Juhász Imre Vezető főtanácsadó 2012. október 31. Magyarország keleti nyitás stratégiája, külgazdasági kapcsolatainak jelentősége a térségben "keleti nyitás - nyugati tartás" Juhász Imre Vezető főtanácsadó 2012. október 31.

Az előadásban napirendre kerülnek: Magyarország helye az EU új tagországai sorában Külgazdasági forgalom ország- és árucsoportonként Külgazdasági stratégia – keleti nyitás, nyugatra tartás Magyarország külgazdasági kapcsolatainak szereplői (kis- és középvállalatok, külföldi érdekeltségű vállalatok) A kereskedőház létrehozása Kérdések

Az áru- és szolgáltatásexportnak a bruttó hazai termékhez viszonyított részaránya az Európai Unió tagországaiban 2007 és 2010 között, %-ban Helyezés Meg-nevezés 2007 2008 2009 2010 1. Luxemburg 176 175 161 165 2. Írország 80 83 91 101 3. Magyar-ország 81 82 78 87 4. Málta 89 85 77 5. Szlovákia 71 6. Belgium 72 7. Csehország 69 79 8. Hollandia 74 76 9. Észtország 68 65 10. Litvánia 54 60 55 11. Szlovénia 70 67 58 12. Bulgária 59 48 13. Ausztria 50 14. Lettország 42 43 44 53 15. Dánia 52 16. Svédország 17. Németország 47 18. Lengyelország 41 40 39 19. Ciprus 45 20 Finnország 46 37 Forrás: Eurostat

Egy főre jutó bruttó hazai össztermék alakulása az Európai Unió új tagországaiban, vásárlóerő-paritáson, EU27=100 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 EU15 113 112 111 111 110 110 110 -3 Szlovénia 87 88 88 91 87 85 84 -3 Cseho 79 80 83 81 82 80 80 +1 Szlovákia 60 63 68 73 73 73 73 +13 Észto. 62 66 70 69 64 64 67 +5 Magyaro. 63 63 62 64 65 65 66 +3 Lengyelo. 51 52 54 56 61 63 65 +14 Litvánia 53 56 59 61 55 57 62 +9 Letto. 48 51 56 56 51 55 58 +10 Románia 35 38 42 47 47 47 49 +14 Bulgária 37 38 40 44 44 44 45 +11 Forrás. Eurostat Forrás: Eurostat

A külkereskedelmi forgalom alakulása az Európai Unió új tagországaiban 2009 és 2011 között, milliárd euróban Ország Export 2009 Export 2010 2011 Import 2009 Szaldó Egy lakosra jutó export 2011-ben, ezer euró Lengyel-ország 97,87 120,48 134,63 107,16 134,31 149,19 -9,29 -13,83 -14,56 3,52 Cseh-ország 80,98 100,31 116,57 75,31 95,54 108,88 5,67 4,77 7,69 11,12 Magyar-ország 59,51 72,02 80,61 55,75 66,52 73,70 3,76 5,50 6,91 8,09 Szlovákia 40,21 48,78 56,97 39,90 49,05 55,54 0,31 -0,27 1,43 10,57 Románia 29,09 37,34 45,03 38,95 46,86 54,81 -9,86 -9,52 -9,78 2,10 Szlovénia 18,79 22,03 24,97 19,01 22,70 25,52 -0,22 -0,67 -0,55 12,18 Bulgária 11,70 15,56 20,23 16,88 19,25 23,35 -5,18 -3,69 -3,12 2,74 Litvánia 11,80 15,65 20,17 13,12 17,65 22,63 -1,32 -2,00 -2,46 3,25 Észtország 6,49 8,75 12,02 7,27 9,25 12,63 -0,78 -0,50 -0,61 8,97 Lettország 5,52 7,19 9,43 7,03 8,82 11,68 -1,51 -1,63 -2,25 4,55 Forrás: Eurostat, BMELV Bonn, saját számítások, 2011. nem végleges adatok

