Tartalmi feltárás II. tárgyszavazás Keveházi Katalin 2008. március 27.

osztályozási nyelv a természetes nyelvnél kevésbé gazdag redukált alapkategóriákat (tartalom, személy, intézmény, hely, idő, forma) képes szabályozottan kifejezni rendszerbe szervezhető

fejlődési szakaszok középkor-17/18. század: egyetemi, főúri, egyházi könyvtárak 19. század eleje: Martin Schrettinger 19.század második fele: public library: Charles Cutter 20. század első fele: könyvtár, bibliográfiák, referáló folyóiratok, repertóriumok, dokumentáció 20. század második fele: adatbázisok, OPAC-ok, Internet 21. század : szemantikus web

természetes nyelvű információkeresõ nyelvek 1. kötetlen, szabadszavas keresőrendszer keresőszavak a szöveg elemeiből tetszőlegesen (kulcsszavas keresés) nincs szabályozott keresőnyelvi és egyéb szótára / szabályozott kód- és névjegyzéke

természetes nyelvű információkeresõ nyelvek 2. kötöttszavas keresőrendszer a keresőszavai szabványos, ellenőrzött, kötött szókészletből keresőnyelvi szótárak: tárgyszójegyzék, tezaurusz, osztályozási táblázat mutatói tartalmuk: keresőnyelvi szavak (tárgyszavak, deszkriptorok, osztályozási jelzetek) ezek kapcsolatai

természetes nyelvű információkeresõ nyelvek előnyök: egyszerűség, kényelem rugalmas: új témakörök sokkal szabadabban vezethetők be hátrányok: az egyes tárgykörök fogalmai szétszóródnak az abc-rendben (böngészőlistáknál zavaró lehet ) a fogalmi struktúra gyenge: a betűrendbe kerülő tárgyszavak közötti kapcsolatok kiépítése gyakran nagyon nehéz szemantikai problémák jelennek meg: nincsenek kódok, gyakoriak az összetett szavak

tárgyszó fajtái abszolút szabad tárgyszó bármely új szó felhasználható szabályozott tárgyszó nyelvi szabványosítás szinonimák / homonímák szabályozása (utalók) logikai szabványosítás tárgyszólánc alá/fölérendelés

tárgyszórendszer tartalma tárgyszavak magyarázatok (értelmezések) tárgyszavak és nem tárgyszavak közötti kapcsolatok (utalások: a tárgyszóként nem használt alosztások, szinonimák, kváziszinonimák) tárgyszavak és tárgyszavak közötti kapcsolatok (hivatkozások): logikai és egyéb kapcsolatok kifejezése

tárgyszórendszer követelmények felhasználói igények, elvárások + a felhasználók szóhasználata alapján tematikus-diszciplináris kapcsolatokat fejezze ki naprakészség szervezés, működtetés, fejlesztés, szabványosítás elveinek meghatározása együttműködési követelmények

tárgyszómeghatározás elvei a használók igényei, szóhasználata hézagtalan lefedés minőségi követelmények: nyelvi, logikai (előre) meghatározott fejlesztési elvek

általános tárgyszórendszerek általános gyűjtőkör nyilvános könyvtárakban: Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszere Új Könyvek tárgyszórendszere OSZK tezaurusz /köztaurusz Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár tárgyszórendszere a MÁTRIKSZ program

speciális tárgyszórendszerek speciális gyűjtőkörű könyvtárakban, információs központokban : Pedagógiai tárgyszórendszer : Pedagógiai Adatbázis (OPKM) Mezőgazdasági tárgyszórendszer: Országos Mezgazdasági Könyvtár Orvosi tárgyszórendszer: Országos Orvostudományi Könyvtár Műszaki tárgyszórendszer: BME– OMIKK -Magyar Műszaki és Gazdasági Repertórium

alapvető tárgyszókategóriák tárgyi/tematikus tárgyszavak személyi/intézményi tárgyszavak földrajzi tárgyszavak időtárgyszavak formai tárgyszavak

tárgyi/tematikus tárgyszavak tudományszakok, tudományos elméletek, tudományos problémák, eljárások neve, tudományos szakkifejezések (történelem, historizmus, objektivitás, minőségellenőrzés) események nevei (Mohácsi vész, ősrobbanás) alkotások nevei (Teremtés) közismert rövidítések (UNESCO, MÁV)

személynevek egyes, konkrét személyek (Széchenyi István, Platon) személyek csoportjai, életkorok, nem, stb. szerint (felnőtt, gyermek) társadalmi osztályok, rétegek nevei (értelmiség) intézményi, testületi nevek intézmények, testületek, szervezetek típusai (könyvtár, színház) konkrét intézménynevek (Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Szegedi Tudományegyetem)

földrajzi tárgyszavak földrajzi helyek (Európa, Nílus, Wittenberg) elképzelt / kitalált helyek (Paradicsom, Pokol) természeti képződmények (hegyvidék, tenger, torkolat, sivatag)

időtárgyszavak konkrét időszak, időpont (19. század, 1526) időszak általában (évszázad, év, nap, pillanat) időszakok elnevezése (jégkorszak, középkor, rendszerváltás)

formai tárgyszavak a dokumentum formai tulajdonságainak megnevezése (esszé, egyetemi tankönyv, adattár) a dokumentum tartalmának formai megközelítése: műfaj (dráma, interjú, fotó, törvény, végrehajtási utasítás)

tárgyi melléktételek a MARC-ban 600-as mezők: 600 - személynév 610 - testületi név 611 - rendezvénynév 630 - egységesített cím 650 - tárgyszó (tárgyszó rendszerből) 651 - földrajzi név 653 - szabad tárgyszó 655 - formai tárgyszó (a dokumentum műfaja) 657 - dokumentum célja, rendeltetése 658 - oktatási tárgyszó

tárgyszavak nyelve emlékeztet a természetes nyelvre szókincsében alaktanában mondattanában kötöttebb, szabványosítottabb

nyelvi szabályozás szófaj: főnév igék, melléknevek főnévi alakban osztályoz, osztályozni, osztályozott  osztályozás

nyelvi szabályozás egyes szám - többes szám: többes számú alak: gyűjtőfogalomként növények, kutyák

információs társadalom, nyelvi struktúra nyelvi szabályozás alakjuk szerint: egyes, különálló szavak, összetett szavak kéttagú kifejezések többtagú kifejezések információs társadalom, nyelvi struktúra

