A SZAKASZJELLEG VÁLTOZÁSAI

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Természetismeret 6. - az előző évben tanultuk
Advertisements

Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
A Föld, időjárás, éghajlat
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
Élet a tundrán.
A folyóvizek.
A belső és a külső erők A földfelszín együttes formálása
A szakaszjelleg változásai – teraszképződés
A PARTOK FEJLŐDÉSE A Davis-i abráziós ciklus juvenilis maturus
A FOLYÓVÍZ FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA
A földfelszín domborzata
A FÖLD FELSZÍNFORMÁI.
AZ ÉGHAJLATTAN FOGALMA, TÁRGYA, MÓDSZEREI
AZ ÉGHAJLATOT KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK IV.
A mérsékelt övezet (folytatás).
Hideg övezet és a függőleges övezetesség
4.a. EURÓPA – VÍZHÁLÓZAT -sűrű és egyenlőtlen eloszlású
A folyók földrajza.
Tározók Hidrobiológia áramló vizek folyó vizek, mint ökoszisztéma? folyó-kontinuitás koncepció.
Leíró éghajlattan.
Magyarország éghajlata
Bevezetés a pszichológiába
Bevezetés, alapismeretek, alapfogalmak
A tengerszint változásai Az eusztázia
Sarkköri öv.
Éghajlatot befolyásoló egyéb tényezők Tenger áramlatok.
A folyóvízi erózió matematikai leírása
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS – VÍZ – VÍZGAZDÁLKODÁS (második rész)
Bada et al A PANNON MEDENCE KIALAKULÁSA, AZ ALFÖLD NEGYEDIDŐSZAKI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI VÁZLATA.
A FOLYÓVÍZ FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA
FELSZÍNI VIZEK IV. 7. előadás vízfolyások jégviszonyai
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
Tájföldrajzi megfigyelések a Szentendrei-szigeten
a tengerfenék üledékei származás
Gábris Gyula: Gondolatok a folyóteraszokról
Készítette: Süveges Dorottya ELTE TTK geográfus, III.évfolyam
Balogh János-Nagy István-Schweitzer Ferenc
(Ős)környezet rekonstrukciós lehetőségek Dél-Budapesten Háros-szigetCsepel-sziget Bogsch Ildikó.
Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével Szerző: Horvát Anikó Készítette: Vida Zsófia Viktória III. geográfus.
Gondolatok a folyóteraszokról Gábris Gyula, 1997.
Baradla-barlangi cseppkőkoradatok a késő negyedidőszaki klímaingadozások tükrében.
Veszprém környéki barlangok üledékvizsgálatának eredménye
A Szelim-barlang (Tatabánya) üledéksorának vizsgálata és fejlődéstörténetének vázlata Bradák Balázs-Markó András (Kivonat) Dégen Zsolt 2006.
Egy pleisztocén vezérszint a Kárpát-medencében: a Bag Tefra Lendvay Márton geográfus III X. 25.
Adatok a Magyar-medence száraz-meleg klímájához a mogyoródi „sivatagi kéreg” alapján Kovács Nikolett
A földrajzi övezetesség
Bocskai István Református Oktatási Központ
Drávamenti-síkság és az Ormánság
Folyók felszínformálása
Felszínformáló erők.
Gábris Gyula-Mari László: A Zala-folyó lefejezése Földrajzi Értesítő LVI. Évf füzet, pp Készítette: Szabó Katalin
Gábris Gyula – Mari László: A Zala-folyó lefejezése
GEOMORFOLÓGIAI SZINTÉZIS
A SZÁRAZ TERÜLETEK FELSZÍNALAKULÁSA
Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Készítette:
7. fejezet Tengerparti folyamatok Link Link. Parti terminológia.
Felszínformálás Belső – Külső erők harca. Geomorfológia - felszínalaktan Belső erők Nehézségi (gravitációs) erő Termikus erő (a Föld belső hője) Mechanikai.
Folyóvíz felszínformálása Csak eljegesedett és sivatagos területen nincs A munkavégző képesség függ: a, meder esésétől (áramlás sebessége) b, vízhozamtól.
Időjárás - éghajlat.
A szakaszjelleg változásai – teraszképződés
Mérsékelt övezet Nincs merőleges delelés Minden nap felkel/lenyugszik a Nap Nyugati szél uralma 4 évszak Felosztás: 1. Meleg mérsékelt öv – 15-20C évi.
Készítette: Pacsmag Regina Környezettan BSc
25. ÉGHAJLAT.
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
8. HEGYVIDÉKI ÖVEZET ÉGHAJLATA.
Hideg övezet – sarkkörök, sarkok
13. FOLYAMI ERÓZIÓ.
Forró övezet Földrajz VII. évfolyam.
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS ÖKOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYEI
Belső – Külső erők harca
Előadás másolata:

