A klímaváltozás hidrológiai vonatkozásai a Kárpát-medencében

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A Velencei-tó vízgazdálkodásának aktuális kérdései Kumánovics György Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság április.
Advertisements

Szélsőséges területi vízkészlet-kockázatok hatékony, fenntartható kezelési alternatívái közép- és hosszútávra Fonyó György.
„A Tatai-medence tiszta vizeiért” Műhelykonferencia
mint természeti veszélyforrás a Dél-Dunántúlon
GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS
A FOLYÓ, AMI ÖSSZEKÖT …. Gergely Erzsébet.
2010 éghajlati értékelése, átlagok és szélsőségek
Energia – történelem - társadalom
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
2010 időjárása, különös tekintettel a nagy csapadékokra és más veszélyes jelenségekre dr Bonta Imre, Babolcsai György, Ujváry Katalin (IEO) Nagy csapadékos.
Készítette: Góth Roland
A tatai források alkalmazkodási célú hasznosítási lehetőségeinek feltárása Dr. Mattányi Zsolt tudományos munkatárs Magyar Földtani és Geofizikai Intézet.
A víz mint magyar EU-elnökségi prioritás
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása - nemzetközi folyamatok és hazai feladatok - MeH-MTA Klímafórum május 28.
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása Hidrológia-világ Gáspár Lilla.
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár - európai vonatkozások
Regionális éghajlati jövőkép a Kárpát-medence térségére a XXI
A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra
A klímaváltozás hatása a hegyvidéki éghajlatra: az Alpok
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása
Klímaváltozás hatása a vegetációtüzekre
Az IPCC szervezete és az IPCC jelentések
Magyarország éghajlata
Magyarország éghajlata
A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Katasztrófavédelem válaszai a globális klímaváltozás
felmelegedés vagy jégkorszak? hazai forgatókönyvek
Rövidtávú klímaváltozások és előrejelzésük Bartholy Judit ******************************************************************************* Eötvös Loránd.
METEOROLÓGIA Földtudomány BSC I. évfolyam I. félév Tematika
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS – VÍZ – VÍZGAZDÁLKODÁS (második rész)
TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZMINŐSÉGVÉDELEM (BMEEOVK AKM2)
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
Éghajlati folyamatok és időjárási szélsőségek vizsgálata Bozó László Elnök, az MTA levelező tagja Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az éghajlatváltozás és a természeti erőforrások Bozó László elnökhelyettes MTA Földtudományok Osztálya.
Bali Mihály (földrajz-környezettan)
Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével Szerző: Horvát Anikó Készítette: Vida Zsófia Viktória III. geográfus.
Kecskemét, június 20. Szemerey Szabolcs HÍRÖS BESZÁLLÍTÓI KLASZTER
Lovas Attila igazgatóKÖTIVIZIG Duna térségi programalkotó tanácskozás, Érd, június 07.
(CSAPADÉK) VÍZGAZDÁLKODÁSRA
Szélsőséges meteorológiai helyzetek Magyarországon: május-június Dr. Bozó László elnök Országos Meteorológiai Szolgálat.
Mika János és Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat
A földrajzi övezetesség
Bartholy Judit, Pongrácz Rita
Klímaváltozás társadalmi hatásai alprojekt Bozó László Az infokommunikációs technológiák társadalmi hatásai november 13. Balatonfüred.
Éghajlatváltozás és víz:
Öngyilkosság és időjárás összefüggése Magyarországon
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár – európai vonatkozások
Nagy Sára Környezettudomány Előzmények Globális Légkörkutatási Program (GARP), évi ENSZ-konferencia WMO (CO2 hatása a klímaváltozásra)
A klímaváltozás társadalmi hatásai Bozó László. Az éghajlati rendszer.
IPCC jelentés – várható hazai változások
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár – hazai vonatkozások
Klímaváltozás társadalmi hatásai Bozó László BME, november 25. „Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu)” TÁMOP C-11/1/KONV
Klímaváltozás – alkalmazkodási stratégiák Bozó László
18 éves tankötelezettség A probléma és a kutatás rövid bemutatása Mártonfi György Budapest január 27.
IVÓVIZÜNK JÖVŐJE Simonffy Zoltán
Éghajlatváltozási előrejelzések
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
A globális éghajlatváltozás lokális hatásainak vizsgálata hazánkban
GLOBÁLIS ÉGHAJLATI JÖVŐKÉP A XXI. SZÁZAD VÉGÉRE MODELL EREDMÉNYEK ALAPJÁN Készítette: Balogh Boglárka Sára.
Éghajlatváltozás – víz Nováky Béla a Nobel-békedíjas IPCC tagja Budapest, április 11. Tiszai Alföld Jövőkép Építés (TÁJ-KÉP) MTA Talajtani és Agrokémiai.
A VÁLTOZÓ ÉGHAJLATTAL ÖSSZEFÜGGŐ VÁLTOZÁSOK, PROBLÉMÁK BEMUTATÁSA, KATASZTRÓFAVÉDELEM EURÓPA Blázsovics Péter Globális és regionális klímaváltozások Környezettudomány.
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása a mezőgazdaságban (Kárpát-medence) Lindi Zoltán.
Készítette: Pacsmag Regina Környezettan BSc
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár - hazai vonatkozások -
Aszály és klímaváltozás Magyarországon
a vízgyűjtő hidrológiai helyzete
Magyarország jelenlegi és várható csapadékviszonyai,
Veszprém megye klímastratégiája Települések klímavédelmi kihívása
A klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén
Előadás másolata:

A klímaváltozás hidrológiai vonatkozásai a Kárpát-medencében Klímaváltozás – kiselőadás Pusztai László ELTE TTK Földtudományi Bsc III. évfolyam Meteorológia szakirány Budapest, 2013. november 14. csütörtök

Miről lesz szó? Hazai éghajlati tendenciák Közelmúltbeli példák a közelmúlt megfigyelései várható éghajlatváltozás Közelmúltbeli példák Éghajlati sérülékenység – hidrológiai szempont Megoldandó hidrológiai problémák Stratégiai lépések – a II. Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia hidrológiai szempontjainak , eszközrendszerének bemutatása

Tendenciák Hőmérséklet-emelkedés Evaporáció szintje emelkedik Csapadékösszeg csökken Rövid idejű intenzív csapadékhullás valószínűsége megnő Aszályosság nő Hőhullámok

Hőmérséklet-emelkedés Országos éves középhőmérséklet idősora (1901-2009): + lineáris trend, 10 éves mozgóátlag Szignifikáns emelkedés, különösen tavasszal és nyáron Hidrológiai hatások: Több energia a légkörben: hevesebb záporok, zivatarok Intenzívebb párolgás: aszályosság nő, vízhiány

Csapadék – mennyiség és eloszlás Országos éves csapadékösszegek idősora (1901-2009): + lineáris trend, 10 éves mozgóátlag 0% - 1971-2000 közti időszak átlaga Csökkenő mennyiség A csapadékösszeg %-os változása (1901-2009) ORSZÁGOS Budapest Debrecen Szeged Szombathely Pécs Tavasz -19,8 -36,6 -2,3 -30,1 -10,3 -32,3 Nyár 8,9 1,3 5,4 9,9 -6,0 16,3 Ősz -16,6 -25,0 -28,4 -27,1 -10,0 -1,0 Tél 1,4 -19,9 3,9 6,4 -21,7 -12,6 ÉV együtt -7,0 -20,5 -4,7 -10,1 -10,8 -8,5

Csapadékváltozás mértéke régiónként (1960-2009 között) Éves Évszakos

A csapadékhullás szeszélyességének változása (1960-2009) A csapadékos napok (éves) száma csökkent Maximális 1 napos csapadékösszeg Maximális 5 napos csapadékösszeg Nyári napi csapadékosság

A csapadékmennyiség várható változása a 21. században ALADIN PRECIS RegCM REMO Négy regionális klímamodell eredménye: Szárazabb nyár, különösen a 21. század második felében Csapadékosabb ősz, tél A csapadék éves eloszlása Az éves csapadékösszeg csökken

Évszakos csapadékösszeg csökkenésének valószínűsége 1961-1990 2071-2100 A 4 modell alapján

A Duna vízállása 2013.05.21-06.17. között Hidrológiai szempont: nem csak a Kárpát-medencére, hanem a teljes vízgyűjtőre figyelemmel kell lenni Nemzetközi együttműködés szükségessége

Csapadék 2010-2012 között 58 állomás átlagolva 100%: 1971-2000

II. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratágia (NÉS-2) Elődje: első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-1, 2008) Vitaanyag, jelenleg egyeztetés alatt Jelenlegi és várható éghajlat – Sérülékenység, helyzetelemzés Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) + Nemzeti Vízstratégia (2013. március)

Magyarország vizeiben megfigyelt változások Duna: Évi lefolyás átrendeződése Csökkenő nyári kisvizek Növekvő vízhőmérséklet Jégjelenségek csökkenése Északi-középhegység: Csökkenő évi lefolyás (Zagyva) Gyakoribb villámárvizek Tisza: Csökkenő évi lefolyás Gyakoribb árvizek Balaton: Csökkenő hozzáfolyás (Zala) Csökkenő évi természetes vízkészlet Gyakoribb tartósabb alacsony vízállás Duna-Tisza-köze: Csökkenő lefolyás Süllyedő talajvízszint Kiszáradó tavak

Aszállyal szembeni sérülékenység

Alkalmazkodási irányok a NAS alapján hidrológiai vetület I. Cselekvési irányok: Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program – árvízi tározók, ártéri tájgazdálkodás Vízelvezető vízrendezési gyakorlat helyett vízvisszatartó vízrendezési gyakorlat Területhasználat felülvizsgálata és a változó feltételekhez igazítása Víztakarékos öntözési és vízhasználati technológiák elterjesztése Csökkenteni kell a hirtelen lezúduló esőzések hatásaiból eredő vízminőségi kockázatot

Árvízi tározók - Tisza

Alkalmazkodási irányok a NAS alapján hidrológiai vetület II. Cselekvési irányok (folytatás): A vízjárás és a hidrológiai adottságok mélyebb elemzése Szélsőséges árvizek és az árvízszintek emelkedési okainak feltárása, árvízi és záportározók lehetőségei Éghajlati forgatókönyvenként – alternatívák, költségek

A folyószabályozások előtti állapot

Felhasznált irodalom: Klímaváltozás 2011 – Klímaszcenáriók a Kárpát-medence térségére (Budapest, 2011) Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2014-2025 kitekintéssel 2050-re (szakpolitikai vitaanyag, 2013. szeptember) HYDROINFO OMSZ honlap – Elmúlt évek/ évszakok/ hónapok időjárása Nemzeti Vízstratégia (2013)

Köszönöm a figyelmet!