Csehország (CZ) -2,0 -4,3 -2,1 -2,4 -3,9 -2,9 Az Európai Unió új tagországainak folyó fizetési mérlege a GDP százalékában Megnevezés 2006 2007 2008 2009 2010 2011 EU27 -1,2 -1,0 -2,1 -0,8 -0,7 -0,6 Lengyelo. (PL) -3,8 -6,2 -6,6 -3,9 -4,7 -4,3 Csehország (CZ) -2,0 -4,3 -2,1 -2,4 -3,9 -2,9 Magyaro.(HU) -7,4 -7,3 -7,3 -0,1 1,2 1,4 Szlovákia (SK) -7,8 -5,3 -6,2 -2,6 -3,5 0,1 Szlovénia (SI) -2,5 -4,8 -6,9 -1,3 -0,8 -1,1 Észtország (EE) -15,3 -15,9 -9,7 3,7 3,6 3,2 Lettország (LV) -22,5 -22,4 -13,2 8,6 3,0 -1,2 Litvánia (LT) -10,6 -14,4 -12,9 4,4 1,5 -1,6 Románia (RO) -10,5 -13,4 -11,6 -4,2 -4,4 -4,4 Bulgária (BG) -17,6 -25,2 -23,1 -8,9 -1,0 0,9 Forrás: Eurostat

Külföldi működőtőke beáramlása az Európai Unió új tagországaiban 2006 és 2011 között Megnevezés 2006 2007 2008 2009 2010 2011 EU10 46,3 51,2 42,5 18,5 19,2 24,1 Lengyelország (PL) 12,7 15,9 9,7 7,9 6,7 9,5 Csehország (CZ) 4,4 7,6 4,4 2,1 4,6 3,9 Magyarország (HU) 5,5 2,9 4,2 1,5 1,7 3,0 Szlovákia (SK) 3,7 2,6 3,2 0,0 0,4 1,5 Szlovénia (SI) 0,5 1,1 1,3 -0,5 0,3 0,8 Észtország (EE) 1,4 2,0 1,2 1,3 1,2 0,1 Lettország (LV) 1,3 1,3 0,9 0,1 0,3 1,1 Litvánia (LT) 1,4 1,5 1,3 0,0 0,6 0,9 Románia (RO) 9,1 7,3 9,5 3,5 2,2 1,9 Bulgária (BG) 6,2 9,1 6,7 2,4 1,2 1,3 Forrás: Eurostat

Egy főre jutó bruttó hazai össztermék alakulása az Európai Unió új tagországaiban, vásárlóerő-paritáson, EU27=100 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 EU15 113 112 111 111 110 110 110 -3 Szlovénia 87 88 88 91 87 85 84 -3 Cseho 79 80 83 81 82 80 80 +1 Szlovákia 60 63 68 73 73 73 73 +13 Észto. 62 66 70 69 64 64 67 +5 Magyaro. 63 63 62 64 65 65 66 +3 Lengyelo. 51 52 54 56 61 63 65 +14 Litvánia 53 56 59 61 55 57 62 +9 Letto. 48 51 56 56 51 55 58 +10 Románia 35 38 42 47 47 47 49 +14 Bulgária 37 38 40 44 44 44 45 +11 Forrás. Eurostat Forrás: Eurostat

Az Európai Unió új tagországainak államadóssága a GDP százalékában Megnevezés 2007 2008 2009 2010 2011 EU27 59,0 62,5 74,8 80,0 82,5 Euróövezet 66,3 70,1 79,9 85,3 87,2 Lengyelo. (PL) 45,0 47,1 50,9 54,8 56,3 Csehország (CZ) 27,9 28,7 34,4 38,1 41,2 Magyaro. (HU) 67,0 73,0 79,8 81,4 80,6 Szlovákia (SK) 29,6 27,9 35,6 41,1 43,3 Szlovénia (SI) 23,1 21,9 35,3 38,8 47,6 Litvánia (LT) 16,8 15,5 29,4 38,0 38,5 Észtország (EE) 3,7 4,5 7,2 6,7 6,0 Lettország (LV) 9,0 19,8 36,7 44,7 42,6 Románia (RO) 12,8 13,4 23,6 30,5 33,3 Bulgária (BG) 17,2 13,7 14,6 16,3 16,3 Forrás: Eurostat

