Vízfelület párolgásának számítása Illusztrációk a Hidrológia I. tárgy 1. gyakorlatához szepido.hu

Wild-féle párolgásmérő

Párolgásmérő kádak 1. Szombathely (zivatar.hu)

Párolgásmérő kádak 2. Feneketlen-tó, Budapest GGI-3000 kád U-kád 3 m2 A-kád 1,2 m2 GGI-3000 kád 0,3 m2 Feneketlen-tó, Budapest 10,2 ha ≈ 3400 db U-kád ≈ (510 db 20 m2-es kád) Keszthelyi meteorológiai állomás (maps.google.com)

A kádpárolgás konstans szorzója Kád típusa z [m Bf.] IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. Év A-kád < 200 0,71 0,73 0,75 0,76 0,78 0,82 800-1000 0,77 0,80 0,86 0,81 GGI-3000 0,85 0,89 0,94 0,84 U-kád 0,88 0,92 200-800 m között interpolálni kell, XI-III. között az éves adatot kell alkalmazni

Vízfelszín párolgás becslése Vízfelszín párolgás sokéves átlaga

Páratartalom mérése August-féle pszichrométer és Assman-féle aspirációs pszichrométer

Hőmérséklet mérése termográf / hőmérséklet író termométer / hőmérséklet mérő

Wild-féle nyomólapos szélmérő Szélerősség [B°] 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Szélsebesség [m/s] 1,2 2,6 4,2 6,3 8,2 11,0 13,6 16,8 19,5 23,0 26,5 30,6

Kanalas szélsebesség mérő

A beadandó feladat megoldása 1. A feladat ismertetése Röviden a lényeget, fontos információkat nem kihagyva „Egy Székesfehérvár környéki 4,8 km2 felületű vízhasznosítási tározó 1966. évi párolgási menetgörbéjének és az elpárolgott vízmennyiségnek a meghatározása.” 2. A rendelkezésre álló adatok 1 db táblázatban összefoglalva + tó felszíne: A [km2] 1. táblázat Rendelkezésre álló adatok Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. t [°C] Adatgyűjtemény e [g/m3] w [m/s] KoKoWin

A beadandó feladat megoldása 3. A megoldás módszere (Meyer-féle mószer leírása) „Meyer meteorológiai tényezők alapján az alábbi tapasztalati képlettel ad becslést a havi párolgásra: P = a[E(t’) – e](1 + bw) ahol P [mm/hónap]: havi párolgás, E(t’) [g/m3]: levegő telítési páratartalma t' [°C] vízhőmérséklet esetén, e [g/m3]: levegő abszolút páratartalma, w [m/s] szélsebesség, a és b [-]: tapasztalati konstansok, függnek a földrajzi helyzettől, éghajlattól, tartalmazzák a dimenzióátszámítást (Magyarországon a = 11,0, b = 0,2).”

A beadandó feladat megoldása 4. A megoldás Alpontokba szedve, minden lépéshez egy-két mondatos rövid magyarázat + 1 db példa (a leolvasásokhoz is) Használt ábrákat mellékelni (pl. 1 db A4-es lapra összemásolva) A többi részeredményt elég táblázatosan összefoglalni – lásd diasor 5. Összefoglalás, értékelés, következtetések „A vizsgált Székesfehárvár környéki tározó1966 évi párolgását Meyer-féle eljárással határoztam meg. A tározóból az adott évben 4 463 500 m3 víz párolgott el. A párolgás július hónapban volt a legnagyobb: 182,2 mm. A telítési hiány (D=12 g/m3) és a szélsebesség havi középértéke (w=1,9 m/s) is ekkor érte el az évi maximumát. Ebben az évben a nyári hónapok (június-augusztus) párolgása (489,6 mm) a teljes évi párolgás 53%-át adta ki.”

4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Σ t [°C] – LÉG –3,6 6,4 5,5 12,7 16,2 19,8 20,4 19,4 16,1 14,4 4,1 1,4 - Δt [°C] Δt’ [°C] t’ [°C] – VÍZ E(t’) [g/m3] e [g/m3] w [m/s] P [mm/hó] Vp [103 m3] 4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ)

4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. t’= t pl. tI’= tI = – 3,6 °C Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Σ t [°C] – LÉG –3,6 6,4 5,5 12,7 16,2 19,8 20,4 19,4 16,1 14,4 4,1 1,4 - Δt [°C] Δt’ [°C] t’ [°C] – VÍZ E(t’) [g/m3] e [g/m3] w [m/s] P [mm/hó] Vp [103 m3] 4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. t’= t pl. tI’= tI = – 3,6 °C

Felmelegedési mutató: Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Σ t [°C] – LÉG –3,6 6,4 5,5 12,7 16,2 19,8 20,4 19,4 16,1 14,4 4,1 1,4 - Δt [°C] Δt’ [°C] t’ [°C] – VÍZ 15,2 E(t’) [g/m3] e [g/m3] w [m/s] P [mm/hó] Vp [103 m3] 4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. 4.1.2 IV. Felmelegedési mutató: Ha U < 0 tIV’ = tIV

U = 5,8 °C-hoz tartozó görbe megszerkesztése 0,8 4,2

Felmelegedési mutató: 12,7 Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Σ t [°C] – LÉG –3,6 6,4 5,5 12,7 16,2 19,8 20,4 19,4 16,1 14,4 4,1 1,4 - Δt [°C] Δt’ [°C] t’ [°C] – VÍZ 15,2 E(t’) [g/m3] e [g/m3] w [m/s] P [mm/hó] Vp [103 m3] 4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. 4.1.2 IV. 5,8 Felmelegedési mutató: 12,7 Ha U < 0 tIV’ = tIV 15,2

