Veszettség elleni védekezés tapasztalatai Magyarországon Sept 2012

1928 bejelentési kötelezettség Kutyák kötelező immunizálása →Magyarország a II. vh. előtt veszettségtől mentes Magyarország a múltban is élenjárt a veszettség elleni küzdelemben, hiszen nálunk már 1928-ban a kór bejelentési kötelezettség alá tartozott. Mivel ebben az időszakban vezették be a kutyák kötelező nyilvántartását és veszettség elleni, évenkénti, megelőző célzatú kötelező immunizálását is, az ország a harmincas évek végére az úgynevezett települési vagy más néven urbánus veszettségtől, azaz a háziállatoktól, főként az ebektől származtatható fertőzésektől a világon elsőként mentessé vált, így Magyarország a II. vh. előtt veszettségtől mentes volt.

Sajnos a II. világháború alatt, illetve az azt követő nehéz időszakban az urbánus veszettség újra felütötte a fejét, csak az ötvenes évek elejére sikerült visszaállítani a korábbihoz hasonlóan jó állapotot. 1954-ben viszont észak felől az addig hazánkban nem ismert járvány, az úgynevezett erdei, vagy más néven szilvatikus veszettség jelent meg, amelynek terjesztésében élenjártak a rókák. A betegség 1966-ig csak szórványosan fordult elő, ám ezt követően a Dunántúlon robbanásszerűen jelentkezett, így 1971-től már az egész ország fertőzötté vált.

Rókák immunizálása 1992. ősz - 1996 Rókák immunizálása 1992. ősz - 1996. tavasz: Ny-i határ, 5-6000 km2 1996. ősz - 2000. ősz: Dunántúl 2001. tavasz – 2003. ősz: Duna-Tisza köze + gócoltás a Dunántúlon 1992. ősze mérföldkövet jelentett a kór elleni küzdelemben, mivel ekkor az állami költségvetésből megkezdődhetett ötezer négyzetkilométernyi területen a nyugati határhoz közel a rókák szájon át történő, veszettség elleni vakcinázása, csalétekbe rejtett oltóanyaggal. Ausztriában ekkor már komoly eredményekkel folyt a területek mentesítése, de nálunk is egyre jobban kiterjesztették a védekezési zónákat, így 2000-re a Dunántúlon eltűnt az erdei veszettség is.

2001-től a Duna-Tisza-közén folytatódott a munka, miközben a Dunántúlon csak úgynevezett vészvakcinázást alkalmaztak, azaz ha egy-egy esetet észleltek, a a veszettségben beteg róka kilövési helyének környékének harminc-ötven kilométeres körzetét szórták meg vakcinával.

2004. tavasz - 2007. ősz: egész ország 2008. tavasz - 2012 2004. tavasz - 2007. ősz: egész ország 2008. tavasz - 2012. ősz: 50 km-es sáv a nem vakcinázó országok felé + gócoltás 2004-ben jelentős változás történt, ugyanis egy Phare program keretében Magyarország igen jelentős támogatást kapott, ezért 2004. tavaszától 2006. őszéig az egész országot tudtuk minden év ta.vaszán és őszén vakcinázni

2007-től viszont véget ért a Phare-támogatás, ezt követően csak úgynevezett társfinanszírozásban van mód a veszettség elleni védekezésre, amelynek lényeges eleme a repülőgépes kiszórás, illetve a szakszemélyzet általi kézzel történő vakcina-kihelyezés. Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak minden évben pályáznia kell Brüsszelbe, s ha azt úgy szakmailag, mint pénzügyileg megfelelőnek ítélik, akkor az Európai Bizottság az összköltség meghatározott részét állja.

2010-2012 Piros kör: házi állat Zöld háromszög: vadon élő állat (beleértve a denevért is)

Veszettség esetek MO-on 2010 : 11 pozítiv eset: 9 róka, 1 kutya, 1 denevér

Esetszámok 2011-ben 2 denevér

Denevér esetek 2011-ben 10.

Köszönöm a figyelmet!