Külgazdasági kapcsolataink Magyarország az EU tagországai sorában lélekszámát és földrajzi nagyságát tekintve közepes nagyságú, nyitott gazdasággal rendelkező ország. Az áru- és szolgáltatásexport GDP-hez viszonyított aránya 2011-ben 93 % Az egy lakosra jutó export 2011-ben több mint 8.000 €/fő Exportunk erősen koncentrált - EU Magyarország kis, nyitott gazdaság, a külkereskedelem bruttó hazai termékhez viszonyított aránya magas. Általános tendencia, hogy a kisebb belső piaccal rendelkező országok exportja a GDP-hez viszonyítva magas, míg a nagyobb, zártabb gazdaságok esetében viszonylag alacsony. Ebből a szempontból Magyarország élen jár a régióban. A klasszikus, nyitottságot mérő ráta (export/GDP) értéke az ezredfordulón mintegy 75% volt, 2010-re az export GDP-hez viszonyított aránya meghaladta a 86%-ot, 2011-re pedig 93 %-ot ért el. 2003-ig a GDP növekedési üteménél alacsonyabb mértékben bővült az export, majd a 2003-as mélypontot (61%) követően az export/GDP mutató értéke folyamatosan nőtt, a válságot megelőző évben már több mint 80%-ot tett ki. A Visegrádi Négyekkel összehasonlítva a magyar exporthányad kiemelkedő, 2000-ben, majd 2010. óta a magyar ráta a legmagasabb, a köztes években azonban Szlovákia nyitottabbnak bizonyult. Az egy lakosra jutó export Magyarországon 8, Szlovéniában 12, Csehországban 11, Szlovákiában 10,5 ,Lengyelországban 3,5, Romániában 2,1 ezer EUR volt 2011-ben. Ennek sorrendje tökéletesen megegyezik az egy lakosra jutó bruttó hazai termékben kialakult sorrenddel. Az 1 főre jutó GDP Szlovéniában 17.300, Csehországban 14.200, Szlovákiában 12.100, Magyarországon 9.700, Lengyelországban 9.300, Romániában 5.800 EUR. (Ausztria: 34.100 EUR) Forrás: KSH

Külgazdasági kapcsolataink A magyar export az EU-s csatlakozás óta évről évre emelkedett, a 2003. évi 38,1 Mrd €-ról 2011-re csaknem 80 Mrd €-ra - a 2009. évi visszaeséstől eltekintve. A kereskedelmi mérleg egyenlege folyamatosan javult: a 2003. évi 4,2 Mrd € importtöbbletről 2007-re egyensúlyba került, 2011-ben pedig a kiviteli többlet megközelítette a 7 Mrd €-t. Fejlett exportstruktúra: az exportban 2011-ben a gépek, berendezések részaránya 57%, a feldolgozott ipari termékeké 29%, az élelmiszereké 7 % volt. Az EU-tagországokba kerül a gép- és berendezésexport 75%, a feldolgozott ipari termékek 79%, az élelmiszerek 80 %-a.

Külgazdasági kapcsolataink 57% 29% 7% Hiba élelmiszer!! javítandó

Legfontosabb termékcsoportok a magyar külkereskedelemben 2011-ben Magyar export milliárd euró Magyar import milliárd euró Teljes forgalom 79,98 100,0 % Gépek, villamossági cikkek 37,37 46,7 Járművek és szállítási célú felszerelések 7,86 9,8 Vegyipari termékek 6,09 7,6 Műanyagok, gumiáruk 4,66 5,8 Nem nemesfémek és ezekből készült áruk 4,35 5,4 Teljes forgalom 72,92 100,0 % Gépek, villamossági cikkek 28,94 39,8 Ásványi termékek 9,39 12,9 Vegyipari termékek 6,59 9,0 Nem nemesfémek és ezekből készült áruk 6,19 8,5 Járművek és szállítási célú felszerelések 5,13 7,0 Forrás: KSH

Külkereskedelmi volumenindexek előző év azonos időszaki bázison (2007-től) Forrás: KSH.

Magyarország legfontosabb gazdasági-kereskedelmi partnerországai 2011-ben Magyar kivitel Magyar behozatal Helyezés Ország Forgalom millió € Részarány % Teljes forgalom 79.909 100,0 73.023 1. Németország BY 5,473, BW 4,489 20.141 25,2 17.987 24,6 2. Románia 4.575 5,7 Oroszorsz. 6.396 8,8 3. Ausztria 4.343 5,4 4.534 6,2 4. Szlovákia 4.291 Kína 4.396 6,0 5. Olaszország 4.034 5,0 3.567 4,9 6. Francia-ország 3.833 4,8 Lengyel-ország 3.474 7. Egyesült Királyság 3.702 4,6 Hollandia 3.167 4,3 8. 3.122 3,9 Olaszország. 3.161 9. Csehország 2.969 3,7 2.722 10. Oroszország 2.577 3,2 2.350 11. Spanyol-ország 2.172 2,7 2.339 12. 2.047 2,6 Belgium 1.558 2,1 Forrás: KSH