4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. 4.1.2 IV. 4.1.3 V-X. 3,5 Δt → Δt’ Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Σ t [°C] – LÉG –3,6 6,4 5,5 12,7 16,2 19,8 20,4 19,4 16,1 14,4 4,1 1,4 - Δt [°C] 3,5 3,6 0,6 –1,0 –3,3 –1,7 Δt’ [°C] 5,1 4,0 1,0 –1,2 –3,5 –3,7 t’ [°C] – VÍZ 15,2 20,3 24,3 25,3 24,1 20,6 16,9 E(t’) [g/m3] e [g/m3] w [m/s] P [mm/hó] Vp [103 m3] 4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. 4.1.2 IV. 4.1.3 V-X. MÁJUShoz 3,5 Δt → Δt’ pl. ΔtV = tV – tIV = 16,2 – 12,7 = 3,5 °C ΔtV =3,5 °C → ΔtV’= 5,1 °C tV’= tIV’ + ΔtV’ = 15,2 + 5,1 = 20,3 °C 5,1

4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. 4.1.2 IV. 4.1.3 V-X. 3,6 Δt → Δt’ Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Σ t [°C] – LÉG –3,6 6,4 5,5 12,7 16,2 19,8 20,4 19,4 16,1 14,4 4,1 1,4 - Δt [°C] 3,5 3,6 0,6 –1,0 –3,3 –1,7 Δt’ [°C] 5,1 4,0 1,0 –1,2 –3,5 –3,7 t’ [°C] – VÍZ 15,2 20,3 24,3 25,3 24,1 20,6 16,9 E(t’) [g/m3] e [g/m3] w [m/s] P [mm/hó] Vp [103 m3] 4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. 4.1.2 IV. 4.1.3 V-X. JÚNIUShoz 3,6 Δt → Δt’ pl. ΔtV = tVI – tV = 19,8 – 16,2 = 3,6 °C ΔtVI =3,6 °C → ΔtVI’= 4,0 °C tVI’= tV’ + ΔtVI’ = 20,3 + 4,0 = 24,3 °C 4,0

4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. 4.1.2 IV. 4.1.3 V-X. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Σ t [°C] – LÉG –3,6 6,4 5,5 12,7 16,2 19,8 20,4 19,4 16,1 14,4 4,1 1,4 - Δt [°C] 3,5 3,6 0,6 –1,0 –3,3 –1,7 Δt’ [°C] 5,1 4,0 1,0 –1,2 –3,5 –3,7 t’ [°C] – VÍZ 15,2 20,3 24,3 25,3 24,1 20,6 16,9 E(t’) [g/m3] 7,3 6,9 13,0 17,7 22,7 24,2 22,5 18,0 6,3 e [g/m3] w [m/s] P [mm/hó] Vp [103 m3] 4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. 4.1.2 IV. 4.1.3 V-X. 4.2 t’ (VÍZ) → E(t’) 17,7 pl. tV’ = 20,3 °C → E(tV’)= 17,7 g/m3 20,3

4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. 4.1.2 IV. 4.1.3 V-X. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Σ t [°C] – LÉG –3,6 6,4 5,5 12,7 16,2 19,8 20,4 19,4 16,1 14,4 4,1 1,4 - Δt [°C] 3,5 3,6 0,6 –1,0 –3,3 –1,7 Δt’ [°C] 5,1 4,0 1,0 –1,2 –3,5 –3,7 t’ [°C] – VÍZ 15,2 20,3 24,3 25,3 24,1 20,6 16,9 E(t’) [g/m3] 7,3 6,9 13,0 17,7 22,7 24,2 22,5 18,0 6,3 e [g/m3] 3,1 6,1 8,1 9,4 11,8 12,2 12,4 10,6 9,8 5,8 4,6 w [m/s] 2,4 2,1 2,2 1,7 1,9 1,6 1,5 P [mm/hó] 6,5 18,7 28,5 72,2 129,6 160,7 182,2 146,7 104,2 65,7 7,6 Vp [103 m3] 4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. 4.1.2 IV. 4.1.3 V-X. 4.2 t’ (VÍZ) → E(t’) 4.3 E(t’), e, w → P pl. PV = a[EV (t’) – eV](1 + bwV) = 11,0(17,7 – 9,4)(1 + 0,22,1) = 129,6 mm/hó

4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. 4.1.2 IV. 4.1.3 V-X. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Σ t [°C] – LÉG –3,6 6,4 5,5 12,7 16,2 19,8 20,4 19,4 16,1 14,4 4,1 1,4 - Δt [°C] 3,5 3,6 0,6 –1,0 –3,3 –1,7 Δt’ [°C] 5,1 4,0 1,0 –1,2 –3,5 –3,7 t’ [°C] – VÍZ 15,2 20,3 24,3 25,3 24,1 20,6 16,9 E(t’) [g/m3] 7,3 6,9 13,0 17,7 22,7 24,2 22,5 18,0 6,3 e [g/m3] 3,1 6,1 8,1 9,4 11,8 12,2 12,4 10,6 9,8 5,8 4,6 w [m/s] 2,4 2,1 2,2 1,7 1,9 1,6 1,5 P [mm/hó] 6,5 18,7 28,5 72,2 129,6 160,7 182,2 146,7 104,2 65,7 7,6 929,9 Vp [103 m3] 31,2 89,8 136,8 346,6 622,1 771,4 874,6 704,2 500,2 315,4 35,0 36,5 4463,5 4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. 4.1.2 IV. 4.1.3 V-X. 4.2 t’ (VÍZ) → E(t’) 4.3 E(t’), e, w → P 4.4 P, A(=4,8 km2) → Vp A4,mm Vp = PA Vp = 129,6 mm/hó  4,8 km2 = 622,1  103 m3