Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató CORVINUS Egyetem „Világgazdasági válság és a hazai válságkezelés esélyei” Sopron, 2009. 09. 29. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató CORVINUS Egyetem

Egy jó és egy rossz hír a világból a.) Jó hír: A világgazdasági válság elérte mélypontját, innen már csak emelkedés jöhet! b.) Rossz hír: Senki nem akarja elhinni!

A globális válság megválaszolatlan kérdései Finanszírozási válság? Modernizációs válság? Gazdasági válság? Modellválság? Ma már sokat tudunk a válság előzményeiről és hatásairól, a tüneti jelenségeket már-már eredményesen kezeljük, de a válság utáni időszakról, a fenntartható gazdasági fejlődés követelményeiről, az újkapitalizmus jellegzetességeiről – ami más lesz mint a korábbi – alig van kiérlelt elgondolásunk

V U L Milyen típusú válsággal állunk szemben? „C” „D” Nagy valószínűséggel a „D” típussal kell számolnunk, erre utalnak a gyorsan módosuló nemzetközi prognózisok!

Melyek a válság „tüneti” jelenségei Pénzáramlás gyengülése, a bankok egymás közötti kölcsönügyleteinek befagyása, FDI áramlás (befektetési hajlandóság) radikális mérséklődése, Versenyszektor működési célú finanszírozásának veszélybe kerülése, Gazdasági teljesítmények meredek csökkenése – érdekes módon a legfejlettebb országokban, Beruházások leállása és munkahelyek tömeges megszűnése, Állami szerepvállalás szorgalmazása és piacgazdaságtól szokatlan felértékelődése, Globális megoldások helyett „befelé fordulás” és protekcionista intézkedések térhódítása Az állami elvonások mérséklése helyett az adó- és járulékterhek emelése – a terhek „átrendezése” a lakosságra

Melyek a válság igazi okai Állami szerepvállalás elbizonytalanodása, Laza monetáris és fiskális politika a világ meghatározó országaiban (túlköltekezés visszaütése), Gazdasági fejlődést biztosító húzóerők tartós gyengülése (űrkutatás, ICT szektor, fegyverkezés), Új és dinamikus, olcsó munkabérű országok versenytársként történő megjelenése (következményként a növekvő költségek nem érvényesíthetők az árakban), Innováció és K+F tevékenység stagnálása, következményként a termékszerkezet megújításának elmaradása, Hozzáadott-értéken belül a profit és a bérek eltérő ütemű fejlődése (fizetőképes kereslet gyengülése),

Real GDP változása 2001-2010 között % Source: General Government Data, EUROSTAT, Spring 2009

Költségvetési mérleg 2001-2010 között % Source: General Government Data, EUROSTAT, Spring 2009

Bruttó államadósság a GDP százalékában (2001-2010) % 82,3% 80,8% 73,0% 65,8% Source: General Government Data, EUROSTAT, Spring 2009

A jövedelem alapú GDP főbb összetevőinek évenkénti változása (2000-2007) Vállalkozási nyereség aránya növekvő Munkavállalói keresetek aránya mérséklődő European Economic Statistics, 2008 (page 37)

FDI állomány (inward stock) a „triász” térségeiben, 2008 Észak-Amerika 2692 Mrd US $ EU-15 országok 5842 Mrd US $ EU-12 országok 590 Mrd US $ Közép- és Dél-Amerika 1182 Mrd US $ Yearly FDI inflows 2147 1858 Kína - Hong Kong 1213 Mrd US $ 1396 Japán 203 Mrd US $ 890 2005 2006 2007 2008 Forrás: World Investment Report United Nations, Geneva, 2009

Forrás: FDI flow in the EU, EUROSTAT, 2009 A nemzetközi tőkeáramlás irányultságának és összetételének változása az EU-27 országokban (1990-2008) Tőkekihelyezés főbb indokai: high-tech megfontolások, gyors megtérülés lehetősége, piacszerzési szándék, adózási előny kihasználása Forrás: FDI flow in the EU, EUROSTAT, 2009