Magyarország és a régió külkereskedelmi forgalma az EU országokkal 2011 Az EU export/import aránya a külkereskedelmi forgalomban 2011 (%)   Export M € EU export aránya a teljes exportból (%) Import EU import aránya a teljes importból (%) Magyarország 61 205 76 51 155 69 Csehország 96 746 83 81 057 74 Lengyelország 104 734 78 103 558 Románia 32 026 71 39 819 73 Szlovákia 48 230 85 40 168 72 Szlovénia 17 712 17 240 68 2000, de főként 2004, hazánk uniós csatlakozása után – az európai országokba irányuló forgalomnak a 2008-ig, a világgazdasági válságig tartó folyamatos növekedése, 2009-es megtörése, majd 2010-től újbóli növekedése mellett – az EU-n kívüli európai, valamint az Európán kívüli viszonylatokba irányuló forgalom növekedése már meghaladta a teljes forgalom növekedési dinamikáját, azaz mind az EU-n kívüli európai, mind az Európán kívüli viszonylatoknak a teljes magyar kivitelben elért részaránya évről évre folyamatosan emelkedett. Ezzel párhuzamosan az EU részaránya kivitelünkben a 2004. évi 83 %-ról 2011-re 76 %-ra csökkent. Szlovénia kivételével hasonló tendencia figyelhető meg a régió többi országánál is, itt 67 %-ról 71 %-ra növekedett az EU részarány. Importnál változatosabb a helyzet. Magyarország és Románia esetében nőtt az EU részaránya 2004-hez viszonyítva, míg a többi országnál csökkent. Magyarországnál a növekedés 1 % (Romániánál 7 %), a többi országnál a csökkenés 6-7 %. Forrás: Eurostat

A régió országainak exportja az EU-n kívüli országokba A vizsgált 6 ország közül Kína részaránya az EU-n kívüli országokon belül Szlovákia exportjában a legmagasabb, azaz 20 %, Németország esetében 15 %, Ausztria és Magyarország esetében 8-8 %. (Csehország 7, Lengyelország 4, Románia 3 %). Az orosz export részesedése ezen országok EU-n kívüli exportjában Németország esetében csak 8 %, Szlovákia és Lengyelország esetében 20 %, Csehország 16, Magyarország esetében 13 %. (Ausztria 10, Románia 8%).   Forrás: Unctad

A külgazdaság fejlesztésének ágazatai fókuszai az Új Széchenyi Tervvel összhangban egészségipar/gyógyszeripar, mezőgazdaság/élelmiszeripar, járműipar, elektronikai ipar, kreatív/innovatív iparágak, zöld iparágak, szolgáltatások. A külgazdasági stratégia megvalósításában az állam szorosan együttműködik a vállalkozói szervezetekkel (kamarákkal, szakmai szövetségekkel) ..

Külgazdasági stratégia: földrajzi irányultság Viszonylati célkitűzések – „keleti nyitás - nyugati tartás” „Keleti nyitás” a világgazdaság hajtóerejének számító viszonylatokba – pl. Délkelet-Ázsia, Közép-Ázsia stb. – irányuló export bővítése közvetlen (kereskedőház), vagy közvetett módon (beszállítói kapcsolatokon vagy harmadik országbeli közvetítőkön keresztül) A fejlett ipari országokba irányuló forgalom, a velük fenntartott magas szintű együttműködés megőrzése, további fejlesztése - Nyugati befektetők jelenléte, beszállítói programok, innováció, K+F

Külgazdasági stratégia általános céljai Célok Bázisév „A” forgatókönyv „B” forgatókönyv   2010. 2020. Exportvolumen 72 Mrd € 120-140 Mrd € 108 Mrd € Kkv export 7,3 Mrd € 12-15 Mrd € 10-11 Mrd € Magyarországra irányuló FDI 1,4 Mrd € 2,8-3 Mrd € 1,8-2,1 Mrd € Külföldre irányuló FDI 16 Mrd € 30 Mrd € 24 Mrd € A derülátóbb, „A” forgatókönyv a bázisadatok (2010. év) 100%-al való emelésével számol Az óvatosabb, pesszimista „B” forgatókönyv a bázisadatok (2010. év) 50%-al való emelésével számol

A kis- és középvállalatok külgazdasági aktivitása Jelenlegi helyzet: a hazai tulajdonú kkv szektor részesedése az exportból 11% Cél: elősegíteni a hazai tulajdonú kkv-k nemzetköziesedését oly módon, hogy ösztönözzük: az exportot, illetve A Magyarországon megtelepedett külföldi érdekeltségű vállalatok részére történő beszállítást