North Atlantic Treaty Organization nyelvi szabályozás rövidítések használata? SZTE, HEFOP, TISZAVOLÁN North Atlantic Treaty Organization vagy NATO különféle módon: Új Könyvek: rövidített alak (egyszerűbb) LOC, MNB IKER: teljes alak (nemzetközi, szabványos megnevezés)

nyelvi szabályozás: jelzős szerkezetek inverzió: jelző hátravetése gépek, háztartási vagy természetes nyelvi forma megtartása háztartási gépek lásd utalás szükséges

tárgyszavak értelmezése az értelmezők két funkciója: a homonimák szétválasztása Komló (növény) Komló (város) a tárgyszó jelentésének pontosítása, egyértelművé tétele, pl. gyermek (16 éves korig)

szinonimák a jelentések azonossága, a jelölő nyelvi kifejezések különböznek: az azonos jelentésű kifejezések egyike lesz tárgyszó a többi használata tárgyszóként tilos utalóként szerepelnek (az elfogadott tárgyszóhoz) az elfogadott tárgyszótól visszautalás a kiiktatott névalakokra

tárgyszavak jelentéstani szabályozása Pl. növény-és állatnevek: tudományos (latin, görög) megnevezések Nemtoidea Lepidoptera ismert, magyar megnevezések fonálférgek, lepkék

szinonimák előfordulásai tudományterületek szavai objektumok, jelenségek tudományos és népszerű nevei rövidítések és a teljes megnevezések anyagok, vegyületek tudományos nevei és szerkezeti képletei, köznyelvi változataik

logikai kapcsolatok: hivatkozás felhívja a figyelmet egy adott témával, tárggyal, stb való kapvsolatra: nem-faj, egész – rész, rokonsági kapcsolatok aranyhalak lásd még halak fajtái: Lásd még speciálisabban Lásd még átfogóbban Lásd még részletesebben Lásd még oksági összefüggésben Lásd még okozati összefüggésben Lásd még egyéb összefüggésben

a tárgyszórendszer szerkezete mechanikus betűrendes besorolás: tiszta tárgyszórendszer, mechanikus tárgyszórendszer, klasszikus tárgyszórendszer pl. Anyagszerkezet Anyagszilárdság Anyagtakarékosság Apaságvizsgálat Balaton

a tárgyszórendszer szerkezete vegyes szerkezet alapvetően mechanikus, de bokrosít: a tartalmilag összetartozó kifejezések együtt tartása pl. kémia, szerves kémia, szervetlen (UK tárgyszórendszer)

a tárgyszórendszer szerkezete rendszerező szisztematikus: a műveket ismeretáganként csoportosítja nemfogalmak alá sorolja a fajfogalmakat pl: kémia szerves kémia aciklikus vegyületek macskafélék, macska, perzsamacska

a tárgyszórendszer gondozása szabályzaton alapuljon legyen folyamatos építsen a hasonló funkciójú könyvtárakkal való együttműködésre

a tárgyszavas indexelés az indexelés az eredeti forrás tartalmának leképezése eszköze a tárgyszó indexkifejezések: az eredeti forrás valamely fontos tartalmi, tárgyi, személyi, földrajzi, idő formai aspektusát mutatják az egy forrásra vonatkozó tárgyszavak indextételt alkotnak indextétel a tárgyszavak egymáshoz kapcsolódásával keletkezik az eredeti forrás tárgyi-tematikus reprezentációja

a tárgyszavas indexelés funkciói leírja a dokumentumok lényeges vonásait meghatározza a tárgyszavak rendje segítségével a tárolási-keresési rendszert (katalógus, OPAC-tárgyszómodulja, bibliográfia, adatbázis tárgyszóindexe) lehetővé teszi a böngészést lehetővé teszi a keresőkérdések a keresés témáinak leírását

a tárgyszavas indexelés alapkövetelményei tömörség a dokumentumnak megfelelő specifikusság lényegkiemelés szabályozottság, rendezettség összhang a tárgyszórendszer és indexelés között relációk megőrzése

tárgyszavas indexelés az eredeti szöveghez képest a tárgyszavas indextétel mindig „szegényebb” az indexelés mindig veszteséggel jár

koordináltság prekoodinált indexelés: posztkoordinált indexelés: az indexkifejezéseket egymáshoz rendeli mondatszerű láncba szervezi a természetes nyelv mondatainak analógiájára az indextételen belüli elemek sorrendjét kidolgozza aszabályt következetesen betartja posztkoordinált indexelés: az indexkifejezéseket megadja, DE nem kapcsolja össze, a felhasználó a kereséskor rendeli egymáshoz (a keresési célnak megfelelően)

fejlesztés Új Könyvek osztott katalogizálási és egyéb fejlesztési formák a VOCAL tárgyszó-adatbázis célja, használata a MÁTRIKSZ program céljai, eredményei