Többfrontos válságkezelés: Stabilizálni kell az államháztartást, kiemelten a központi költségvetést, Stabilizálni, majd növekedési pályára kell állítani a gazdaságot, Enyhíteni kell a válság társadalmat érintő negatív hatásait (fizetőképes kereslet nélkül nincs tartós gazdasági növekedés)

Az EU-27 országok államháztartási bevételei a GDP százalékában, 2008 EU-27 országok átlagos bevételei a GDP arányában 44,5% A jövedelemcentralizáció közvetetten az állami szerepvállalás kiterjedtségét is tükrözi 46,5% Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, 2009

Az EU-27 országok államháztartási kiadásai a GDP százalékában, 2008 EU-27 országok átlagos kiadásai a GDP arányában 46,8 % A kiadások elkerülhetetlen szűkítése az ellátási színvonal romlásával fog járni 49,8% Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, 2009

Az EU-27 országok államháztartási bevételeinek és kiadásainak egyenlege a GDP százalékában, 2008 EU-27 országok átlagos hiánya a GDP %-ában -2,3% 3,3% Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, 2009

Az EU-27 országok államháztartási bevételei és kiadásai a GDP százalékában – hiány szerint rangsorolva, 2009 Magyarország objektív okok miatt nem tudott élni a hiány növelésével EU-27 országok átlagos hiánya a GDP %-ában -6,0% 3,9% Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, Spring 2009

A GDP arányában számolt államadósság változása (2008-2009) Növekvő bruttó adósság Adósságállomány lényegében egy halasztott adó 80,8% 73,0% Source: General Government Data (Revenue and Expenditure), EUROSTAT, Spring 2009

Válság hatása a közteherviselési rendszerekre A GDP gyorsabban csökken mint az adófizetési kötelezettség, így átmenetileg emelkedik a GDP arányos közteher, A költségvetési hiányok emelkedése és a romló gazdasági teljesítmények miatt felértékelődnek az adó- és járulékbevételek, Módosulnak a közteherviselés súlypontjai (direkt adók – a progresszivitás erősödése ellenére – mérséklődnek, a közvetett adók szerepe nő, új közbevételi jogcímeket alkotnak), A közterhek növekedésének elkerülése érdekében az adóalanyok az informális gazdaság felé mozdulnak el, Erősödő figyelem a közteherviselési rendszer hatékonysága iránt, s erősödik a korrekciós igény

A közteherviselési rendszereket érintő jellegzetes változások (2007-2009) a.) Átfogó adóreformok (USA, Németország, Franciaország, Kína, Dánia, Ausztria); b.) Adómodernizáció - hatékonyságjavító és strukturális változásokat eredményező programok (); c.) Válságkezelő intézkedések: Költségvetési egyensúlyt javító (bevételnövelő) intézkedések (); Gazdasági teljesítményeket ösztönző szabályozó változások (); d.) Virtuális jellegű programok - valódi döntéseket nem vállaló megoldások

Magyarország helyzete több szempontból azonos íven mozog az EU-27 országokban zajló jelenségekkel (időnként az élbolyban, időnként a követők között)

Állandósult gondunk: négyes deficit Államháztartási hiány (költségvetési bevételeket meghaladó költségvetési kiadások); Fizetési mérleg (folyó fizetési mérleg) hiánya; valamint Gazdasági teljesítményhiány (inflációtól elmaradó árbevétel változás, reálértéken stagnáló hozzáadott-érték); Tudásmérleg hiánya (vásárolt termékekben rejlő és az exportált termékekben rejlő tudástartalom különbsége); Komoly szemléleti probléma, hogy míg az „ikerdeficit” problémáját érezzük és az egyensúlyteremtés halaszthatatlanságát elfogadjuk, addig a gazdasági- és tudásteljesítmény hiányát nagyvonalúan kezeljük!

Folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd €, illetve % a GDP arányában) -6,2% -6,4% -7,2% -7,1% -7,2% -7,5% -7,5% Folyó fizetési mérleg tartalma: Áru export és import, Szolgáltatás export és import Jövedelem be- és kiáramló értéke -7,8% -8,7% -8,6% -8,8% Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, 2/2008

Az államháztartás bruttó adóssága a GDP százalékában (1996-2009) 80,8% 73,0% 71,7% 65,8% 65,6% 62,3% 59,5% 61,7% 60,4% 59,4% 58,1% 54,2% 55,8% Az adósságszolgálat a GDP 4,8-5,0%-át, az államháztartási kiadások 8,6-8,8%-át köti le 52,1% Forrás: General Government Data, EUROSTAT, 22 April 2009

Az adósságállomány után fizetendő kamatkötelezettség a GDP százalékában az EU-27 országokban (2009-2010) A GDP arányában számolt 4,8-4,9%-os kamatteher az államháztartási kiadások cca 9,0-9,5 %-ának felel meg Source: General Government Data (Revenue and Expenditure), EUROSTAT, Spring 2009

A bruttó hazai termék, az egy keresőre jutó reálbér és a háztartások fogyasztása (1980=100) Pontosan 10 évre volt szükségünk a már egyszer elért teljesítmény meghaladásához

Adóbevételek a költségvetési bevételek százalékában, 2008 Válsághelyzetben felértékelődnek az adó- és járulék- bevételek 88,1%

A hazai adóterhelés a GDP százalékában (1998-2009) 40,4% 39,9% 39,5% 39,2% 39,1% 38,9% 38,5% 38,5% 38,3% 38,2% 38,2% 38,0%

Az adók közgazdasági funkciók szerinti megoszlása, 2008 5,3% 20,1% 14,5%

Szembesülni kell azzal, hogy a költségvetési megszorításokkal csak ideig – óráig teremthető egyensúly, az érdemi változáshoz a gazdaság teljesítőképességét kell növelni!

A GDP teljesítmény változása (1987-2009) % növekedés és felzárkózás visszaesés stabilizáció átalakulási válság Jogos kérdés: Hol és mit rontottunk el? Forrás: KSH és az MNB adatai alapján a szerző összeállítása

Forrás: Magyarország Nemzeti Számlái, KSH, 2009 A nemzetgazdasági szintű bruttó hozzáadott-érték megoszlása (1992-2008) 53,4% 50,7% 52,5% 56,9% 56,7% 56,5% 56,4% 57,9% 58,5% A hazai hozzáadott-érték alakulása döntő mértékben a versenyszektor teljesítményein múlik Forrás: Magyarország Nemzeti Számlái, KSH, 2009

Kérdés: Mi lesz a növekedés motorja a jövőben?! A bruttó hozzáadott-érték gyarapodása és a növekedést meghatározó tényezők (1997-2008) Hozzáadott-érték 100,0% Létszám többlet 0,6 % Tőke gyarapodás 68,2% Termelékenység 31,2% Munka intenzitás 3,3% Tőke intenzitás 27,9% Kérdés: Mi lesz a növekedés motorja a jövőben?!

Magyarországra érkező külföldi működőtőke befektetések éves értéke és állománya (1990-2009) Három lényeges szakasz: tulajdonrész vásárlás, előzmény nélküli vállalkozásalapítás, eredményből történő visszaforgatás Forrás: World Investment és az EUROSTAT adatai alapján Pitti Zoltán szerkesztése

A társaságok jegyzett tőkéjéből a külföldi érdekeltségű társaságok tőkerészesedése nemzetgazdasági ágak szerint , 2008

A bruttó hozzáadott-érték a nettó árbevétel arányában (1992-2008) Piaci értékítéletet tükröző arányszám

Gazdasági szereplők és teljesítmények, 2008 Vállalkozások száma Bruttó hozzáadott-érték 1,2% nagyvállalkozás 56,9% 1,5% középvállalkozás 16,4% 7,7% kisvállalkozás 14,6% 97,3% 26,7% 89,6% mikrovállalkozás 12,1% Forrás: APEH-SZTADI éves gyorsjelentése alapján Pitti Zoltán számítása, 2009

A feldolgozóipar egy foglalkoztatottjára jutó bruttó hozzáadott-érték a feldolgozóiparban, 2007 EU-15 országok átlaga 62,8 ezer €/fő 22,2 €/fő Forrás: EUROSTAT Database