A keleti nyitás által érintett fontosabb országok a magyar kivitelben 2010. évi export M € 2011. évi export Változás % 2011. évi részarány a teljes magyar exportban, % Oroszország 2.545,9 2.577,1 1,2 3,23 Ukrajna 1.454,0 1.637,9 12,6 2,05 Törökország 1.204,2 1.347,9 11,9 1,69 Egyesült Arab Emírségek 684,2 1.405,8 105,5 1,76 Kína 1.156,1 1.216,6 5,2 1,52 Szingapúr 448,4 606,2 35,2 0,76 Dél-Afrika 343,1 604,3 76,1 Japán 461,4 432,0 -6,4 0,54 India 268,0 350,2 30,7 0,44 Izrael 327,1 22,1 0,41 Dél-Korea 224,7 255,6 13,7 0,32 Hongkong 203,4 232,1 14,1 0,29 Szaúd-Arábia 84,7 171,3 102,3 0,21 A keleti nyitás által érintett országok közül öt olyat találunk, melyekben 2011-ben a magyar export euróban kifejezve milliárdos nagyságrendű volt, s ezen öt országnak a teljes magyar kivitelben elért részaránya rendre meghaladja az 1 %-ot. Ezt követően a magyar export célpiacai sorában két olyan viszonylatot találunk (Szingapur, Dél-Afrika), ahol a magyar export meghaladta a 600 millió eurót, s tizenegy olyat, amelyben a magyar export tavaly meghaladta a 100 millió eurót, s amelyeknek a magyar exportban való részaránya meghaladta a 0,1%-ot. (Ez utóbbiak közül négyben (Szaúd-Arábiában, Malajziában, Thaiföldön és Egyiptomban) - a forgalom 30-140 % közötti növekedési dinamikának köszönhetően - éppen 2011-ben sikerült meghaladni a 100 millió eurót.)   Forrás: KSH

A keleti nyitás által érintett fontosabb országok a magyar kivitelben (M €) A keleti nyitás által érintett országok közül öt olyat találunk, melyekben 2011-ben a magyar export euróban kifejezve milliárdos nagyságrendű volt, s ezen öt országnak a teljes magyar kivitelben elért részaránya rendre meghaladja az 1 %-ot. Ezt követően a magyar export célpiacai sorában két olyan viszonylatot találunk (Szingapur, Dél-Afrika), ahol a magyar export meghaladta a 600 millió eurót, s tizenegy olyat, amelyben a magyar export tavaly meghaladta a 100 millió eurót, s amelyeknek a magyar exportban való részaránya meghaladta a 0,1%-ot. (Ez utóbbiak közül négyben (Szaúd-Arábiában, Malajziában, Thaiföldön és Egyiptomban) - a forgalom 30-140 % közötti növekedési dinamikának köszönhetően - éppen 2011-ben sikerült meghaladni a 100 millió eurót.) Forrás: KSH

Külgazdasági stratégia általános céljai Célok Bázisév „A” forgatókönyv „B” forgatókönyv   2010. 2020. Exportvolumen 72 Mrd € 120-140 Mrd € 108 Mrd € Kkv export 7,3 Mrd € 12-15 Mrd € 10-11 Mrd € Magyarországra irányuló FDI 1,4 Mrd € 2,8-3 Mrd € 1,8-2,1 Mrd € Külföldre irányuló FDI 16 Mrd € 30 Mrd € 24 Mrd € A derülátóbb, „A” forgatókönyv a bázisadatok (2010. év) 100%-al való emelésével számol Az óvatosabb, pesszimista „B” forgatókönyv a bázisadatok (2010. év) 50%-al való emelésével számol

Céljaink megfogalmazásakor abból indultunk ki, hogy: nem alakul ki újabb, a 2008-ban kezdődőhöz hasonló gazdasági válság; Európa fejlett gazdaságai a 2020-ig terjedő időszakban évi átlagos 2%-os növekedést érnek el és további pozíciókat szereznek a feltörekvő gazdaságokban; legnagyobb partnereink exportképessége növekszik; az EU országainak adósságproblémái nem okoznak törést az EU belső integrációjában és gazdaságának fejlődésében; folytatódik a feltörekvő, nagy gazdaságok dinamikus fejlődése és a Kárpát-medence országai visszatérnek a válságot megelőző dinamikus növekedési pályára. Az óvatosabb, pesszimista „B” forgatókönyv a bázisadatok (2010. év) 50%-kal való emelésével számol! Forrás: Külgazdasági stratégia

