FELHŐCSEPPEK KÉPZŐDÉSE
Víz a légkörben
Telítési gőznyomás víz és jég felett
Páranyomás
A víz tulajdonságai Molekulaszerkezet hidrogénhíd kötés nagy felületi feszültség túltelítettség, túlhülés nukleáció homogén heterogén kondenzációs magok
Felhőcseppek mérete, sebessége Néhány száz csepp köbcentiméterenként (10m), stabilis felhő 18m nél nagyobb cseppek kellenek, hogy csapadék keletkezzék Jégkristály túlhült cseppek között: azonnal instabil. A jégmag növekszik A nagy csepp esni kezd, összegyűjti a kicsiket Az eső jégszem megolvadhat
Vízcseppek homogén nukleációja A Kelvin formula levezetése Gibbs-Duham:
Cseppsugár és túltelítettség Magképződési sebesség Észlelhetőség: 1 A légkörben nem fordul elő olyan magas túltelítettség ami reális magképződési sebességet adna. A homogén nukleációnak nincs jelentősége a légkörben
Oldott anyag és telítési gőznyomás Sík felszín Híg oldat Kombinálva a Kelvin egyenlettel
Köhler görbék Nem túl kis sugarakra
Légköri kondenzációs magvak Tulajdonságok: anyag, higroszkóposság, kristályszerkezet, alak, méret, származás Eredet (Brock 1972): 20% szél, 40% tenger, 10% erdőtűz, 5% ipar, 25% másodlagos (légköri gázok átalakulása). Mérés: diffúziós kamrák Aitken magvak : d<0,2m Nagy aeroszol: 0,2 m<d<2 m Óriás aeroszol: d>2 m Nagy magkoncentráció: 105cm-3 1000g/m3
Légköri magvak méreteloszlása Akkumulációs, durva részecske, nukleációs módus
Méreteloszlás és források
Felhőcseppé válás (aktivitási eloszlás) Tengeri: Kontinent: Twomey (1959): A magok méreteloszlása és a ccn eloszlás között szoros kapcsolat