Kötőhegesztés Forrasztás Ragasztás Elemrészek cseréje ANYAGFOLYTONOSSÁGI HIBÁK (repedés, törés, korróziós kár) HELYREÁLLÍTÁSA Kötőhegesztés Forrasztás Ragasztás Elemrészek cseréje

Hegesztés

Kötőhegesztés A hegeszthetőséget meghatározza: a hegesztendő alkatrész anyaga, szerkezeti kialakítása, a meghibásodás módja, oka a hegesztési technológia, az alkatrész igénybevétele.

A javítási technológia sorrendje A repedés helyének feltárása, repedésvizsgálat, A javítás módjának meghatározása: kötőhegesztés, forrasztás, ragasztás, elemrészek kivágása, cseréje-, toldás, foltozás. Előkészítés a javításhoz (hegesztéskor): a repedés végeinek elfúrása, kimunkálás a varrat alakjának megfelelően, illetve a sérült részek kivágása, új elemrészek beillesztése, szükség esetén az alkatrész előmelegítése. A kötés létrehozása. Szükség esetén a sérült rész környezetének megerősítése. Szükség esetén - a lehetőségeknek megfelelő - hőkezelés (normalizálás, nemesítés) Repedésvizsgálat, tömörségi vizsgálat.

Acél alkatrészek kötőhegesztése Az acélok hegeszthetősége függ a széntartalomtól: kis széntartalmú acélok (0,22 % széntartalomig) jól hegeszthetők, közepes széntartalmú acélok (0,35...0,40% széntartalom esetén) kielégítően hegeszthetők, nagy széntartalmú acélok (0,45 %-nál nagyobb széntartalom esetén) nehezen (korlátozottan) hegeszthetők. A nagyobb széntartalmú acélból készült alkatrészeket az edződés veszélye miatt ajánlatos előmelegíteni. Az ötvözött acélok edződése az ötvöző elemektől is függ.

Öntöttvas alkatrészek kötőhegesztése Öntöttvasak általános tulajdonságai: Az öntöttvas olyan Fe-C ötvözet, melynek széntartalma meghaladja a 2,6 %-ot. A gyakorlatban ez 2,5-3,5 % (hipoeutektoidos). Ha szenet kötött állapotban (cementit) tartalmazza az öntöttvas fehérvasnak, ha a szén grafit állapotú szürke öntvénynek nevezzük. A cementit kiválását elősegítő ötvözők: S, V, Cr, Sn, Mo, Mn. A grafit kiválását elősegítő ötvözők: C, Si, Al, Ni, Cu, Co. A leggyakrabban használt szürkevas összetétele: C = 2,8 -3,8 % Si = 1-2,4 % S = 0,7 % Mn = 0,6-1,2 % P = 0,12 %

Az öntöttvas hegesztéskor figyelembe veendő tulajdonságai: rideg (az egyenlőtlen felmelegedés-lehűlés feszültséget okoz, ez töréshez, repedéshez vezet). kisebb hőmérsékleten ömlik meg, mint a vasoxid (megnehezíti a hegesztést, oxidzárványok rontják a varrat szilárdságát). nagy hőmérsékleten huzamos ideig üzemelt öntöttvas alkatrészek rosszul, vagy egyáltalán nem hegeszthetők (a grafit magas hőmérsékleten oxidálódott) hirtelen válik hígfolyóssá (a solidus és a liqvidus közelsége miatt): lehetőleg vízszintes helyzetben hegesszünk.

Öntöttvas alkatrészek kötőhegesztése Az öntöttvas villamos ívvel és gázlággal egyaránt hegeszthető. Hegesztő eljárások: - hideg hegesztés, - hegesztés helyi előmelegítéssel (felmelegítéses hegesztés), - meleg hegesztés

Öntöttvas hideghegesztése Hideghegesztés csak villamos ívhegesztéssel lehetséges. A hozaganyag acél vagy nikkel bázisú elektróda (Az ötvözetlen acél hegesztésére használt elektródák megfelelőek). Az acélnak nagyobb a hőtágulási együtthatója, így gyorsabban zsugorodik, ezért repedések keletkezhetnek. Ez elkerülhető, ha a varratot szakaszosan rövid hernyókkal rakjuk fel és tömörítjük. A kötésszilárdság növelhető, ha a felületbe lágyacél csapokat csavarunk. Szilárdsági és tömítő igénybevétel esetén a gyököt és a varratkoronát Ni, Monel vagy ausztenites Cr-Ni elektródával kell hegeszteni

Szürkeöntvényre lágyacél elektródával készített varrat keresztmetszete a) réteg: lágyacél b) réteg: szénben dúsult c) réteg: martenzites d) réteg: fehér öntöttvas e) réteg: átalakult szürke öntvény f) réteg: eredeti alapfém