DINAMIKUS EXPORT PIACAINK: EU-12 , ÁZSIA Az EU-27-ek részaránya a magyar exportban 83 %-ról 76 %-ra csökkent, ezen belül az EU-12 12%-ról 21 %-ra nőtt 2004 óta. Az Európán kívüli országoké 8,5 %-ról 12,5 %-ra, ezen belül az Ázsiába irányuló export 4,5 %-ról 7,5 %-ra emelkedett. A világgazdasági növekedés hajtóerői Európán kívül keresendőek, az ottani növekedés keresletet támaszt mind a versenyképes európai beruházási javak, mind a fogyasztási javak iránt. MAGYAR EXPORT Az egyes országok részaránya a magyar exportban, 2011-ben: EU 12 – 21,4 %, 9 % ponttal több, mint 2004-ben, ezen belül Románia: 5,7 % Szlovákia 5,4 % Lengyelország 3,9 % Csehország 3,7 % Szlovénia 1,1% EU 15: 54,8 %, 16 % ponttal kevesebb, mint 2004-ben, ezen belül Németország 25,2 % Ausztria 5,4 % Olaszország 5 % Az egy lakosra jutó export Magyarországon 8, Szlovéniában 12, Csehországban 11, Szlovákiában 10,5 ,Lengyelországban 3,5, Romániában 2,1 ezer EUR volt 2011-ben. Ennek sorrendje tökéletesen megegyezik az egy lakosra jutó bruttó hazai termékben kialakult sorrenddel. Az 1 főre jutó GDP Szlovéniában 17.300, Csehországban 14.200, Szlovákiában 12.100, Magyarországon 9.700, Lengyelországban 9.300, Romániában 5.800 EUR. (Ausztria: 34.100 EUR) (Oroszország 3,2 %, USA 2,1 %, Ukrajna 2 %, Emirátusok 1,8 %, Törökország 1,7 %, Kína 1,5 %, Horvátország 1,5 %, Szerbia 1,3 %-os részesedéssel rendelkezik a magyar exportban) (2004)

Magyarország és a régió külkereskedelmi forgalma az EU országokkal 2011 Az EU export/import aránya a külkereskedelmi forgalomban 2011 (%)   Export M € EU export aránya a teljes exportból (%) Import EU import aránya a teljes importból (%) Magyarország 61 205 76 51 155 69 Csehország 96 746 83 81 057 74 Lengyelország 104 734 78 103 558 Románia 32 026 71 39 819 73 Szlovákia 48 230 85 40 168 72 Szlovénia 17 712 17 240 68 2000, de főként 2004, hazánk uniós csatlakozása után – az európai országokba irányuló forgalomnak a 2008-ig, a világgazdasági válságig tartó folyamatos növekedése, 2009-es megtörése, majd 2010-től újbóli növekedése mellett – az EU-n kívüli európai, valamint az Európán kívüli viszonylatokba irányuló forgalom növekedése már meghaladta a teljes forgalom növekedési dinamikáját, azaz mind az EU-n kívüli európai, mind az Európán kívüli viszonylatoknak a teljes magyar kivitelben elért részaránya évről évre folyamatosan emelkedett. Ezzel párhuzamosan az EU részaránya kivitelünkben a 2004. évi 83 %-ról 2011-re 76 %-ra csökkent. Szlovénia kivételével hasonló tendencia figyelhető meg a régió többi országánál is, itt 67 %-ról 71 %-ra növekedett az EU részarány. Importnál változatosabb a helyzet. Magyarország és Románia esetében nőtt az EU részaránya 2004-hez viszonyítva, míg a többi országnál csökkent. Magyarországnál a növekedés 1 % (Romániánál 7 %), a többi országnál a csökkenés 6-7 %. Forrás: Eurostat

Külgazdasági stratégia: külföldi befektetések szerepe Hatásuk kedvező a gazdasági növekedésre és foglalkoztatásra, hozzájárulnak a magyar gazdaság szereplőinek nemzetközi piaci pozíciói javításához, illetve a modern technológiák magyarországi behozatalához és a költségvetési bevételekhez - az állandó párbeszéd fenntartása mellett - a nagyobb külföldi befektetőkkel stratégiai partnerségi viszonyra törekszünk Célok: a Magyarországon elért nyereségük újra-befektetése, a szakképzésben való részvételük ösztönzése, magyarországi K+F tevékenységük növelése és a beszállítói kapcsolatok fejlesztése.

