Az Európai Uniós forrásból finanszírozott programok végrehajtása, az Irányító Hatóság szerepe Grónay Andrea főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Jogszabályi háttér: Kohéziós Alap (1084/2006/EK rendelet) Felhasználása: transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztése környezetvédelem (ideértve az energiahatékonyságot, megújuló energiákat, a TEN hálózaton kívüli vasúti, vízi, intermodális közlekedést, a tiszta városi közlekedést, és a tömegközlekedést is) A támogatás túlzott költségvetési hiány (és az elvárt intézkedések meg nem tétele esetén) részlegesen vagy teljesen felfüggeszthető GDP, GNI definíciója GDP: adott évben az ország területén előállított termékek és szolgáltatások értéke GNI: a hazai tulajdonú cégek által előállított termékek és szolgáltatások értéke (itthon és külföldön) 1993-ban új támogatási forrásként lépett be a Kohéziós Alap, melyet a gazdaságilag elmaradottabb tagországok (Görögország, Spanyolország, Portugália, Írország) segítésére hoztak létre.

Jogszabályi háttér: Strukturális Alapok (1080 és 1083/2006/EK) Célja a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése, a főbb regionális egyenlőtlenségek kiigazítása Támogatási területek: termelő beruházások (elsősorban KKV-k) infrastruktúra fejlesztések regionális és helyi fejlesztések támogatása különféle intézkedésekkel A támogatások köre a kohéziós célkitűzéseknek megfelelően differenciált intézkedések: KKV-knak szolgáltatások nyújtása, finanszírozási eszközök biztosítása (kockázati tőke alapok, helyi fejlesztési alapok, kamattámogatás pl.) gazdasági szereplők hálózatosodásának segítése differenciált támogatásra példákat esetleg

Az új intézményrendszer szereplői (2007-2013) Kormány (Miniszterek) Nemzeti Fejl. Tanács Pénzügyminisztérium Fej.pol. Irányító Tes. Igazoló Hatóság Audit Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Koord. Hatóság Irányító Hatóság Irányító Hatóság Irányító Hatóság Irányító Hatóság Irányító Hatóság KSz KSz KSz KSz KSz KSz KSz

Összehasonlítás - Intézmények 2004-2006 2007-2013 Fókusz az OP-szinten Minisztériumok függetlensége IH-k stratégiai és végrehajtási feladatokkal Bonyolult IH-KSZ viszony Sokféle eljárás Kormányzati stratégia prioritása Fókusz a koordináción IH-k stratégiai fókusza – KSz-ek több autonómiával A végrehajtás egységesítése Középpontban a teljesítmény Államreform

Feladatok megosztása IH (stratégiai) Programozás koordinációja (OP-k és akciótervek) Jóváhagyja a pályázati kiírásokat és a támogatási szerződés-mintákat Részt vesz az OP értékelésében és a kommunikációs tevékeynségekben Elkészíti az éves jelentéseket Működteti a Monitoring Bizottságot Felügyeli a végrehajtást Ellenőrzi és értékeli a KSz-ek tevékenységét KSz (technikai) Részt vesz az akciótervekl és pályázati kiírások elkészítésében Projektjavaslatok befogadása és értékelése Szerződéskötés (és -módosítás) Projekt végrehajtás nyomon követése Első szintű ellenőrzés Szabálytalanságok jelentése Kedvezményezetteknek történő kifizetés intézése Éves munkatervet készít

A változások célja Döntéshozatali képesség javítása Felelősségi rendszer újragondolása A felesleges lépések, munka kiiktatása Egyszerűbb, gyorsabb eljárások Elektronikus eszközök használata Kiszámítható, egycsatornás finanszírozás Érdekeltségi rendszer minden szinten

Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007-2013

A KözOP illeszkedése Magyarország jövőképéhez Az elérhetőség minősége döntően befolyásolja az ország versenyképességét és a területi kohéziót; A közlekedés fejlesztésénél is cél a fenntarthatóság; A KözOP helye az ÚMFT-n belül: A KözOP fejlesztési stratégiája az ÚMFT tartós növekedés átfogó célján belül az üzleti környezet fejlesztése specifikus célt az elérhetőség javítása révén támogatja.

A KÖZOP prioritásai 1. Az ország és a régiók nemzetközi közúti elérhetőségének javítása – forrás: KA 2. Az ország és a régiók nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása – forrás: KA 3. A térségi elérhetőség javítása – forrás: ERFA 4. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése – forrás: ERFA 5. Városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése – forrás: KA

A KözOP forrásai prioritásonként (Mrd Ft) Prioritások Alap Forrás Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása KA 377 Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása 549 Térségi elérhetőség javítása ERFA 489 Különféle közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági centrumok bekapcsolása a fő közlekedési hálózatba 48 Városi, elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése 497

KözOP kötelezettségvállalás éves ütemezése alaponként (Mrd Ft) Évek KA ERFA Összesen 2007 57, 7 62, 6 120, 3 2008 123, 7 60, 8 184, 6 2009 199, 0 58, 0 257, 0 2010 246, 4 60, 1 306, 6 2011 258, 8 68, 3 327, 2 2012 273, 7 110, 2 384, 0 2013 289, 1 115, 0 404, 2  Összesen 1 448, 8 535, 3 1 984, 1

Közlekedésfejlesztés Megvalósuló programok és projektek 2010-ig: - Közút:- közel 300 km gyorsforgalmi fejlesztés és 1000 km főút rekonstrukciója - Vasút: - 400-500 km pályarekonstrukció, - ebből 250 km pálya 160 km/h sebességű - Közösségi közlekedés: - 4-es metró I. szakasz - Miskolc, Debrecen, Szeged villamosközlekedés - Bp. 1-es és 3-as villamos meghosszabbítása - Logisztika: 2-3 EU-szinten is jelentős logisztikai központ

