A jelzáloghitel Fogalma: - hosszú lejáratú (10-20, de akár 50 év) - fejlesztési célokat finanszírozó - jelzálogfedezet kikötése mellett nyújtott hitel. Jellegzetességei: - a zálogjog a fedezet biztosításának legfontosabb eszköze - a hitelező a zálogtárgyból elégítheti ki követelését az adós nem fizetése esetén

A jelzálog hitelezés modelljei (1) Két modell alakult ki: 1) német modell -a jelzálogbank mint szakosított hitelintézet működik -a jelzáloghitel a hitelintézet mérlegében marad -a jelzáloglevelet az intézet bocsátja ki

A jelzálog hitelezés modelljei (2) 2) amerikai modell -kétszintű jelzálogpiac: elsődleges másodlagos -a hitel kikerül az elsődleges hitelező mérlegéből

Német modell - nagy hatással volt a magyar jelzálog hitelezés fejlődésére - a jelzáloglevél alacsony kockázatú befektetés - szigorú állami szabályozás - alacsony hozamszint - hitelkamat relatíve alacsony mértéke

Történelmi előzmények

1) A parciális obligációk XIX. század első fele Magyarországon nincsenek bankok → külföldi hitelforrás igénybevétele Magyar főnemesek: adósságlevél (obligáció) kibocsátása → letétbe helyezés az Osztrák Nemzeti Banknál (ONB) → a főkötelezvény névértéke erejéig részkötelezvény (parciális obligáció) kibocsátása Hitelezők károsodása, botrányos érvénytelenítési perek

2) a Dessewffy-kezdeményezés Reformkor: ingatlanhitel kérdésének rendezése gr. Dessewffy Emil: a német tartományokban kialakult záloglevél kibocsátás népszerűsítése Kölcsönös jótállási szövetkezetek: a tőkéért és a kamatokért a tartományi rendek álltak jót + állami támogatás

3) Az abszolutizmus kora, a Magyar Földhitelintézet felállítása Az osztrák gazdaságpolitika káros intézkedései akadályozták a fejlődést 1856. július 1.: ONB jelzálogosztályának megnyitása → magyar gazdasági autonómia korlátozása Telekkönyvezés rendszerének bevezetése (1855) 1863. július 1.: Magyar Földhitelintézet felállítása: szövetkezeti alapon működött a kölcsönvevők egyben a tulajdonosok is

4) Az Osztrák-Magyar Monarchia időszaka Kiegyezés után: a jelzálog hitelezés fellendülése Pesti Magyar Kereskedelmi Bank: záloglevél-kibocsátáson alapuló kölcsönzés Magyar Jelzáloghitelbank: idegen értékre (frankra, svájci frankra) szóló záloglevél kibocsátás Franciaországban, Svájcban, Németországban 1892: Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankja

5) Záloglevél-kibocsátás a két világháború között Világháború után: jelzálogüzlet összeomlása Előtérbe került a lakásépítés finanszírozási problémáinak kezelése → állami garancia mellett kötvénykibocsátás → kudarcba fulladt Valutastabilizáció: külföldi tőke bevonása 1926: Magyar Pénzintézetek Záloglevélkibocsátó Szövetkezete Gazdasági világválság: a hosszú lejáratú magyar értékpapír külföldi elhelyezésének lehetősége megszűnt

Rendszerváltástól napjainkig Jogszabályi háttér A záloglevél-kibocsátáson alapuló hitelezés problémái

A sikeres jelzáloghitelezés szükséges feltételei: Megfelelő gazdasági környezet Megfelelő jogi környezet Jól működő ingatlanpiac Tőkepiac intenzív működése

Jogszabályi háttér Polgári Törvénykönyv 1996. évi CXII tv. 2001. évi CXX. tv. 1997. évi XXX. tv.

Földhitel és Jelzálogbank Rt. Első jelzálog-hitelintézet (1998-ban alakult) Állami tulajdonú bankként jött létre Fő tevékenysége: termőföldhöz kapcsolódó hitelezés Problémák: - Elaprózott birtokstruktúra - Földtulajdon és földhasználat elválása - Ingatlan nyilvántartási rendszer megbízhatatlansága - Nemzeti Földalap hiánya

HVB Jelzálogbank Rt. HVB bank Magyarország Rt. 1999-ben alapította Tevékenységei: - Vállalatfinanszírozás (értékesítési céllal épített lakások finanszírozása) - Bankok lakáshiteleinek refinanszírozása

OTP Jelzálogbank OTP Bank alapította 2002-ben Fő tevékenysége: lakásfinanszírozás

Főbb problémák: Zálogjog érvényesíthetőségének időigényessége Gazdasági-pénzügyi folyamatok kiszámíthatatlanok Árazási problémák Államháztartási hiány jelentős mértéke Infláció mértékével kapcsolatos bizonytalanság

Köszönjük a figyelmet! Forrás: Kovács György: A jelzáloglevél-kibocsátáson alapuló hitelezés problémái történeti megközelítésben