FDI állomány alakulása Mrd € A külföldi közvetlen tőkebefektetések magyarországi állománya 2012. első negyedév végén meghaladta a 71,6 milliárd eurót; ebből 61,8 milliárd eurót tett ki a részvény, egyéb részesedés és újra befektetett jövedelem formájú befektetések állománya, 9,8 milliárdot pedig az egyéb tőke állománya. (A 2011. végéhez képest történt jelentős (euróban számított) állománynövekedésben szerepet játszott a forint 5%-os erősödése is.) 2001-2010. közötti adatok szerint az éves külföldi közvetlen tőkebefektetések átlagos értéke 3,5 milliárd eurót tett ki. 2011-ben a beáramlás egyenlege 2.978 millió euró volt, ezen belül az újra befektetett jövedelem 1.176 millió euró. Hazánk részaránya a V4-ek és Románia teljes 2011. évi tőkebeáramlásából 14%-ot ért el, ami 2005. óta a legkedvezőbb arány. A GDP-arányos beáramlás hazánkban (3%) volt a legmagasabb 2011-ben, az egy főre jutó beáramlás pedig – Csehország (368 euró/fő) után – a második legmagasabb (299 euró/fő). 2012-ben várakozásaink szerint a magyarországi közvetlen tőkebefektetés meghaladhatja a 3 milliárd eurót. Középtávon évi átlag 3,5 milliárd euró értékű teljes magyarországi közvetlen tőkebefektetést várunk, amely összeget nagyban befolyásolhatják az egyedi, nagy értékű tranzakciók, mind pozitív, mind negatív irányban. Forrás: MNB

A VÁLLALATI TEVÉKENYSÉG SEGÍTŐI: A KÜLGAZDASÁGI SZAKDIPLOMATÁK Az egységes külképviseleti rendszer keretében: nagykövetségek, főkonzulátusok + tiszteletbeli konzulátusok 6 20 4 . 61 4 A külgazdasági szakdiplomaták 63 állomáshelyen tevékenykednek. Jelenleg 91 státuszunk van, amely 83-ra módosul. Afrika: 4 Egyesült Államok:6 Ázsia:20 Európa: 61 GVB: 42 db A magyar gazdasági érdekek kiemelt jelentőségű képviselői a nagykövetségek és főkonzulátusok, illetve az azok keretében működő gazdasági és kereskedelmi osztályok, szakdiplomaták. A gazdaságdiplomáciai szervezet folyamatos karbantartásának, a gazdaság igényeinek megfelelő alakításán túlmenően célul tűztük - a tiszteletbeli konzulok magyar gazdasági érdekek képviseletébe történő fokozott bevonását, valamint - önálló külgazdasági címadományozás megteremtését, mely elismeréssel kívánja jutalmazni a Magyarországra irányuló export, illetve tőkekihelyezési törekvéseket. A gazdasági diplomácia tevékenységét kiegészítik a HITA és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vegyes tagozatai közreműködésével létrejövő gazdaságfejlesztési központok. Kormányközi, illetve gazdasági együttműködési vegyes bizottságok 42 GVB

III. A kereskedőház létrehozása Integrátor jellegű szervezet, amelynek létrehozása és működtetése a hazai kkv-k (távoli, nehezen és csak magas költségekkel megközelíthető) piacokra jutásának segítését célozza. Cél: komplex támogatás nyújtása azoknak a kkv-knak, amelyek exportképes termékkel/szolgáltatással vagy ahhoz szükséges kapacitással rendelkeznek, növekedésükhöz állami segítséget igényelnek, termékeik, szolgáltatásaik révén hosszú távon alkalmasak lehetnek bekapcsolódni a nemzetközi kereskedelem és gazdasági együttműködés vérkeringésébe.

kereskedőház működtetése Felépítés: BUDAPESTI KÖZPONT (NGM – MKIK tulajdon) + 5-6 viszonylati kereskedőház (kisebbségi, jelzésértéket képviselő állami tulajdonnal) Kezdeti időszakban a finanszírozás a költségvetés terhére történik, cél a rendszer önfenntartóvá válása A kereskedőház tevékenysége: I-es szint: mindenki által elérhető, ingyenes szolgáltatások: általános tanácsadás, információnyújtás, piackutatás, partnerközvetítés és –szervezés, tárgyalási helyszín biztosítása, fordítás, tolmácsolás II-es szint: fizetős szolgáltatások: konkrét, létrejött ügyletekhez kapcsolódó szolgáltatások A viszonylati kereskedőházak helyi bejegyzésű vállalkozások, amelyek létrehozatalában részt vesz a Kereskedőház Központ mellett a pénzügyi szféra (EXIM, MEHIB), esetlegesen kereskedelmi bankok, helyi bankok, plusz olyan magyar integrátorok, akik az adott piacon már jelen vannak. A kisebbségi állami tulajdon a bizalomépítés szempontjából lényeges.