Nikkel alapú lágyacél varrat szürkeöntvényben

Alapozás nikkelbázisú elektródával

Menetes lágyacél csapokkal merevített varrat

Szürke öntvények hegesztése helyi előmelegítéssel A hideghegesztés hátrányait részben kiküszöböli a félmeleg, ill. helyi előmelegítéssel való hegesztés. A munkadarabot lehetőleg 200-300 C-ra előmelegítjük, a hegesztési hely környezetében az előmelegítés hőmérsékletét növeljük Végezhető villamosívvel és gázlánggal.. Az elektróda nagy Si tartalmú (grafit kiválás segítésére). Fontos, hogy a hideg részek ne akadályozzák a meleg részek hőtágulását. Pl.: keretes szerkezetnél a töréssel szemközti oldalon is el kell végezni a melegítést

Keretes szerkezet helyi előmelegítése

Különböző módon repedt öntöttvas kerekek helyi előmelegítése

Szürkeöntvények meleghegesztése Lehet villamosívhegesztés vagy gázhegesztés. Az alapanyaggal azonos minőségű tömör, jól megmunkálható varrat készíthető. Ívhegesztéshez C és Si tartalmú elektródát használnak. Előkészítéskor a felületet V alakúra munkálják, majd izzó kokszba vagy faszénbe ágyazzák, és 600-700 C-ra hevítik. Az egyenletes melegedés miatt a hevítés sebessége kisebb, mint 150 C/h. A fürdő dezoxidálására bóraxot használnak. Hegesztés után a heganyagot faszénporral behintik, homokkal és hamuval betakarják, lassan hűtik (max. 150 C/h).

ALUMÍNIUM, ALUMÍNIUMÖTVÖZETEK HEGESZTÉSE Anyagtulajdonság és hegeszthetőség Az alumínium ötvözetek többé - kevésbé jól hegeszthetők. Különleges fizikai, kémiai és szilárdsági tulajdonságaik miatt az acél és egyéb fémektől eltérő technológiával hegeszthetők. Az alumínium olvadáspontja 658 C, amely az ötvözéssel általában csökken. Az alumínium fajhője az acél fajhőjének kétszerese, hővezető képessége az acél hővezető képességének több mint háromszorosa. A megömlesztett alumínium (ömledék) felületén oxidhártya (Al2O3) keletkezik. Dermedés alatti hőmérsékleten szilárdságuk és nyúlásuk jelentősen csökken.

Ötvözőtartalom hatása a hegeszthetőségre réz, magnézium és a vas - szilárdságnövelő titán és króm - szemcsefinomító mangán és antimon - korrózióállóság növelő nikkel - hőállóság növelő ólom, bizmut - forgácsolhatóság növelő

Alumínium hegesztési eljárások Az alumínium gázhegesztése Az alumínium és ötvözeteinek gázhegesztéséhez semleges lángot kell használnunk és elengedhetetlen a folyósítószer használata. Az alapanyag gondos tisztítást igényel. A durva oxidréteget és szennyeződést mechanikus vagy vegyi úton távolíthatjuk el. A munkadarabot célszerű 150-200 C -ra előmelegíteni.

Alumínium hegesztési eljárások Az alumínium kézi ívhegesztése Ötvözött elektródát (Mg-Si és Al-Cu-Mg, ill. AlSi) bevonattal és egyenáramot fordított polaritással (+) használnak. 2% Ti a gázbuborék képződést csökkenti. A fröcskölés erősebb mint acélok esetében. Félautomatikus és automatikus hegesztés Argon-védőgázas fogyóelektródás hegesztés (mind kötő-, mind felrakóhegesztési eljárásként használható)

Kitörött részek javítása beöntő eljárással Az eljárás alkalmas Al öntvények (motortömb) töréseinek javítására. A javítás technológiája: a törési felület előkészítése a törött részt az eredeti alak negatívjának megfelelő lemezsablonnal való beformázása a lemezsablon tömítés azbeszt zsinórral és gipsszel a külső lemezsablonon beöntőnyílás és leszerelhető felöntőtölcsér elhelyezése az öntvény anyagának megfelelő ötvözettel a hiányos rész kiöntése a sablon eltávolítása megfelelő előmelegítés közben a beöntött résznek az alapanyaggal való körbe hegesztése

FORRASZTÁS

FORRASZTÁS Az előmelegített alapanyaggal érintkezésbe hozva a megömlesztett forraszanyagot, diffúziós kötés alakul ki. A forraszanyag más fémötvözet, mint az alapanyag. Forraszanyagok: Lágyforraszok alacsony hőmérsékleten (max. 420 C) olvadó ötvözetek ónötvözetek ólomötvözetek Keményforraszok 650 C-nál nagyobb hőmérsékleten olvadó ötvözetek közönséges ötvözetek: réz, cink, ón, nikkel, szilícium, mangán nemesfém ötvözetek: ezüst, arany, platina.

A forrasztás technológiai sorrendje a munkadarab előkészítése (kimunkálás, összeillesztés) tisztítás (zsírtalanítás, oxid eltávolítás) előmelegítés a nedvesítési hőmérséklet (a forraszanyag szétfolyási hőmérséklete) fölé folyatószer adagolása - az oxidhártya feloldására és az alapanyag, valamint a forraszanyagnak az oxidációtól való megvédésére a forrasz adagolása - megömlesztés a forrasztási hőmérsékleti tartományban utólagos megmunkálás.