A SZAKASZJELLEG VÁLTOZÁSAI – TERASZKÉPZŐDÉS A teraszképződés alapja a folyó felszínalakító munkájának (szakaszjellegének) időbeli változása A szakaszjelleg időbeli változása a munkaképesség és az elvégzendő munka arányának módosulására vezethető vissza.

Ipoly-völgy Letkésnél

A szakaszjelleg-változást előidéző okok: 1. a tengerszint ingadozásai az erózióbázis változását, vagyis a munkavégző képesség egyirányú módosulását eredményezik

2. A tektonikus mozgások a munkavégző képesség kétirányú módosítását eredményezik 3. Az éghajlatváltozások hatása sokkal összetettebb Kéz Andor (1934)

Klasszikus magyarázat: Glaciálisban: kevés csapadék → vízhozam kevés → munkavégzőképesség csökken alacsony hőmérséklet → erős fagyaprózódás → sok és durva törmelék → elvégzendő munka nő Feltöltődés (alsószakasz-jelleg) Interglaciálisban: sok csapadék → nagy vízhozam → munkavégzőképesség nő magasabb hőmérséklet → mállás erősödik →kevés és finom törmelék → elvégzendő munka csökken Bevágódás (felsőszakasz-jelleg)

Hideg-száraz éghajlat, kevés csapadék, sok törmelék Hűvös-nedves éghajlat, sok csapadék, kevés törmelék Hideg-száraz éghajlat, kevés csapadék, sok törmelék

A teraszok osztályozása: átmenő – helyi (lokális) terasz alluviális – sziklaterasz Budai-várhegy (Dunaterasz)

A teraszok tektonikus deformációi A Hernád teraszai Láng S. (1942) szerint

A teraszkutatás módszerei a terasz leírása: - alaktani helyzet - magassági viszonyok - folyóvízi üledék A teraszkutatás módszerei a terasz leírása: alaktani helyzet magassági viszonyok folyóvízi üledék a terasz anyagának vizsgálata ásvány-kőzettani összetétel a hordalék koptatottsága fosszíliák a teraszt fedőüledékek vizsgálata lösz, futóhomok, édesvízi mészkő lejtőanyag tefra Albánia

a terasz anyagának vizsgálata: - ásvány-kőzettani összetétel - a hordalék koptatottsága - fosszíliák Ipoly terasz Letkésnél

a teraszt fedő üledékek vizsgálata: lösz, futóhomok, édesvízi mészkő lejtőanyag tefra

Magyarországi folyók teraszrendszere Cholnoky Jenő 1923 Bulla Béla 1941 Pécsi Márton 1959

A fejlődés nem egyenletes, mert a felszínalakulásban Küszöbelmélet: Kritikus vagy határviszonyok meghaladásakor radikálisan megváltozik az egész rendszer A fejlődés nem egyenletes, mert a felszínalakulásban sokkal nagyobb jelentősége van a változások rövid korának, mint a hosszú stabil időszakoknak

A teraszok kapcsolata a pleisztocén klímaingadozásaival