A kereskedőház által érintett viszonylatok Első körben 3-4 viszonylati kereskedőház (VHK) létrehozására látunk esélyt, ezek közül az azeri van a leginkább előkészített állapotban További potenciális célországok: távol- és közel-keleti (arab) országok, volt szovjet tagköztársaságokból létrejött független államok, Fekete-Afrika, Latin-Amerika

Azerbajdzsán „kereskedőház létrehozása Bakuban pilot projektként” Államforma Köztársaság Főváros Baku Terület 86.600 km2 Népesség 9.235.100 (2012) Nemzetiségi megoszlás Azeri 90,6%, Lezguin 2,2%, Orosz 1,8%, Örmény 1,5%, Talysh 1%, Avar 0,6%, Türk 0,5%, Tatár 0,4%, Ukrán 0,4%, Sakhur 0,2%, Grúz 0,2%, Kurd 0,2%, Tat 0,13%, Zsidó 0,1%, Udin 0,05%, más nemzetiségek 0,12%. Vallási megoszlás Muzulmán 93,4%, Orosz ortodox 2,5%, Örmény apostoli 2,3%, egyéb 1,8% Hivatalos nyelv Azeri Klíma 11 klíma övezetből 9 övezet (hegyvidéki, mérsékelt, mediterrán, szubtrópusi) Államfő Ilham Aliyev Miniszterelnök Artur Rasizade Hivatalos pénznem Manat (AZN) Jelentősebb városok Baku (1.917.000), Ganja (324.000), Sumgayit (283.000), Mingachevir (101.000), Qaracuxur (79.000), Shirvan (77.000), Nahchivan város (76.000), Bakihanov (72.000), Shaki (66.000) Azerbajdzsán a Dél-Kaukázus legdinamikusabban fejlődő gazdasága, 2011 végére az azeri gazdaság a Dél-Kaukázus gazdaságának mintegy 80%-át tette ki. A gazdaság fejlesztése 5 éves szociális-gazdasági fejlesztési programok keretében történik. Azeri értékelések szerint a 2004-2008 közötti időszakra terjedő programot sikeresen teljesítették (ezalatt a GDP ötszörösére nőtt), 2009-ben megkezdték a 2009-2013 évekre szóló szociális-gazdasági fejlesztési program végrehajtását, a következő években a gazdaság diverzifikációjára (a gazdaság olaj- és gázbevételektől való függőségének csökkentésére) fordítják a fő figyelmet. „kereskedőház létrehozása Bakuban pilot projektként”

A magyar-azeri áruforgalom alakulása A gazdasági válságot megelőzően a kétoldalú áruforgalom dinamikus emelkedett, 2008-ban meghaladta a 85 M USD-t, mely az eddigi legmagasabb érték. A válság azonban hatással volt a forgalom alakulására, amely 2011-ben meghaladta a 74,5 M USD-t, mely az előző évi forgalom 95%-t tette ki. A kétoldalú áruforgalom hagyományosan szinte teljes egészében magyar exportból áll. 2011-ben a magyar exportban a feldolgozott termékek 46,9%-ot, a gépek és szállítóeszközök 44,9%-ot, az élelmiszer, ital és dohány termékek pedig 7,8%-ot tettek ki. Az exportban szinte azonos arányban vesznek részt magyar és külföldi tulajdonú vállalatok (45, ill. 47 db), ugyanakkor a magyar tulajdonú vállalatok az összexport mindössze 25%-át bonyolítják. A magyar tulajdonú vállalatoknál a kisvállalatok száma jelentős (26 db), ugyanakkor az összexport mindössze 1,5%-át bonyolítják. Exportunk 21%-a magyar tulajdonú nagyvállalatok tevékenységéhez kötődik. A külföldi tulajdonú nagyvállalatok (17 db) bonyolítják az összexport 68%-át. (2010-es adatok alapján.)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!