat jellemzésére szolgál. Feltételezzük, hogy mindkét valószínűségi változó (x és y) normális eloszlású, és a közöttük lévő lineáris összefüggés mértékét a korrelációs együttható mutatja, melyet r-rel jelölünk. Értéke -1 és +1 közé eshet, a határokat is beleértve. Ha r pozitív, akkor y együtt növekszik, vagy csökken x-szel. Negatív r esetében ellentétes irányú a változás. Amennyiben az r értéke │1│, x és y között függvényszerű kapcsolat van, amelynél minden pont egy egyenesen helyezkedik el. A két változót, ill. ismérvet korrelálatlannak nevezzük, ha r=0.

Pearson-féle korrelációs együttható Szorzatmomentum korreláció.

A lineáris kapcsolat erőssége Ha a két változó közötti kapcsolat szignifikáns, akkor a gyakorlatban az értéke alapján a fentieket mondhatjuk.

A Pearson-féle korreláció analízis eredménye

Spearman-féle rangkorreláció A XX. század eleje óta ismert, ezt alkalmazzák leggyakrabban. A szorzatmomentum korrelációs együtthatóból közvetlenül kiszámítható. Értéke {-1, +1}. Próba statisztikája: Student-eloszlású, n-2 szabadságfokkal, t-próbát végezhetünk H0 elfogadására vagy elvetésére. Jele: rs. Először növekvő sorrendbe rendezzük mind az xi mind az yi értékeket, majd mindegyik helyébe egy 1 és n közé eső rangszámot írunk. Azonos értékek esetén az átlagos rangszámot írjuk mindegyikhez. Mindkét számsorban legfeljebb a megfigyelések egyötöde lehet azonos rangszámú. Képezzük az xi, yi értékpárok rangjainak különbségét, amit jelöljünk Di-vel.

Spearman-féle rangkorreláció alkalmazása Egyik vagy mindkét változó ordinális változó (pl. az alma íze és színezettsége közötti összefüggés) A két változó közötti összefüggés nem lineáris, de az összefüggést ábrázoló görbe nem hajlik vissza A Spearman-féle rangkorrelációs együttható értéke -1 és 1 közé esik. Ha az érték 1-hez közeli, akkor a két sorrend azonosnak tekinthető, a -1-hez közeli érték a két sorrend fordítottságára utal. A 0 közeli eredmény azt mutatja, hogy a két sorrend között nincs kapcsolat.

Kétváltozós korreláció az SPSS-ben

Spearman-féle rangkorreláció eredménye Az eredményül kapott táblázatban a vizsgált változók közötti kapcsolat szorosságáról (Correlation Coefficient), a korreláció szignifikanciaszintjéről (Sig. 2-tailed) és a változónként rendelkezésre álló elemszámról (N) tájékozódhatunk. Először a szignifikancia értéket nézzük meg, ami a hipotézisvizsgálat eredménye. Nullhipotézisünk alapján a két változó között nincs kapcsolat. Mivel a szignifikancia sorában p<0,05 , így elvetjük a nullhipotézist, azaz az alma íze és színe között van kapcsolat. Mivel a kapcsolat szignifikáns, megnézzük a Spearman-féle rangkorrelációs együttható értékét, amit a Correlation Coefficient sorban találunk. Az itt szereplő érték: 0,833. A korreláció értéke pozitív, ez azt jelenti, hogy nagyobb „íz-rangszámhoz” nagyobb „szín-rangszámok” tartoznak.

Kendall-féle rangkorreláció  (tau) < rs  értéke 1 ha ij > kj és -1 ha ij < kj Kendall figyelembe veszi az azonos kategóriákba esést is.