Közúthálózat fejlesztési feladatai 2007-2013

Vasúthálózat-fejlesztés feladatai 2007-2013

Mit várunk az OP megvalósulásától? versenyképesség növelése; társadalmi-területi kohézió erősítése; a működő tőke vonzás, a vállalkozások telephelyválasztásának orientációja; a munkaerő mobilitásának növekedése; többletjövedelmek realizálása a nemzetközi áruszállítás kiszolgálása révén; A jó közlekedési infrastruktúra előmozdítja a vidéki, esetenként hátrányos helyzetű térségek felzárkózását, a gazdasági fejlettség térbeli kiegyenlítését; Diszkrimináció mentesség javítását a közlekedésben

A KözOP-pal kapcsolatos aktuális feladatok KözOP-ot az EU Bizottság elfogadta 2007. augusztus 1-én A 2007-2008-as Akciótervet a Kormány elfogadta 2007. augusztus 8-án A Támogatási szerződések megkötésének határideje 2008. február Intézményrendszer szereplői: NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága (IH) Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ belül megalakult a Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet (KSZ)

A KözOP végrehajtásával kapcsolatos kockázatok Megfelelő „fund” management (kötelezettségvállalás 7 éves ütemezésének megfelelő forráslekötés) N+3 (n+2) szabály be nem tartása – következménye automatikus kötelezettségvállalás törlés A nem megfelelően előkészített projektek költségtúllépése a hazai költségvetést terhelheti

Pályázatkezelés tapasztalatai a KIOP végrehajtása során (2004-2006) – döntés-előkészítés A pályázatok kb. 40%-a sikeres. Szinte valamennyi projekt megfelelt a pályázati céloknak, azonban a pályázatok kidolgozása nem volt megfelelő! Több, ismételten beadott pályázat sem felelt meg a pályázati követelményeknek!

A sikertelenség okai (1): A pályázati felhívás, útmutató, a vonatkozó törvények, rendeletek, előírások ismeretének hiánya Járatlanság a pályázat írásban, vagy nem megfelelő szakember, szakcég bevonása a pályázat készítésbe A projekt nem megfelelő előkészítettsége Nem megfelelő megvalósíthatósági tanulmány Nem megfelelő megtakarítási számítások Hatósági engedélyek hiánya Nem megfelelő költségvetés

A sikertelenség okai (2): Hiányosan vagy felületesen összeállított pályázat, kötelező melléklet hiánya Nem kielégítő ajánlatok, az „érték a pénzért” elv teljesülése bizonyításának hiánya A horizontális szempontok (környezetvédelem, esélyegyenlőség, tájékoztatás-nyilvánosság) érvényesülése bemutatásának hiánya A projekt menedzsment és a szakmai vezetés nem kielégítő biztosítása A projekt fenntarthatósága dokumentálásának hiánya (alapanyag biztosítása, a termelt energiahordozó értékesítésének biztosítása) Nem megfelelő forrás igazolás

Pályázatkezelés tapasztalatai – Szerződéskötés Rendelkezésre álló idő: szerződéstervezet átvételét követő 30 + 30 nap Folyamatot lassító tényezők: Biztosítékadási kötelezettség esetén a banki ügyintézés hosszadalmas Jelzálog szerződés megkötése esetén értékbecslés, tulajdoni lap kiváltás, időpont egyeztetés a kedvezményezett cég ügyvezetőjével és a közjegyzővel időigényes Hiánypótlások magas száma (leggyakrabban pótlandó a 4.sz. melléklet a tájékoztatásról és nyilvánosságról, felhatalmazó levél helytelen kitöltése)

Pályázatkezelés tapasztalatai – Szerződésmódosítás Gyakori előfordulását befolyásoló tényezők: Szerződéskötéskor rendszeresen a kezdési és befejezési időpont módosul Ha a projekt bármely jellemzője változik, szerződésmódosítás szükséges (TSz 13.6.), ami gyakran elkerüli a pályázók figyelmét, a folyamatos szerződésmódosítások miatt a kifizetés elhúzódik. 2005. évi teljesítésű számlák ÁFA ill. elszámolható költség számítását segítő útmutató hibás alkalmazása Közbeszerzési eljárások eredménye (költség, kezdési és befejezési idő változása) Tervezett költségvetéshez képest a tény költségek változása Időközben esetlegesen szükségessé vált műszaki tartalomban történt változások

Pályázatkezelés tapasztalatai – Műszaki teljesítés ellenőrzés Gyakran hiányoznak a számlákhoz kapcsolódó teljesítés igazolások. A számlák besorolása rendszerint nem a létesítményjegyzék szerint történik a számlaösszesítőn. A számlaösszesítők általában számszaki hibásak. A PEJ-ekben a megtakarítás mennyiségét mutató indikátor több esetben félreértésre került, nem a megtakarítás mértékét, hanem a termelt, vagy fogyasztott mennyiséget tűntették fel. A PEJ-eken szereplő, illetve a hitelesítésként szolgáló aláírások gyakran nem szerződésszerűek, vagy hiányoznak. A számlák EMIR-ben történő rögzítése időigényes feladat (az elektronikus számlakitöltő rendszer fejlesztés alatt áll).

Köszönöm szíves figyelmüket! Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatósága Tel.: (36-1) 237-4400/4312 Fax: (36-1)349-4177 gronay.andrea@meh.hu www.nfu.hu