Forrás: APEH szokásos éves jelentései alapján Pitti Zoltán számításai Társas vállalkozások eredménymutatói (pénzügyi szektor nélkül számolva), milliárd Ft 2006 2007 2008 Üzemi (üzleti) eredmény egyenlege 2 503,5 2 891,1 2 754,0 Pénzügyi műveletek egyenlege 199,1 311,2 -1 086,6 Szokásos vállalkozási eredmény egyenlege 2 702,6 3 202,3 1 667,4 Rendkívüli eredmény egyenlege 438,0 615,7 -58,9 Adózás előtti eredmény egyenlege 3 140,6 3 817,0 1 608,5 Forrás: APEH szokásos éves jelentései alapján Pitti Zoltán számításai

A magyar gazdaság kitörési pontja az exportteljesítmények növelése (piacbővítés, termékszerkezet korszerűsítés, a termékekben rejlő hazai tudástartalom szélesítése)

A társaságok export teljesítménye a nettó árbevétel arányában (1997-2008) A javuló exportarány mögött a piaci irányultság, a tulajdonosi háttér és a termékösszetétel koncentrációja húzódik

A társas vállalkozások export teljesítménye területi egységek szerint, 2008 4,2% 2,4% 0,7% 13,2% 2,3% 13,4% 34,7% 2,0% 1,6 2,0% 3,4% 3,7% 2,3% 9,0% 0,6% 0,8% 0,4% 2,3% 0,7% 1,3% Jelmagyarázat 0,7% 3,8 milliárd Ft felett 2,8-3,7 milliárd Ft között 1,8-2,7 milliárd Ft között 0,8-1,7 milliárd Ft között 0,7 milliárd Ft alatt

A versenyszektor innovációs teljesítménye főbb innovációs típusok szerint (1989-2008) Termékszerkezet modernizációja Gépesítés, eljárási folyamat, logisztika Gazdálkodási formáció, szervezeti struktúra változtatása

A versenyszektor K+F ráfordításai tulajdoni jelleg szerint (1997-2008) Forrás: APEH éves gyorsjelentései alapján Pitti Zoltán számításai, 2009

Fontos megállapítás: az innovációs teljesítmények javítása és a K+F ráfordítások növelése nélkül a kibocsátás arányában mért hozzáadott-érték arány nem javulhat, s amennyiben ez a mutató továbbra is alacsony szinten marad, úgy a bruttó kibocsátás dinamikus növekedése mellett is csak közepes ütemben leszünk képesek gyarapítani az életminőség javítását finanszírozó hazai hozzáadott-értéket!

A gazdasági növekedés alternatív pályái (2000-2007, illetve 2008-2013) KP „A” „B” „C” Választ igénylő kérdések: a fordulathoz létrehozható-e egy társadalmi-gazdasági megállapodás? mi lesz a növekedés motorja? tudunk-e tartósan növekedni az egyensúly veszélyeztetése nélkül?

A fenntartható gazdasági fejlődési pályán maradás alapvető kérdései Egyensúlyteremtés és növekedésösztönző program; Gazdaságfejlesztési stratégia (versenyképesség, exportképesség, növekedési motor, klaszterképző erő, befektetés-ösztönző közgazdasági szabályozás); Gazdasági szerkezet korszerűsítése (ágazati, vállalkozási méret, területi, tulajdoni – erőforrás átcsoportosítás a magasabb hozzáadott-értéket biztosító vállalkozásokba); Innovatív magatartás erősítése, K+F ráfordítások növelése; Adórendszer modernizációja (teljesítmény-ösztönzés, igazságosság, költségvetési megfontolások); Munkahelyteremtés – egyfelől termelő szektor erősítése, másfelől a szociális biztonság növelése; Az oktatási szektor (kibocsátó) és a gazdasági szektor (felvevő) közötti összhang megteremtése

„Napjaink rohanó világában ahhoz is rohanni kell Befejezés helyett egy ajánlás: „Napjaink rohanó világában ahhoz is rohanni kell hogy helyben maradjunk!”

A szerző elérhetősége: Pitti Zoltán tudományos kutató CORVINUS Egyetem E-mail: zoltan.pitti@uni-corvinus.hu Tel.: 30-9/603-208